ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. augusztus 18. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 18-22.
08.18. Hétfő
22 éve, 2003. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Szász Endre Munkácsy-díjas festő, grafikus és porcelánfestő. Szász Endre 1926-ban, Csíkszeredán született. Korán megmutatkozó tehetségét már tizenévesen önálló kiállítás jelezte. 1946-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdett tanulni Szőnyi István növendékeként, de tanulmányait politikai okok és börtönbüntetés szakította meg. Szabadulása után grafikusként dolgozott, majd az 1950–60-as években mintegy hatszáz könyvet illusztrált, melyekkel nemzetközi elismerést is szerzett. Festészetében a szürrealizmus, az allegorikus ábrázolás és a keleties motívumvilág egyaránt jelen volt. 1970-től Kanadában és az Egyesült Államokban élt, világszerte kiállított, jelentős gyűjtői körrel. Hazatérése után a Hollóházi Porcelángyárban alkotott, fekete-fehér és arany díszítésű porcelánjai széles körben ismertté váltak. Munkásságát több rangos díjjal, köztük a Munkácsy-díjjal (1965) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (1992) ismerték el. Az alábbi képen Nő szárnyas farkassal című grafikája látható, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum feltöltésében.
08.19. Kedd
132 évvel ezelőtt, 1883. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Budapesten Borsos József festőművész és fényképész. 1821-ben született Veszprémben, 1837-től Schöfft József Károly tanítványa volt Pesten, ebben az évben készült Mohácsi ütközet című festménye – a képről készült alábbi litográfia a Piarista múzeumból származik. 1940-től a bécsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett, ahonnan 1842-ben Ferdinand Georg Waldmüller iskolájába iratkozott át. Mind az udvar, a bécsi arisztokrácia, mind pedig a pesti polgárság köreiben népszerű, közkedvelt festő volt. Tözsdespekulációk miatt elvesztette vagyonát, így 1861-ben Pestre költözött, felhagyott a festészettel és fényképészeti műtermet hozott létre Doctor Alberttel. Ezen üzleten szerzett vagyonából – ismét pályát módosítva – kibérelte a budai Szép Juhászné vendéglőt, melyet haláláig üzemeltetett. Borsos József Mohácsi ütközet című festménye után készült litográfiája megtekinthető a Piarista Múzeum gyűjteményemében.
08.20. Szerda
Immár 942 éve, minden év augusztus huszadikán ünnepeljük az államalapítást. „Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját (…) Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, (…) megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul.” – olvashatjuk Szent István Király, Imre hercegnek címzett intelmeiben, Kuruc Ágnes fordításában. Habár a szakértők körében vitatott, hogy ezt valóban István király írta, bármiféle latin nyelvet jól ismerő társszerző segítsége nélkül, mindenesetre az idézetben fellelhető szellemiség, ami Szent István első törvényeiben is tükröződni látszik, arra utal, hogy az intelmek valóban tőle származnak. Alábbi virtuális kiállításunkvizuálisan és szövegileg is érzékelteti Szent István azon törekvését, hogy törvényeiben a kegyesség, irgalom és keresztény jóság irányítsa az igazságos kormányzást.
08.21. Csütörtök
112 évvel ezelőtt, 1913. augusztus huszonegyedikén hunyt el Pfaff Ferenc építész, a MÁV egykori főépítésze, aki 1887-1907 között 20 nagyállomás és több kisebb vasútállomás tervezésén, felépítésén, vagy épp átépítésén dolgozott. Pályaudvarai a reneszánsz eklektika irányvonalát képviselik, nevéhez fűződik többek között a Miskolc-Tiszai pályaudvar, a debreceni Nagyállomás régi épülete, a szegedi pályaudvar átépítése, vagy épp az alább is látható pécsi főpályaudvar kivitelezése is, ahol nevét még egy emléktábla is őrzi. Pfaff pályája kezdetén kisebb épületeket is tervezett, például a svábhegyi római katolikus templomot, de az ő elképzelései szerint valósult meg a Városligetben az 1885-ös Országos Általános Kiállítás képzőművészeti kiállítótere, az egykori Műcsarnok, amit ma Olof Palme-házként ismerünk.
08.22. Péntek
151 éve, 1874. augustus huszonkettedikén nyitott meg Székesfehérvár első állandó színháza, az eklektikus stílusú épület Szkalnitzky Antal tervei alapján készült el. A megnyitó estéjén Katona József Bánk bánját adták elő, a prológust Jókai írta és Laborfalvy Róza mondta el, később többször vendégszerepelt itt Jászai Mari is. 1896-ban a város átvette a megyétől a színház üzemeltetését, majd 1913-ban, Székesfehérvár színészetének 100. évfordulóján kapta meg a Vörösmarty Színház nevet – a Szent István Király Múzeum üvegdiáján már látható az új név az épület homlokzatán. A színház a második világháborúban megsérült és teljesen kiégett. Ezután bútorraktárként használták, de a színjátszás nem szűnt meg a városban: 1946-ban a Székesfehérvári Torna Club székházának nagytermében és udvarán alakítottak ki színpadot. A Vörösmarty Színház rekonstrukcióját 1959-62 között végezték.
Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.
A cikkhez kapcsolódik
2025. augusztus 11. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 11-15.
2025. augusztus 4. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 4-8.
