ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. augusztus 25. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 25-29.
08.25. Hétfő
755 éve, 1270. augusztus huszonötödikén hunyt el IX. (Szent) Lajos francia király, a középkori Európa egyik legkiválóbb uralkodója. 1214-ben született Poissyben, és apja, VIII. Lajos halálát követően már 11 évesen trónra lépett, kezdetben édesanyja, Kasztíliai Blanka kormányzása alatt. Uralkodása során a francia királyság megszilárdult, központosított hatalommal és igazságos törvénykezéssel, amelynek részeként felállította a párizsi parlamentet és korlátozta a nemesi magánháborúkat. Lajos mélyen vallásos ember volt, aki kórházakat és menhelyeket alapított, személyesen is gondoskodott a szegényekről, és imádságos életével példát mutatott kortársainak. Két keresztes hadjáratot is vezetett: az elsőben, 1248 és 1254 között, elfoglalta Damiettét, ám végül vereséget szenvedett és fogságba esett. Második hadjárata során, 1270-ben Tunisz mellett ütötte fel táborát, ahol járvány pusztított seregei között, s ő maga is dizentériában halt meg. Igazságos és szelíd uralkodóként emlékeztek rá, aki nemcsak országát, hanem egész Európát a keresztény hit és erkölcs példaképeként gazdagította. 1297-ben XI. Bonifác pápa avatta szentté, s alakja azóta is a keresztény királyeszmény megtestesítője. A „Hamuban halt meg a szent király” című írásunkban emlékezünk meg Lajos király halálának 750. évfordulójáról, kiemelve vallásosságát és személyes áhítatát – az anyja, Kasztíliai Blanka nevelésének gyümölcsét.
08.26. Kedd
115 évvel ezelőtt, 1910. augusztus huszonhatodikán hunyt el Stark Adolf kereskedő, szőlész-borász Békéscsabán. Bártfán született 1834-ben, az elemi iskolát itt, a középiskolát Miskolcon folytatta, de az 1848-49-es szabadságharc miatt azt megszakította. Több nagyobb városban kereskedők mellett dolgozott, végül 1859-ben Békéscsabán saját üzletet nyitott, megházasodott és letelepedett. Szőlészettel, borászattal kezdett el foglalkozni, a századfordulóra 16 holdas ültetvénnyel és szőlőiskolával bírt, ahol több száz szőlőfajtát tartott, nemesített. Stark világhírűvé a Mathiász János nemesítette, de általa felnevelt csabagyöngye hibrid csemegeszőlőfajtával vált, mely borkészítésre is alkalmas, és annyira korai érésű, hogy ebből készül egész Európa első újbora, méghozzá a Balatonboglári borvidéken – a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából alább láthatjuk az ott készült bor 1960-as évekbeli címkéjét.
08.27. Szerda
180 évvel ezelőtt, 1845. augusztus huszonhetedikén született Pesten a szecessziós építészet világhírű mestere, Lechner Ödön. A középiskola után a Berlini Építészeti Akadémián tanult Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával. Ifjú házasként feleségével, Primayer Irmával tanulmányútra ment Itáliába, majd itthon Pártossal tervezőirodát nyitottak, első bérházaik még az akadémizmus stíluselemeit vonultatták fel. 1874-78 között Franciaországban, Clément Parent műtermében műemlékek restaurálásán dolgozott. Ez idő alatt veszítette el feleségét, két gyermekével magára maradt. Itthon ismét Pártos Gyulával kezdett el dolgozni olyan az inkább historizáló stílusú szegedi városháza épületén. 1889-ben másodízben látogatott el Angliába, ahol a keleti kerámiákat tanulmányozta, mely hatás Pártossal 1891-ben beadott „Keletre magyar” jeligével elkészült tervükön meg is jelenik, és a megvalósult Iparművészeti Múzeum a mai napig fővárosunk egyik legszebb épülete. Lechner 1897-ben – már Pártos nélkül – megbízást kapott a Stefánia úton álló Magyar Állami Földtani Intézet megtervezésére. 1900-ban a Hold utcai Postatakarékpénztár épületéért a Képzőművészek Egyesülete Nagy Aranyéremmel díjazta, Ferenc Józseftől pedig a királyi tanácsos címet is megkapta. A magyar stílusú szecesszió úttörőjeként számos követője akadt a későbbi építésznemzedék soraiban. Arcképét Rippl-Rónai József festette, s a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából került be adatbázisunkba.
08.28. Csütörtök
50 évvel ezelőtt, 1975. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Balajthy Andor színész, bábszínész Budapesten. 1919-ben született, a színiiskola elvégzése után vidéki színházak társulataiban dolgozott, majd 1945-től fővárosi színpadokon láthatta a közönség. 1948-ban egyik alapítója volt a Mesebarlang Bábszínháznak, majd annak jogutódjánál, az Állami Bábszínháznál működött, egészen haláláig egyik vezető színésze volt, elsősorban felnőtt műsorokban lépett fel, például olyan darabban mint a Pesti Mesék, melyeknek plakátját itt is láthatjuk. Balajthy munkásságát 1956-ban Jászai-díjjal jutalmazták.
08.29. Péntek
50 éve, 1975. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Schaár Erzsébet, Munkácsy-díjas szobrászművész Budapesten. 1932-ben rendezte első önálló kiállítását; portréival sokak, köztük Ferenczy Béni figyelmét is felkeltette, és ugyanebben az évben elnyerte a fiatal művészeknek járó Szinyei-díjat. 1935-ben házasságot kötött a szintén szobrász Vilt Tiborral. A következő évtizedben főként fa domborműveket készített, az 1960-as évektől pedig térbe ékelődő figurákat alkotott. Számos fekvő alakot mintázott, szerelmespárokat és halott katonákat egyaránt. Munkáiban építészeti elemek is központi szerepet kaptak: hungarocell felhasználásával életnagyságú tereket hozott létre, melyekben az enteriőr és a figura szerves egységet alkottak. Halálát megelőző évben Székesfehérváron mutatta be Utca című alkotását, amelynek gipszből készült változata ma is látogatható a pécsi Káptalan utcában. Számos köztéri szobra áll Budapesten, Miskolcon, Kecskeméten és Tihanyban. Nő című plasztikáját a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ feltöltésében láthatjuk.
Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.
A cikkhez kapcsolódik
2025. augusztus 11. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 11-15.
2025. augusztus 18. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 18-22.
