ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. szeptember 1. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 1-5.
09.01. Hétfő
122 évvel ezelőtt, 1903. szeptember elsején született Hamza D. Ákos filmrendező, festő- és szobrászművész Hódmezővásárhelyen, gyermekkorát Szolnokon és Erdélyben töltötte. 1924-ben rajztanárként diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Párizsban filmkészítést tanult, 1937-ben barátaival Hamza Film néven vállalkozást indított, első produkciójukat, melyet ő rendezett, 1940-ben mutatták be a hazai mozikban. 1945-ben megválasztották a Filmszakszervezet elnökévé, közben a MAFIRT gyártási igazgatójaként is dolgozott. 1948-ban rendezte utolsó filmjét itthon, a következő évtől Olaszországban és Franciaországban dolgozott, majd 1953-tól Brazíliában élt és alkotott, de nemcsak filmes szakemberként, hanem képzőművészként is – 1972-ben Bécsben, tíz évvel később Torontóban állított ki. 1987-ben látogatott először haza, majd 1989-ben feleségével hazaköltöztek, Jászberényben telepedtek le. Hamza D. Ákos 1993-ban, életének 90. évében hunyt el. Egykori lakóházuk ma múzeumként működik, a Verseghy Ferenc Könyvtár alábbi, 1995-ös képeslapján a 36 évnyi brazíliai alkotómunka egy szeletét láthatjuk.
09.02. Kedd
86 éve, 1939. szeptember másodikán hunyt el Hirmann Ferenc ércöntő gyáriparos, a Hirmann Ferenc Fémöntöde, Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyár alapító tulajdonosa, az Országos Iparegyesület alelnöke, a Bádogosok Ipartestületének, valamint a Kis- és Középgyárosok Egyesületének elnöke volt. Hirmann 1855-ben született Baján, 1869-től négy évig inas volt Heller János harangöntő mellett, majd európai vándorútra indult, hat és fél évig volt távol, Párizsban Munkácsyval is megismerkedett, ekkor szerette meg a képzőművészetet, mely megalapozta későbbi művészpártoló és műgyűjtő tevékenységét. Hannoverben vasöntödében dolgozott, majd 1879-ben hazatért, a következő évben fémöntő műhelyt hozott létre Budapesten. 1889-ben költöztette vállalkozását a Csányi utcába, majd a termelést a Huszár utcába, ahol többek között a cleveland-i Kossuth-szobor is készült. Az ipari termelést részesítve előnyben, 1911-ben a Váci úton hozta létre a Hirmann Ferenc Fémöntöde, Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyárat, ami az államosításig működött, itt főleg a víz és gázszerelvények és mezőgazdasági eszközök, súlyok, vasúti fémveretek és még sok egyéb más készült – mindkét világháború során hadimegrendeléseket is teljesítettek. Hirmann aktívan részt vett közügyekben is, számos társadalmi egyesületnek volt tagja, alelnöke vagy elnöke. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alábbi, 1935-ös felvételén felesége, Burgos Júlia társaságában látható.
09.03. Szerda
178 évvel ezelőtt, 1847. szeptember harmadikán tették le a Miskolci Nemzeti Színház alapkövét, majd 10 évvel később – mivel a pénzhiány és a forradalom is lassította az építkezést – ugyanezen a napon, ünnepélyes keretek között megnyíltak a kapuk a közönség előtt, a megnyitón Vörösmarty Mihály Marót bán című darabját játszották, a nézőtéren Laborfalvi Róza, Jókai és felesége, valamint több pesti színész is helyet foglalt. A színház első igazgatója a híres színészdinasztia-alapító, Latabár Endre volt. Ferenc József, bár a városban tartózkodott, a megnyitón való részvételét kegyeleti okokra hivatkozva lemondta: az őt a megyehatáron váró Szirmay István gróf a hódolat közben gutaütést kapott az izgatottságtól, majd a kórházban még aznap elhunyt. Így az uralkodót az alapkőletételnél is jelen lévő István főherceg képviselte.
A Herman Ottó Múzeum alábbi képeslapján is látható, klasszicista és romantikus stílusú épületben az emeleten kapott helyet a Nemzeti Kaszinó is. Sokáig problémát jelentett a színpad megvilágítása, amit végül légszesszel működő lámpákkal oldottak meg, ám az új tűzrendészeti előírások miatt 1882-től ehhez tűzoltót kellett alkalmazniuk, 1883-ban pedig felépítették a színház tetején ma is álló tűztornyot. A millenniumi ünnepségekre a belső tereket felújították, ekkor felmerült az is, hogy az utcára kilógó bejárati részt lebontják, ami végül szerencsére nem történt meg.
09.04. Csütörtök
106 éve, 1919. szeptember negyedikén született Pusztai Pál grafikusművész és karikaturista Budapesten. Először a MÁV tisztviselőjeként dolgozott, ahol balesetelhárítási rajzokat és plakátokat készített, ez után tért át a reklámgrafikára, 1955-től pedig sajátos stílusjegyeket mutató karikatúrái is megjelentek, később a műfaj egyik legjelentősebb hazai művésze lett. 1959-től a Ludas Matyi munkatársa volt, ahol ikonikus katonapolitikai karikatúra-sorozata is megjelent Iván és Joe címmel, melynek karakterei a szovjet és az amerikai nagyhatalmakat szimbolizálták, ám leghosszabb és legnépszerűbb képregénysorozata a Jucika-sorozat volt. Grafikáit nemzetközi kiadványok is közölték, önálló albuma 1963-ban jelent meg. Pusztai grafikusként képeslapokat, plakátokat, oktató- és moziplakátokat is készített, valamint, ahogy azt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából is láthatjuk, karikatúrái csokoládépapíron is megjelentek: a 10 grammos KRESZ tejcsokoládé a Szerencsi Csokoládégyár terméke volt. A húszféle változatban készülő csokoládé gyártását 1964-ben kezdték meg. Minden csokoládén egy-egy jelzőtábla volt, így a teljes sorozat elfogyasztásával a legfontosabb kresztáblákat ismerhette meg a fogyasztó.
09.05. Péntek
106 évvel ezelőtt, 1919. szeptember ötödikén hunyt el Schulek Frigyes építész, a magyar eklektikus építészet egyik kiemelkedő alakja. Iskoláit Orsován, Lőcsén, Debrecen és Pesten végezte, a nyári szünidőben építkezéseken dolgozott kőművessegédként. Középiskola utána a József Műegyetemen, majd Friedrich von Schmidtnél tanult. Tanulmányúton volt Párizsban és Olaszországban is, majd 1870-től Steindl Imre műtermében dolgozott. Felkérték ugyan az ulmi székesegyház restaurálásának vezetésére, azonban ő a Mintarajziskola tanári posztját választotta. 1872-ben megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága, aminek ő lett az első építésze, így ő irányíthatta a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis közismertebb nevén, a Mátyás-templom restaurálását.
A munka egészen a millennium évéig elhúzódott, de volt is munka bőven, hiszen a templom szinte minden kövét kicserélték, újrafaragták, a barokk toldásokat eltávolították, a templom környéki épületrészeket elbontották. Schulek újrarendeztette a Szentháromság teret, és megtervezte az egyik fő művét, a budai városkép egyik mai napig emblematikus épületét, a Halászbástyát. A várhegy városképileg egy elhagyatott szakasza volt ez, a korábban főleg hadi célokat szolgáló területen a pusztulófélben lévő bástyafalakat tervezte át sétánnyá és kilátóvá, miközben a városszépítő elem támaszfalként is funkcionál.
Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.
A cikkhez kapcsolódik
2025. augusztus 25. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 25-29.
2025. augusztus 18. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 18-22.
