ÉVFORDULÓ SOROZAT

Múltidéző: Ezen a Napon

Múltidéző: Ezen a Napon

- 2025. szeptember 22. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 22-26.

09.22. Hétfő

96 évvel ezelőtt, 1929. szeptember huszonkettedikén született Váradi Hédi Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes és kiváló művész Újpesten, szülei az Újpesti Munkásotthonban ismerkedtek meg, ahol színielőadásokban is szerepeltek, ez inspirálta döntését a színészi pálya mellett. Rózsahegyi Kálmán színiiskolája után, még 18 évesen elsőre bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol többek között Psota Irénnel járt egy osztályba. A főiskola után, 1952-ben a Madách Színház tagja lett, majd 1964-től 1987-ben bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház színésze volt, kiválóan játszott drámai és vígjátéki szerepeket egyaránt, bár a Nemzetiben voltak olyan évek, amikor nem játszott, ilyenkor önálló és vendégelőadásokkal járta az országot. A Nemzeti Színház 1983-as felvételén Loleh Bellon: Csütörtöki hölgyek című előadásban Váradi Hédit főiskolai osztálytársa, Psota Irén, valamint Törőcsik Mari társaságában láthatjuk.


09.23. Kedd

43 éve, 1982. szeptember huszonharmadikán hunyt el Dobozy Imre Kossuth- és József Attila-díjas író, újságíró Budapesten. A tanítóképző elvégzése után a a Hitelbanknál dolgozott könyvelőként. A második világháborúban katonai szolgálatot teljesített, majd 1944-ben partizánként harcolt a szovjetek oldalán. 1945 után járási párttitkár volt Budán. 1947-től több lap munkatársa, a hatvanas évek elején az Élet és Irodalom főszerkesztője, 1959–73 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1981-ig elnöke volt. Írói munkássága szerteágazó, először versei jelentek meg, később írt az agrármozgalomról, kísérletezett a riportszociográfia megújításával, majd írásainak egyik fő témaköre a második világháború lett. Regényeket, elbeszéléseket és színműveket is publikált, A tizedes meg a többiek című kisregényét nagy sikerrel adaptálták színpadra és filmre egyaránt. A Verseghy Ferenc Könyvtár archív felvételén Dobozyt diákok köszöntik virágcsokrokkal az 1964-es Ünnepi Könyvhéten, Karcagon.

09.24. Szerda

85 évvel ezelőtt, 1940. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Iványi-Grünwald Béla Budapesten.

Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron kezdte meg, majd Budapesten folytatta a Mintarajziskolában, ahol Székely Bertalan volt a mestere. Ezt követően Münchenbe ment, ahol Ferenczy Károllyal és Csók Istvánnal is megismerkedett; a párizsi Julian Akadémián együtt tanultak, majd 1892-ben Iványi-Grünwald és Ferenczy visszatértek Hollósy Simonhoz Münchenbe. Nagybánya igen fontos helyszín lett életében: egyik alapítója volt a művésztelepnek, itt ismerte meg későbbi feleségét, Biltz Irént, itt váltott vallást és vette fel az Iványi nevet, és 1896-tól kezdődően itt festette meg realista tájképeinek egész sorát. 1904-ben Rómában töltött egy évet, hazatérése után szakított a naturalista és plein air törekvésekkel, stílusa a szecesszióhoz igazodott. 1909-ben részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, amelynek 1911-től vezetője lett. Az első világháború után a Balatonnál festett egyszerű kivitelezésű, valósághű tájképeket. Az alábbi képen Bölcső mellett című festménye látható.


09.25. Csütörtök

234 éve, 1791. szeptember huszonötödikén született Lőcsén (id.) Markó Károly festő, rajzoló, a klasszicizmus kiemelkedő képviselője, a magyar tájképfestészet egyik nagy alakja, kinek művészete évtizedeken át hatott a későbbi tájképfestőkre. . Markó mérnöki képzésben vett részt Kolozsváron és Pesten, festeni és rajzolni először apjától tanult, majd 1818-tól Pesten, 1822-től pedig a bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. 1830–32 között Kismartonban és Gömörben dolgozott, majd Olaszországban telepedett le: egy ideig Rómában élt, később Firenzébe költözött, ahol az akadémia tiszteletbeli tanárává nevezték ki. Mindeközben kapcsolatot ápolt a hazai művészeti élettel is. Markó 1860-ban hunyt el, a következő évben a Képcsarnok-Egylet megvásárolta hagyatékának nagy részét a Nemzeti Múzeum számára, de számos műve megtalálható külföldi köz- és magángyűjteményekben is, arcképe pedig az Uffizi önarcképgyűjteményét gazdagítja. A Balatoni Múzeum alábbi képeslapján Visegrád című tájképét láthatjuk. A festmény 1826–30 között készülhetett, és a 19. századi magyar tájképfestészet első darabjaként is szokás említeni.

09.26. Péntek

80 éve, 1945. szeptember huszonhatodikán hunyt el Bartók Béla New York-ban, életének 64. évében, hosszan tartó betegség után. A huszadik század egyik legjelentősebb zeneszerzője volt, művészete és tudományos munkája egyetemes kultúránk fontos része. Zenész, zeneszerető családban nevelkedett, 1899-től a Zeneakadémián tanult, zongora- és zeneszerzés szakon végzett. 1905-től rendszeres népzenegyűjtésbe kezdett, amelyben sok segítséget jelentettek számára Kodály tanácsai; egy évvel később adták ki a húsz feldolgozást tartalmazó Magyar népdalokat. Ők ketten alapozták meg a hazai népzenegyűjtést, Bartók pedig a nemzetiségi gyűjtésekkel az összehasonlító zenefolklórt. 1907-től zongoratanára, Thomán István helyére került a Zeneakadémián. Bár szívesebben foglalkozott volna népzenei gyűjtéssel, 1934-ig, a Magyar Tudományos Akadémiára való áthelyezéséig alapvetően a zongoratanítással foglalkozott. Eközben természetesen megszülettek olyan munkái, mint a Kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, zenekari művei és szonátái, valamint 1926-tól kezdte el írni a hatkötetes, 153 progresszív darabot tartalmazó Mikrokozmoszt, amely 1939-ben jelent meg. A két világháború között bekapcsolódott a háború után újjáéledő európai zenei életbe is, rendszeressé váltak koncertútjai. A második világháború kezdetétől gondolkodott a kivándorláson, végül 1940 októberében New Yorkba utazott, ahol főleg tudományos munkát végzett, ám anyagi körülményei nem voltak a legjobbak. 1942-ben leukémiát diagnosztizáltak nála. Bár tervezte, hogy idővel hazatér, ez sajnos már nem következett be. Temetésén mindössze tízen voltak jelen, ám az egész ország tisztelettel figyelte, amikor fiai 1988-ban földi maradványait hazaszállíttatták, és a Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték. Emlékét őrzi többek közt Büky Béla alábbi linómetszete.

Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.

A cikkhez kapcsolódik

Évforduló sorozat

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. január 19. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. január 12. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. január 5. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. december 31. 8:07

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. december 19. 12:05

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. december 15. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. december 8. 10:33

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. december 1. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. november 24. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. november 17. 7:00