Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. október 27. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók október 27-31.

10.27. Hétfő

111 évvel ezelőtt, 1914. október huszonhetedikén született Budapesten Bálint Endre festő- és grafikusművész, az avantgárd magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja. Már tizenhat évesen a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola reklámgrafika szakán tanult, ám hamar a festészet felé fordult az érdeklődése. Egy rövid, három hónapos párizsi tartózkodása alatt végleg elkötelezte magát a festészet mellett. 1935-től Vaszary János magániskolájában képezte tovább magát, ahol barátságot kötött Vajda Lajossal, majd 1937-ben Aba-Novák Vilmosnál tanult tovább. Egy évvel később a Tamás Galériában rendezték meg első önálló kiállítását, amelyen a kritikusok is felfigyeltek tehetségére. 1945-ben egyik alapító tagja lett az Európai Iskola művészcsoportnak, amely a háború utáni magyar avantgárd legfontosabb közössége volt. 1947-ben részt vett a Nemzetközi Szürrealista Világkiállításon Párizsban, miközben Magyarországon művei a tiltott kategóriába kerültek. 1957 és 1962 között ismét Párizsban élt és alkotott, majd hazatérése után fokozatosan elfogadottá vált: 1962-től már a tűrtből a támogatott kategóriába sorolták. A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ feltöltésében elérhető „Egy Vajdarajzra” című grafikai munkásságát idézi meg, és finoman utal arra a szellemi kapcsolatra is, amely Vajda Lajossal való barátságából fakadt. Élete utolsó évtizedében több rangos kitüntetésben részesült, munkásságát számos egyéni és gyűjteményes kiállítás is bemutatta.  1986. május 3-án hunyt el Budapesten, hosszas betegeskedés után.

10.28. Kedd

148 éve, 1877. október huszonnyolcadikán nyitott meg a Nagykörúton álló, ma is egyik legforgalmasabb vasúti fejpályaudvarunk, a Nyugati pályaudvar. A mai épület helyén már korábban is működött vasútállomás: a Pesti indóház, ahonnan 1846-ban indultak el Magyarország első vasútvonalán a vonatok Pest és Vác között. A Nagykörút rendezési tervei miatt az indóházat el kellett bontani. Az új pályaudvar fogadócsarnokát részben a régi épület köré húzták fel, majd annak elbontása után fejezték be a munkát. Az új pályaudvar terveit August W. Serres építész és Gustave Eiffel cége készítette. A csarnokáthidaló vasszerkezetet a híres Eiffel-irodában dolgozó Seyrig Théophile tervezte, míg Bernárdt Viktor társtervezőként működött közre, aki munkájáért Ferenc József-rend kitüntetést kapott. A Budapesti Történeti Múzeum alábbi felvételén idézi meg az állomás mindennapjainak hangulatát, ahol a modern Budapest története nap mint nap újraíródik.

10.29. Szerda

30 évvel ezelőtt, 1995. október huszonkilencedikén hunyt el Budapesten Dienes István, a honfoglalás kori régészeti kutatások egyik legjelentősebb hazai szakembere. Nyíregyházán született 1929-ben, 1954-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem régész–muzeológus szakán. Pályáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumban kezdte, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, ahol a honfoglalás kori régészeti leletek állandó kiállításának rendezője volt – ez a tárlat Európa több nagyvárosában is bemutatkozott. 1973-tól egy évig szülővárosában, Nyíregyházán igazgatta a Jósa András Múzeumot, ahol sikeresen levezette a gyűjtemény költöztetését a megyeháza épületéből a múzeum mai helyére. Ezt követően egészen haláláig ismét a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. A Thorma János Múzeum 1960-as felvételén a Kiskunhalas melletti Balotaszálláson végzett ásatáson láthatjuk – a háttérben, bal oldalon, kockás ingben, szemüvegben –, amint az ásatási munkálatokat szemléli.

10.30.  Csütörtök

112 évvel ezelőtt, 1913. október harmincadikán jelent meg a Mozi című korai filmes szaklap ezen száma, amely a korszak technikai újdonságait, vetítési gyakorlatát és a mozgókép-ipar fejlődését dokumentálta. A lapok és szakkönyvek ekkoriban egyszerre voltak hírforrások és technikai kézikönyvek: a vetítőgépek, filmtekercsek kezelése, valamint a világítástechnika és hangosítás korai kísérletei mind napi szakmai kérdések voltak a filmszakmában. A korai magyar filmipar — ahogy az európai is — gyors technikai átalakuláson ment át: a vetítési módszerek szabványosodtak, a filmek gyártása és forgalmazása intézményesedett, és a szaklapok szerepe nőtt abban, hogy a filmesek megosszák egymással a bevált műszaki megoldásokat.

10.31. Péntek

101 évvel ezelőtt, 1924-ben a milánói takarékpénztári konferencián 28 ország küldöttei közösen indítványozták, hogy október utolsó munkanapja legyen a takarékossági világnap. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a pénzügyi tudatosságra és a megtakarítás fontosságára – üzenete ma is aktuális. A takarékosság egyik legismertebb jelképe az alább is látható malacpersely, amelyből a Thorma János Múzeum gyűjteményében is található egy szép példány.Ez az apró, kedves tárgy a világ számos pontján a takarékoskodás szimbólumává vált, és ma is gyakran használják bankok, takarékpénztárak reklámjaiban, sőt, a kereskedelemben is, ha olyan ajánlatra szeretnék felhívni a figyelmünket, amellyel – legalábbis elvileg – pénzt takaríthatunk meg. De miért éppen malac formájú a persely? Régebben is szokás volt az aprópénzt egy tálba vagy edénybe gyűjteni. A középkori Angliában ehhez gyakran használtak egy narancssárgás színű, olcsó kerámiát, amelyet az óangolban „pygg”-nek hívtak. A szó kiejtése később összecsengésbe került a „pig” (malac) szóval, így az ebből készült pénztartó edényeket fokozatosan malac formában kezdték el készíteni. Így alakult ki a „pygg pot” → „piggy bank” – vagyis a malacpersely, amely ma is a takarékosság jelképe szerte a világon.

Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.