Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. november 10. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók november 10-14.

11.10. Hétfő

130 évvel ezelőtt, 1895. november tizedikén született Pákán Öveges József piarista szerzetes, „mindenki fizikatanára”. A győri bencéseknél kezdte tanulmányait, majd a váci piaristáknál, később a kecskeméti gimnáziumukban érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakán folytatta felsőfokú tanulmányait. 1917-ben szerzetesi fogadalmat tett, 1920-ban pedig pappá szentelték. Tanári pályáját 1919-ben kezdte meg, és egész életét a tanításnak szentelte – de nem is akárhogyan. Tatán és Vácon is tanított, 1940-től pedig a piaristák budapesti gimnáziumában működött. 1946-ban felmentették a középiskolai tanítás alól, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktathasson, illetve a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezetője lehessen. 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. A természettudományok népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Részt vett az Élet és Tudomány című lap munkájában, valamint főszerkesztője volt a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának. Legkedvesebb kísérleteim című sorozatában látványos bemutatókkal és közérthető magyarázatokkal ismertette meg a nézőket a fizika csodáival. Az alábbi, 1959-ben készült interjúban egy számára különösen fontos tervről, a „tudományos varieté” létrehozásáról vall. Ennek célja az volt, hogy a tudomány és a technika újdonságait, érdekességeit a szakterület képviselői élő előadások keretében mutassák be a közönségnek.

Sajnos a „varieté” Öveges professzor életében már nem valósult meg – 1979. szeptember 4-én elhunyt –, ám álma 1995-ben teljesült, amikor Csodák Palotája néven megnyílt Magyarország első interaktív tudományos központja.

11.11. Kedd

106 éve, 1919. november tizenegyedikén született Budapesten Köpeczi Bócz István, Jászai-díjas díszlet- és jelmeztervező, grafikus és festőművész. Az Iparművészeti Iskolában végzett grafikusként, 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult. 1945-1951 között az Iparművészti Főiskola tanára, majd az Úttörő Színház, az Ifjúsági Színház, a Petőfi Színház, végül pedig 1956-tól 1978-ban bekövetkezett haláláig a Madách Színház tagja volt, színpadképeket, jelmezeket, díszleteket és plakátokat tervezett, utóbbiakra filmgyáraktól és a televíziótól is kapott megrendeléseket. A Madách Színház alábbi, 1969-es kiadványa kiállítását, munkásságát, tervezői tevékenységét mutatja be részletesen.

11.12. Szerda

11.13. Csütörtök

11.14. Péntek

126 éve, 1899. november tizennegyedikén hunyt el Torma Zsófia, akinek igazán nehéz dolga volt a 19. századi tudományos világban: nőként a teljesen férfiak által uralt régészetben kellett érvényesülnie. Erről tanúskodik az 1893-ban Herrmann Antalhoz írt levele is, amelyet a Móra Ferenc Múzeum töltött fel adatbázisunkba. Küzdelmeit nemcsak a Nemzeti Múzeum akkori igazgatójával, Pulszky Ferenccel való szakmai nézeteltérései okozták, hanem az is, hogy kutatásai egyre inkább etnográfiai irányba terelődtek – ez pedig az akkori erdélyi tudományos közegben különösen érzékeny területnek számított. Egyes források szerint Torma Zsófia nem csupán az első magyar, hanem a világ első régésznője volt. Történelem iránti érdeklődése édesapja, Torma József történész munkásságából eredhetett. Elsősorban erdélyi lelőhelyeken és barlangokban végzett ősrégészeti kutatásokat, s jelentős felfedezéseket tett a Tordos melletti ásatásokon. 1881-ben egy előadásában kifejtette, hogy vizsgálatai alapján a tordosi kultúra képviselői a Közel-Keletről érkező, folyóvölgyekben megtelepedő, földműves népcsoport lehettek.

Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.