Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. november 24. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók november 24-28.

11.24. Hétfő

123 éve, 1902. november huszonnegyedikén született Kecskeméten Latabár Kálmán, „Latyi”, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa, Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a „magyar Fred Astaire”. Nagy múltú művészdinasztia leszármazottja: dédapja, nagyapja és apja, id. Latabár Árpád is mindannyian neves színészek voltak. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. Sikerekkel és bukásokkal tarkított évek következtek. 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Max Reinhardt német rendező a testvérpárt a fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta. 1932-ben úgy döntöttek, hogy hazatérnek, és a magyar közönségnek játszanak a továbbiakban. Latabár Kálmán olyan alkotásokkal írta be a nevét a háború előtti filmtörténetbe, mint az Egy szoknya, egy nadrág vagy az Egy bolond százat csinál. 1945-ben, háború után azonnal munkába állt, a korszak hivatalosan is befogadta. Sorra kapta a rászabott filmszerepeket, legismertebb filmje a korszakból a Mágnás Miska. Betegsége miatt egyre kevesebb filmszerepet vállalt, ám fellépései változatlan sikert arattak. A közönség a ’30-as évektől kezdve haláláig ünnepelte színpadon és filmen egyaránt. Latabár Kálmán 1970. január 11-én, mindössze 68 évesen hunyt el, haláláról számos megemlékezés jelent meg.

11.25. Kedd

96 éve, 1929. november huszonötödikén született Gross Arnold Kossuth-díjas magyar festő és grafikus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó. Gyermekkorára szívesen emlékezett vissza: „Jó világ volt Tordán, én legalábbis jól éreztem magam.” Édesapja festő és rajztanár volt, akivel nap mint nap kisebb-nagyobb alkotói kirándulásokat tettek a Tordai-hasadékba. Az erdő, a természet közelsége meghatározó élménnyé vált számára. 1946-ban Budapestre költözött, és tanulmányait előbb az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol 1953-ban diplomázott. A Szépművészeti Múzeumban Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta, miközben sorra hozta létre saját, egyedi hangvételű, szellemes és színes rézkarcait. A siker nem váratott magára: műveinek jellegzetes, gyermeki, mesés világa hamar ismertté tette. A Szórakaténusz Játékmúzeumban rendezett, Gross Arnold világa című, 1991-es kiállítása is nagy népszerűségnek örvendett. A művész azt vallotta, hogy „Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.” Ennek az életszemléletnek szép példája a Csendélet napraforgóval című alkotása, amelyen még Micimackó alakja is feltűnik.

 2014 szeptemberében Újbudán megnyílt a Gross Arnold Galéria és Kávézó, amelynek megnyitóján maga a művész is részt vett. Gross Arnold 2015-ben, 86 éves korában hunyt el.

11.26. Szerda 

38 éve, 1987. november 26-án hunyt el Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, világutazó, író, televíziós szerkesztő és természetfotós, a magyar televíziós természetfilmezés egyik meghatározó alakja. Nevét legtöbben a földrajzi-ismeretterjesztő filmsorozatok kapcsán – Másfélmillió lépés Magyarországon és az …és még egymillió lépés – ismerik. A 14 részes Másfélmillió lépés Magyarországon mérföldkővé vált: nemcsak a Kéktúra szépségeit mutatta be, hanem érzékenyen ábrázolta az embereket is, akik e tájakon élnek. Expedíciós sorozata, a Napsugár nyomában elkalauzolta a nézőket Ausztráliába, Új-Guineába, a Hawaii-szigetekre, Dél-Amerikába és az Amazonas vidékére is. Rockenbauer Pál filmvetítéseket és előadásokat tartott, rendszeresen publikált több ismeretterjesztő folyóiratban (Turista magazin, Pajtás). Ifjúsági és gyermekkönyvek, tankönyvek készítésében is közreműködött. Életének 54. évében hunyt el. Kívánsága értelmében a mecseki Zengővárkony szelídgesztenyésében helyezték örök nyugalomra. Sírjához minden év novemberének utolsó szombatján emléktúrát szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. A hazai túrázás történetéről, Rockenbauer örökségéről is írtunk korábbi virtuális kiállításunkban.

11. 27. Csütörtök

130 évvel ezelőtt, 1895. november 27-én Alfred Nobel végrendeletében rendelkezett a világszerte nagy presztízsű Nobel-díj megalapításáról. Alfred Bernhard Nobel (Stockholm, 1833. október 21. – Sanremo, 1896. december 10.) svéd vegyész és feltaláló volt, akinek érdeklődése nemcsak a tudományokra, hanem az irodalomra és a művészetekre is kiterjedt. A tudós alapította Nobel-díj 1901 óta minden évben a tudomány és a kultúra legkiemelkedőbb alakjait jutalmazza, az elismeréseket a Nobel Alapítvány adományozza. A Nobel-vagyon kamatait öt részre osztják: azok részesülhetnek belőle, akik a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány területén a legjelentősebb felfedezést tették, az irodalomban a legkiválóbb művet alkották, illetve akik a legtöbbet tették a béke előmozdításáért. Számos magyar Nobel-díjasra is büszkék lehetünk.  Az idei évben Krasznahorkai László magyar író nyerte el az irodalmi Nobel-díjat meggyőző és látnoki életművéért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert magyar orvos és biokémikus munkásságát fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el. A professzorról 1973-ban televíziós portréfilm készült, melynek riportere Vitray Tamás volt.

11.28. Péntek

105 éve, 1920. november 28-án született Somlyó György (1920–2006) költő, író, műfordító és irodalomtudós,  Füst Milán-kutató, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője. Első verse Pogány zsoltárolás – József Attila halálára címmel 1938-ban, első kötete, A kor ellen, 1939-ben jelent meg. 1943-ban kiadta a Skót balladák fordításkötetét. A Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Sorbonne-on tanult. 1941 és 1944 között többször is munkaszolgálatra hívták be, majd ösztöndíjjal Párizsban élt. Hazatérve a Nemzeti Színház dramaturgja, később a Hunnia Filmgyár lektora lett. 1950-ben megkapta a József Attila-díjat. 1965-ben jelent meg első francia nyelvű kötete, Souvenir du Présent, és megalapította az Arion folyóiratot. 1984-ben a francia Művészet és Irodalom Rendje tiszti fokozatát kapta. 2006. május 8-án hunyt el. Az alábbi kép Somlyó György Vörösmarty jubileumára írott cikkével széles körű munkásságából a kulturális ismeretterjesztés példáját adja.