Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. augusztus 12. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 12-16.

08.12. Hétfő

96 éve, 1928. augusztus tizenkettedikén hunyt el Endre Béla festő- és iparművész Mártélyon. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője volt. Művészeti tanulmányait Budapesten, Párizsban és Rómában végezte, majd hazatérve közös műteremben alkotott Rudnay Gyulával és Tornyai Jánossal, 1899-től többször is együtt állítottak ki.

1912-ben kezdeményezője volt a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telepének, később terveket is készített a majolikaüzem részére. 1910-től nyaranta Mártélyon alkotott, az alföldi embereket és a jellemző tájat festette, képein Munkácsy, a nagybányai hagyományok és a posztimpresszionista vonások is fellelhetők.

08.13. Kedd

1983. augusztus tizenharmadikán hunyt el Vilt Tibor szobrászművész. A húszas évek első felében az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, olyan mesterekkel, mint Mátrai Lajos és Kisfaludy Strobl Zsigmond; 1926-ban készült önarcképe lett első jelentős alkotása, majd a KÚT kiállításán is szerepelt, 1928-30 között pedig Rómában tanult.
A második világháború idején művei a zárt, feszes formavilágból inkább expresszívebb, tragikusabb, feszültebb irányba váltottak, ahogy azt a Capriccio 2. / Kronosz című képe is mutatja.

1956-os forradalmi működéséért internálták, mégis, az 1960-as években a modern magyar szobrászat egyik megújítója, fiatal alkotók példaképe tudott lenniÚj alapanyagként az üveg felhasználásával is kísérletezett, a hetvenes évek a művészi kiteljesedés időszaka volt. Utolsó aktív éveiben a posztmodern eklektikus formanyelv vált jellemzőjévé. Utolsó kiállítása 1982-ben, a Fészek Művészklubban volt.

08.14. Szerda

65 évvel ezelőtt, 1959. augusztus tizennegyedikén hunyt el az első magyar férfi filmsztár, Jávor Pál. Az aradi 53 éves városi pénztáros és a 17 éves cselédlány szerelemgyereke 1902. január 31-én látta meg a napvilágot, aki később, kamaszként, az Állami Főreál helyett inkább moziba járt, a nagy háború idején pedig a frontra szökött, leveleket kézbesített a katonáknak. Az Aradi Hírlap gyakornokaként kiutasíttatta magát az új Romániából, mert Dániában akart letelepedni, Budapesten érvénytelenítették a vonatjegyét, ezért ottmaradt és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Budapesti és vidéki színházakba is szerződött. A harmincas évek első felében a Vígszínház, második felétől egészen 1944-ig a Nemzeti társulati tagja volt, majd a németek Sopronkőhidára hurcolták.

1946-ban az Egyesült Államokban turnézott, később kisebb filmszerepeket is kapott Hollywoodban, de az átütő siker elkerülte. 1956-ban Izraelben vendégszerepelt, ezután tért csak haza. Itthon elhalmozták szerepekkel, rajongás vette körül ismét, de betegsége egyre súlyosbodott. 1959-ben ismét sikerült a Nemzeti Színházhoz szerződnie, de szerepeket már nem kapott. A János kórház kertjében teljesült utolsó kívánsága: budapesti muzsikus cigányok játszották neki legkedvesebb nótáit, hogy halála előtt még egyszer úgy mulathasson, ahogy azt évekig tette.

08.15. Csütörtök

490 éve, 1534. augusztus tizenötödikén Loyolai Szent Ignác és hat társa alapította meg a Jézus Társaságát, a jezsuita rendet. Mára a jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, a világon 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlál. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek.

A rend behívása Magyarországra Oláh Miklós esztergomi érsek kezdeményezésére történt 1561-ben, a szerzetesek tíz taggal átvették a nagyszombati iskola irányítását. Erdélybe Báthory István fejedelem 1579-ben hívta be a jezsuitákat, de az erdélyi országgyűlés 1602-ben kitiltotta őket. A rend főként rendházakban és iskolákban folytatta munkáját, a 17. század fordulójára elérték, hogy a reformációval szemben folyamatosan gyengülő katolikus egyházi tekintély ismét megerősödjön.  Népszerűségükhöz hozzájárult, hogy a tridenti zsinat dogmatikákát nem vették túl szigorúan és inkvizíciót sem tartottak, rendházaik felvilágosult, lelkiségen alapuló egyházközösségekként működtek.

A rend magyarországi tevékenységét a 18. század közepén Mária Terézia szüntette meg, később visszatérhettek hazánkba, ám a második világháború után a kommunista diktatúra alatt ismét betiltották a jezsuita rendet, és csak az 1989. évi II. törvény tette lehetővé ismét a működésüket.

08.16. Péntek

140 éve, augusztus tizenhatodikán adták át a Rákóczi út tengelyén álló Központi Indóházat, vagyis ahogy ma ismerjük, a Keleti pályaudvart, ami nemcsak földrajzi fekvése, hanem az innen induló vonatok útiránya miatt kapta a “keleti” megkülönböztető jelzőt.

A kiegyezés után öt nagy vasútállomás volt Budapesten, de a személyforgalom növekedése miatt egy újabb létesítésére lett igény. Átadásakor Európa legkorszerűbb vasútállomása volt. Az eklektikus stílusban épült pályaudvar építésze Rochlitz Gyula, a központi csarnok hatalmas acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt. De figyeltek az apróbb részletekre is, így a 43 méter magas homlokzatára Strobl Alajos és Vasadi Ferenc szobrai, pénztártermébe Lotz Károly és Than Mór freskói kerültek.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.