Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. december 15. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók december 15-19.

12.15. Hétfő

54 éve ezen a napon, 1971. december tizenötödikén hunyt el Jankovics Imre, a somogyi dudás, a Népművészet Mestere. 1885. november 5-én született Berzencén kisparaszti családban. Kora gyermekkorában megtanult dudálni, s már 15–16 évesen rendszeresen muzsikált. A környék falvaiban főként lakodalmakban, vasárnapokon és búcsúkban játszott. Legendája szerint több, egymást követő éjszakai muzsikálás után a széken sokszor elaludt, de a duda a kezében akkor is tovább szólt. Gyakran a táncolók ébresztették fel, hogy hagyja abba a zenélést – annyira kimerültek, hogy nem bírták tovább a táncot.1948-ban a Liliomfi című filmben szerepelt, ő játszotta a cigány szerepét. Felvételt készített vele a Magyar Rádió és a Néprajzi Múzeum is. Jankovics dudáját „Csurgói duda” címen Borszéki Béla, a Tudományos Akadémia Népzenekutató csoportjának kutatója írta le, részletes dokumentációt készített róla és hangszereiről: leírta a dudakészítést, a legendás „hosszifuruglát” is. Utolsó nyilvános fellépése 1969-ben, a kapuvári Országos Szövetkezeti Népművészeti Versenyen volt. Emlékét többek közt a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum alábbi fényképe őrzi.

12.16. Kedd

143 évvel ezelőtt, 1882. december tizenhatodikán született Kodály Zoltán zeneszerző, zenepedagógus. Gyermekéveit Galántán töltötte, majd Nagyszombatban folytatta középiskolai tanulmányait, ahol több hangszeren is képzést kapott. 1900–1905 között a budapesti Zeneakadémián tanult zeneszerzést, ezzel párhuzamosan bölcsészetet hallgatott. Ekkor kezdte népdalgyűjtő munkáját, amely Bartók Bélával közösen a Húsz magyar népdal kiadásához vezetett. Berlinben és Párizsban továbbtanult, majd 25 évesen a Zeneakadémia tanára lett, ahol 1940-ig oktatott. 1905–1925 között rendszeresen gyűjtött népdalokat, hamarosan ialakult sajátos zenei nyelve, amely a tízes években hozta első jelentős sikereit. 1930-tól zenefolklorisztikai és zeneelméleti szemináriumot vezetett. Munkásságának köszönhetően indult meg a rendszeres népzeneoktatás a Zeneművészeti Főiskolán. Legjelentősebb művei a Psalmus Hungaricus, daljátékai, a Budavári Te Deum, továbbá nép- és gyermekdalok ihlette kórusművei. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és több egyetem díszdoktoraként nemzetközi elismertséget szerzett. „A zene mindenkié!” mottója jegyében megalkotta a Kodály-módszert, nevét őrzi a Kodály Zoltán Kórusiskola is. 1967-ben hunyt el Budapesten.  Háry János című műve mindmáig népszerű a gyermekek körében is, a Kolibri Színház plakátja a  az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből származik.

12.17. Szerda

255 éve, 1770. december tizenhetedikén született Ludwig van Beethoven, klasszikus német zeneszerző és zongoraművész, a bécsi klasszika kiemelkedő alakja. Tehetségét apja korán felismerte, fejlődését azonban elsősorban Christian Gottlob Neefe támogatta: zongorára tanította, kezdeti zeneműveinek komponálását is figyelemmel kísérte. Beethoven 1792-ben Bécsbe költözött, ahol Haydn irányítása mellett mélyítette tudását, majd hamar az arisztokrata szalonélet egyik legkeresettebb zongoristája lett. A 18–19. század fordulóján születtek első nagy sikereket arató művei és szimfóniái. Az 1810-es évek végétől Beethoven szinte teljesen megsüketült; élete utolsó évtizedét a fokozatos szakmai elszigetelődés jellemezte. Mégis, ekkor alkotta legjelentősebb művei közül a 9. szimfóniát, amelynek részlete az Európai Unió hivatalos himnusza. Elkezdett dolgozni a 10. szimfóniájának írásán is, ám 1826 decemberében ágynak esett, és négy hónap múlva, 1827. március 26-án elhunyt. A 10. szimfóniából csak vázlatok maradtak fenn, de zenetudósok és komponisták nemzetközi csoportja megkísérelte, hogy a mesterséges intelligencia bevonásával befejezze a szimfóniát. A megszületett művet 2021-ben mutatták be, szerzői: Walter Werzowa osztrák komponista és Beethoven AI.

12.18. Csütörtök

182  éve, 1843. december tizennyolcadikán született a legendás Stühmer Csokoládégyár alapítója, Stühmer Frigyes (született Friedrich Theodor Adolph Stühmer) cukrászmester, a Stühmer gyár alapítója. Stühmer Frigyes 1868-ban érkezett Magyarországra, és 25 évesen átvette a Nagy Szentkirályi (akkor Ősz) utcai gyár irányítását, amelynek két év múlva már tulajdonosa lett. 1883-ban itt alapította meg hazánk első gőzüzemű csokoládégyárát, megteremtve a nagyüzemi csokoládégyártás alapjait. A hagyományos cukorkák mellett nugátok, pralinék, bonbonok, táblás csokoládék és kakaóporok is készültek üzemeiben. A Stühmer-gyárban gyártottak először szaloncukrot – Jókai szavával „szalonczukkedlit” –, amely addig főúri csemegének számított. A szaloncukorral díszített fenyő mindmáig elmaradhatatlan része a karácsonynak. Stühmer használhatta először a magyar címert termékein, és a korszak neves cukrásza, Kugler Henrik is tőle szerezte be csokoládé-mártómasszáját. Stühmer Frigyes 1890. május 11-én hunyt el Budapesten. A karácsonyi portré kép a Fortepan gyűjteményéből származik.

12.19. Péntek

125 évvel ezelőtt, 1900. december tizenkilencedikén született Féja Géza, költő, író, publicista, pedagógus és könyvtáros. Léván töltötte gyermekkorát, 1920-tól a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarára járt, letette a középiskolai tanári vizsgát, polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1924-től 1932-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak gyermekeit tanította. Egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának, szerzője a Válasz című folyóiratnak. Elsőként adta ki Ady publicisztikai írásait Jóslások Magyarországról címmel (1936). 1937-ben jelent meg irodalmi szociográfiája, a Viharsarok. Könyvéért perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából is elbocsátották. 1945 tavaszán Békéscsabára került, ahol 1956-ig dolgozott könyvtárosként. Elindította a Városi Népkönyvtár szervezését, létrehozta a Békési Gyűjteményt. 1956 őszén a nemzeti felkelés mellé állt. Később a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott tudományos főmunkatársként. 1978-ban hunyt el. Emlékét többek közt a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum alábbi portréja őrzi.

Borítókép: Olvasás kutyussal  (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Kádár Anna.