Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. december 31. 8:07

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók december 29 – január 2.

12.29. Hétfő

A Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány kezdeményezésére december huszonkilencedikét a magyar kártya napjává avatták. A Magyarországon és környező országokban közkedvelt, a svájci szabadságharc szereplőit ábrázoló kártyacsomagot Tell-kártyának is nevezik. Ez a kártya magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pesten, Schneider József kártyakészítő mester műhelyében. Ez az egyetlen kártya a világon, amelyet egy irodalmi mű inspirált: Schiller 1804-ben írt Tell Vilmos című drámájának főbb szereplői, a svájci kantonok középkori szabadságharcosai jelennek meg a 4-4, alsó és felső lapokon. Schneider a cenzúra miatt festhette a lapokra a Habsburgok ellen lázadó svájciak képét a lapokra. Mindmáig népszerű a kártyázás, a legjellemzőbb kártyajátékok magyar kártyával: Csapd le csacsi!, zsírozás, 21, snapszer, filkó, makaó, lórum és az ulti.

12.30. Kedd

81 évvel ezelőtt, 1944. december harmincadikán hunyt el Richter Gedeon gyógyszerész, a modern magyar gyógyszeripar megteremtője. 1872-ben született Ecséden, árva gyermekként nagyszülei nevelték fel. Tanulmányait Kolozsváron, majd Budapesten folytatta, ezt követően pedig nyugat-európai tanulmányútjai során szerzett tapasztalatot. 1901-ben megnyitotta saját patikáját, ahol úttörő hormon- és szervkivonat-alapú készítményeket fejlesztett ki. 1907-ben alapította meg kőbányai gyárát, amely vezetése alatt Európa egyik meghatározó gyógyszergyárává fejlődött. A Hyperol és a Kalmopyrin máig őrzik nevét. 1943-ban lehetősége lett volna a Vöröskereszt segítségével Svájcba menekülni, és Raoul Wallenbergtől is védelmet kapott, mégis Magyarországon maradt. 1944. december 30-án a 72 éves Richter Gedeont a nyilasok elhurcolták és a Dunába lőtték. A második világháború után a Richter-gyárat államosították, nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták. A rendszerváltást követően a Richter Gedeon Nyrt. újraalakult, máig tartó fejlődési pályára állt. 2023 szeptemberében létrejött a SOTE Richter Tanszéke, amelynek célja, hogy a Richter Gedeon Nyrt. tudását és szellemiségét továbbadja a következő generációknak. A Kalmoprin máig ismert gyógyszeres fatégely a Katona József Múzeum gyűjteményében található.

12.31. Szerda

A magyar népi szokásrendben nem különül el a karácsonyi, újévi kántálás, regölés. A közösségi köszöntő szép példájaként idézzük a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjtéséből Nani Ferenc közlő szavait: „Ujesztendőbe mi virradjunk / Született Jézus mink imádjuk / régen megirták már ezt a próféták / Hogy fiat szüljön a nemes világra. / Boldog ujéveket kivánok az összes háziaknak.”

Minden kedves Olvasónknak vidám estét, sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum képeslapjával!

01.01. Csütörtök

162 éve, 1863. január elsején született Párizsban Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai mozgalom megteremtője. Bár családjának hagyományaival szakítva a Sorbonne-on művészetet, filológiát és jogot tanult, leginkább a fiatalok nevelése foglalkoztatta. Külföldi tanulmányútjai során arra jutott, hogy a szellemi képzés mellett a testi fejlesztés is elengedhetetlen. A test, lélek és szellem egységét hirdetve 1880-ban létrehozta a Nemzeti Ligát a Testnevelésért. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első újkori olimpiáját 1896-ra, Athénba jelölte ki. Sportolóink nagy sikereket értek és érnek el a versenyeken: a portrén Csík Ferenc látható, kétszeres olimpiai bajnok úszó, aki az 1936-os berlini játékokon megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és bronzérmet szerzett a gyorsváltó tagjaként. 1937-ben doktorált, majd egy évvel később visszavonult az élsporttól.

Balra Csik Ferenc, a 100 méteres gyorsúszás olimpiai bajnoka, jobbra dr. Fadgyas Miklós sportvezető (Fortepan CC BY-SA)

01.02. Péntek

101 éve a mai napon, 1920. január másodikán született Isaac Asimov, orosz gyökerekkel rendelkező amerikai író és biokémikus. Leginkább tudományos-fantasztikus és ismeretterjesztő munkái tették híressé, amelyek révén az egyik legtermékenyebb 20. századi szerzőként tartják számon. Családja gyermekkorában vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol szülei egy brooklyni vegyesboltot működtettek. Már fiatalon írni kezdett, később biokémiai doktorátust szerzett, és rövid ideig a Bostoni Egyetemen oktatott. Legismertebb művei az Alapítvány- és a Robot-sorozat, valamint a Birodalom-kötetek. Az irodalom és a tudomány határterületének összekapcsolásával maradandó hatást gyakorolt a modern sci-fi fejlődésére. Munkássága filmeket és későbbi szerzőket is inspirált, nevét díjak és egy kisbolygó (5020 Asimov) őrzik. Karikó Katalin magyar tudós idén újabb nemzetközi elismerést kapott: önéletrajzi kötete, az Áttörések – Életem és a tudomány elnyerte a Premio Asimov-díjat. Az érdeklődés  mindmáig élénk, Aimov gondolatai mindennapjainkat és kjövőnket is meghatáozzák: robotokat és drónokat mutattak be a Digitális Erőműben a harmadik Digitális Napok programsorozat keretében; “Mit hoz a következő 50 év?” tett fel a kérdést a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.

Borítókép: Luxemburg-kert (Fortepan CC BY-SA).