Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. február 2. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók február 2-6.

02.02. Hétfő

Ma 169 éve, 1857. február másodikán született Hollósy Simon festőművész, a naturalizmus és a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője, tanár, iskolateremtő Münchenben, Nagybányán és Técsőn.  Művészete a magyar és nyugati hatások ötvözésével maradandó hatást gyakorolt több nemzedékre. Képzőművészeti tanulmányait Székely Bertalannál kezdte, majd a müncheni festőakadémián folytatta. 1886-ban magániskolát nyitott Münchenben, ahol tanítványa volt Csontváry Kosztka Tivadar is. Hollósy Simon 1896 tavaszán a Máramaros megyei Nagybányára  vitte iskoláját. Egyre inkább pedagógusi tehetsége került előtérbe. Később diákjaival elsősorban Técsőn dolgozott. Itt hunyt el 1918. május 8-án, 61 éves korában súlyos veseelégedetlenség következtében. Szülővárosában, helyezték örök nyugalomra, emlékét Técsőn mellszobor őrzi. Művészetében a történelmi realizmus korszaka után (Zrínyi kirohanása) megjelentek az impresszionisztikus vonások is (Técsői tájkép). Hollósy számos képét őrzik kiállítások és elemzik albumok . A fénykép: Zrínyi kirohanása, a pécsi Csorba Győző Könyvtár Gyűjteményének része.

02.03. Kedd

Február harmadika Szent Balázs, a segítő szentek egyikének napja. A  balázsáldást e napon végzi a katolikus pap, betegségek, különösen torokbajok ellen kéri a vértanú közbenjárását. A legenda szerint Szent Balázs megmentett egy fuldokló gyermeket: két égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartva imádkozott. Balázsolásnak nevezzük a magyar népszokást, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék. Ehhez kapcsolódik Babits Mihály – Balázsolás c. verse. Az ünnepnaphoz fűződik a balázsjárás népszokása is: a Sopron vármegyében, Vitnyéden  gyűjtött szöveg szerint jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak, adományokat szedtek: “Emlékezzél, házigazda, ma van Balázs napja / Hogy többször is megérhessük, a jó Isten adja! / Kérjük ajándékát, nyujtsa szent áldását, / Távoztassa mindnyájunktól torkunknak fájását! / Gazduram, most már tovább nem tréfálok! / Adjanak vagy egy szál kolbászt vagy egy hasáb szalonnát, / mint a kardom, akkorát, / különben levágom a gerendát!” (38-39. oldal).

02.04. Szerda 

Ma 72 éve, 1954. február negyedikén született  Puskás Tivadar magyar színész, koreográfus, rendező, tanár. Játszott többek között az Arany János Színházban, a Játékszínben, a Thália, a Debreceni Csokonai Színházban, az Örkény Színházban és számos más társulatokban is, kiemelkedő alakításokat nyújtott a Kabaré, a Csókos Asszony és a Cigányszerelem előadásokban. 2000 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja. Rendezőként is dolgozik, tanított színjátszást, és aktív közreműködője a színházi életnek. 2009-ben Móricz Gyűrű díjat kapott a munkájáért. Több színiiskolában is tanított, amatőr színjátszók és színházak munkáját is segíti: színimesterséget tanított az Arany János Színház és a Miskolci Nemzeti Színház Stúdiójában. Filmjei és sorozatszerepei közül a legismertebbek a Família Kft., a Jóban Rosszban tévésorozatok és az Anyám és más futóbolondok a családból  filmek. Rendezései közül kiemelkednek Molnár Ferenc Liliom, Szigligeti Ede Liliomfi és Kornis Mihály Körmagyar darabjainak előadásai.

02.05. Csütörtök

143 éve, 1883. február ötödikén  született Nagy Lajos háromszoros  Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas író és publicista, a két világháború közötti magyar irodalom egyik legmarkánsabb alakja. Apostagon született “törvénytelen” gyermekként; gimnáziumi tanulmányai után jogot tanult, majd újságíró lett. 1907-ben publikálta első novelláját, Két leány címmel. Az első világháború után, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa, avantgárd és expresszionista hatások is érezhetők írásaiban. Szatirikus karcolataiban jelezte csalódottságát: legismertebb műve a 2021-es Képtelen természetrajz és más karcolatok. “A strucc. (…) A strucc tojása olyan nagy, mint egy vízfejű gyereknek a feje. Másfél kilót is nyom, ha nem nyomják. De ha nyomják, akkor még többet is nyom. Azonban, ha nagyon nyomják, eltörik – némelyek szerint csakis ezért nevezhető tojásnak. Egy ilyen tojásból kel ki a strucc, mely mikor kikel, még egészen kicsiny, azután megnő, és csakis akkor illik rá mindaz, amit elmondtam. Miután pedig minden ráillet, hivatását betöltvén, elhalálozik.” “Az oroszlán. Az oroszlán színe sárga, ez szintén a természet nagyszerű elve, az úgynevezett környezethez való alkalmazkodás miatt van így, tudniillik olyan a színe, mint amilyen a sivatag homokjáé, hogy nehezen legyen fölismerhető, s így a zebrák, antilopok, nyulak és más állatok meg ne támadják szegényt.” 1934-ben Kiskunhalom című irodalmi szociográfiája a magyar próza úttörő alkotása lett. A második világháború alatt is alkotott, később kritikai magatartása miatt politikai és művészi értelemben is elszigetelődött. Önéletrajzi művei, A lázadó ember és A menekülő ember fontos vallomások koráról és önmagáról. 1954-ben hunyt el,  a Fiumei úti sírkertben nyugszik.

02.06. Péntek

Ma 80 éve, 1946. február hatodikán fejezte be sikerrel  Bay Zoltán és kutatócsoportja Hold-radar kísérletét. 2009  óta ezen a napon tartjuk a magyar radarcsillagászat napját. Bay Zoltán magyar fizikus (élt: 1900-1992.) a 20. század egyik kiemelkedő tudósa volt, aki főként a rádiófizika és az atomfizika területén alkotott maradandót. 1946. február 6-án, Bay Zoltán és munkatársai saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatták a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését. Kutatásaik eredményeit a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmazza. A háború utáni nehéz körülmények végzett kísérlet egyben a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti. Bay később az Egyesült Államokba emigrált, ahol tudományos munkáját folytatta. Jelentős szerepe volt a méter újradefiniálásában, a fény hullámhosszán alapuló mérés bevezetésében. „A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött s azt kérdeztem a felnőttektől: / Ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-é tapogatni a Holdat?” – emlékezett vissza Bay Zoltán gyerekkorára. Számos emléktáblája emeli ki tudományos krédóját: munkássága középpontjában a gyermeki  érdeklődés és  a gyakorlatorientált tudományos kutatás, technikai fejlesztés állt.

Borítókép: Újságot olvasó pap (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fóris Gábor és Vastagh Miklós.