Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. február 9. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók február 9-13.

02.09. Hétfő

69 éve, 1957. február kilencedikén hunyt el Vitéz nagybányai Horthy Miklós tengerésztiszt, ellentengernagy, 1920. március 1-jétől 1944. október 15-ig Magyarország kormányzója. Kenderesen született 1868. június 18-án nemesi családba, apja, Horthy István a főrendiház tagja volt. Horthy Miklós 1886-ban lett a hadiflotta tagja, 1909 és 1914 között Ferenc József szárnysegéde, 1918-ban ellentengernagyi rangot ért el. A nevével fémjelzett korszakot törekvéseiben elsősorban a trianoni béke revíziójára irányuló politika határozta meg. A kormányzó a 2. világháborúban a tengelyhatalmak szövetségese lett: Magyarország 1941 áprilisában Jugoszlávia, majd júniusban a Szovjetunió ellen lépett be a háborúba. A doni katasztrófa (1943) után Horthy már kereste a kiutat az angolszászok felé,; a németek 1944. március 19-én megszállták az országot, Horthy kiugrási kísérlete (1944. október 15.) kudarcba fulladt. Szálasi Ferenc nyilas hatalomátvételével 1944. október 16-án Horthy uralma véget ért. Fogságba került, a nürnbergi per során tanúként hallgatták ki.  Családjával Portugáliába emigrált, haláláig ott élt. A Horthy-korszak, a kormányzó személye és döntései mindmáig történettudományi és közéleti viták tárgyát képezik. A fénykép a Fortepan gyűjteményéből származik, Horthy Miklóst ábrázolja a 4. Nemzetközi Cserkész Világtalálkozón.

02.10. Kedd

217 éve, 1807. február tizedikén született gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos, felelős, független miniszterelnöke. Fiatalon katonai szolgálatot teljesített, majd birtokain gazdálkodott. Az 1830-as évektől aktívan részt vett a reformkori politikában, támogatta a haladó követeléseket, közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást és az ősiség eltörlését. 1848. március 17-én V. Ferdinánd király Magyarország első felelős miniszterelnökévé nevezte ki. Kormánya végrehajtotta az áprilisi törvényeket, és létrehozta az önálló magyar minisztériumokat. Batthyány 1848. október 2-án lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Lemondásának fő oka a politikai és katonai helyzet súlyosbodása volt. Katonai szolgálatot vállalt, majd sebesülése után követté választották. 1849 januárjában letartóztatták, felségárulásért halálra ítélték. A kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett. „Éljen a haza! Rajta, vadászok!” – kiáltotta. Október 6-án hajtották végre az ítéletet, egy napon a 13  hős tábornokkal Aradon. A nemzeti gyásznapon és számos emlékművel emlékezünk az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra.

02.11. Szerda

11 éve, 2015. február tizenegyedikén hirdette ki az ENSZ Közgyűlése a nők és lányok tudományos világnapját (International Day of Women and Girls in Science). A nap a tudományban dolgozó nők kiemelkedő hozzájárulását ismeri el, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a tudomány és a nemek közötti egyenlőség előrehaladása kulcskérdés a világ legnagyobb kihívásainak megoldásában. Magyarországon a lánynevelés úttörői Brunszvik Teréz  és Teleki Blanka voltak.  A nők Magyarországon 1896 óta tehetnek nyilvános érettségi vizsgát. Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelete értelmében (1895) megnyíltak egyes egyetemi szakok a nők számára. Orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti egyetemi karokon folytathatták tanulmányaikat, a Műegyetemre vagy a Jogi Karra továbbra sem járhattak. Glücklich Vilma 1896 februárjában kezdte meg első nőként tanulmányait az ELTE-n. Hugonnai Vilma 1897. május 14-én vehette át orvosi diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen (diplomáját eredetileg a Zürichi Egyetemen szerezte).  Az első diplomás magyar nő Steinberger Sarolta szülész-nőgyógyász volt, 1900-ban kapta meg a diplomáját. A 21. században számos női tudósunk a világ élvonalába tartozó kutatásokat végez, többek között Karikó Katalin, Rédei Anna (immunológia)Szabó Katalin (közgazdaságtan), Lovász Andrea (irodalomtudomány), Vincze Beatrix (idegtudomány), Bánréti Zita (pszicholingvisztika), Fekete Ágnes (matematika), Jakab Zsuzsanna (közegészségügy, WHO).  A Csoportkép a Fortepan fotógyűjteményből való.

02.12. Csütörtök

222 éve, 1804. február tizenkettedikén hunyt el Immanuel Kant, a felvilágosodás egyik legnagyobb filozófusa, a Königsbergi Egyetem professzora. 1724. április 22-én született Königsberg (Kalinyingrád) városában egyszerű iparoscsaládba. Gondolkodását a szigorú tudományos precizitás, életvitelét a kötelességtudat és a rendszeresség jellemezte. Hajnalban kelt, minden nap teázott és pipázott, majd írt és előadást tartott. Társaságban ebédelt, a meghívottak száma mindig három és hét fő között volt: „ne legyenek kevesebben a gráciáknál, és ne többen a múzsáknál”. Kant életének 80. esztendejében hunyt el, utolsó szavai voltak: „Es ist gut”.  Kant kritikai filozófiáját három műben ejtette ki. A tiszta ész kritikája a filozófia „kopernikuszi fordulatát” hozta: kimondta, a megismerésben alkotó szerepe van az egyénnek.. „A csillagos ég felettem – az erkölcsi törvény bennem” a második kritika alapvetése. Kant Az ítélőerő kritikája művének gondolatmenete később ezt a formulát nyerte: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” Kant gondolatai ma is jelen vannak a jogrendszerekben, a tudományok etikájában: az emberi méltóság és általános erkölcsi elvek központi szerepet kapnak. Kant megalapozta a felelősség, mérlegelés és az autonóm döntés fogalmait. A rézmetszet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből való.

02.13. Péntek

169 éve, 1857. február tizenharmadikán született Quittner Zsigmond magyar építész, a történelmi budapesti városkép egyik meghatározó tervezője. Építészeti tanulmányait Müncheni Műegyetemen végezte. hazatérve 1880-tól egyre jelentősebb feladatokat kapott: az angol Gresham Biztosítótársaság megbízta budapesti székházának tervezésével, így készült el a város egyik ikonikus épülete, a szecessziós Gresham‑palota a Széchenyi István téren. Az épület ma Four Seasons Hotelként működik,  1987 óta a világörökség része. Több Andrássy úti palota, lakóház és jelentős belvárosi épület fűződik a nevéhez, mint a Deutsch-ház,a Krausz-palota vagy az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Quittner tervei szerint épült a  Károlyi utcai Centrál Kávéház épülete, mely egyben elegáns bérház és közösségi tér is volt. A tervező jelentős szerepet játszott a  kulturális világörökség részét képező Sugár út (ma: Andrássy út) képének kialakításában. Quittner Bécsben hunyt el 1918. október 25-én. A Gresham-palota fotója a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűjteményéből származik.

Borítókép: Olvasás egy szép délután (Fortepan. CC BY SA). A fényképek adományozója a Hegybíró család.