Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. február 23. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók február 23-27.

02.23. Hétfő
583 éve, 1443. február huszonharmadikán született Kolozsváron Hunyadi Mátyás, 1458. január 24-től Magyarország és Horvátország királya, latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex. Uralkodása alatt 1467-ben bevezette az egységes adórendszert, amely stabil bevételt biztosított az államnak. 1479-ben a kenyéradó és a rendi ellenállások rendezésével megerősítette a központi hatalmat. Fekete serege a korabeli Európa egyik leghatékonyabb hadereje volt, amely sikeresen védte az országot a külső fenyegetésektől. Mátyás mecénásként támogatta a tudományokat és a művészeteket. 1490. április 6-án, 47 évesen halt meg Budán, halálának oka feltehetőleg szélütés vagy szívroham volt. Uralkodói munkáját és intézkedéseit ekkor már 32 éve végezte, és az ország erős központi hatalmát, fekete seregét, valamint kulturális örökségét hagyta hátra, székhelyét a reneszánsz kultúra központjává téve. Mátyás a magyar nemzeti emlékezetben bölcs, igazságos uralkodóként él: „Meghalt Mátyás, oda az igazság” tartja a mondás, kifejezve, hogy a kollektív emlékezetben Mátyás a bölcs és a néphez közel álló uralkodó megtestesítője. A krónikák és költői ábrázolások szerint Mátyás (a középkori) Magyarország erejét testesíti meg. A kép a Katamafotó Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság gyűjteményébe tartozik, Mátyás királyt ábrázolja tudósai körében. A dombormű Zala György alkotása.

02. 24. Kedd
176 éve, 1850. február huszonnegyedikén született a Komárom-Esztergom vármegyei Ászáron Jászai Mari (Krippel Mária), a legnagyobb magyar tragika, a magyar színjátszás meghatározó alakja. Színészi hitelessége és karakterábrázolása a kortársak szerint példaértékű volt, részt vett a színészképzés modernizálásában és a Nemzeti Színház színésziskolájának fejlesztésében, klasszikus és élő nyelveken írt, színdarabokat fordított. Madách Imre leghíresebb művének, Az ember tragédiájának ősbemutatóján játszotta Évát, és ő keltette életre először magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit. Az Élektráról írta Naplójában: „Ezért érdemes volt születni. Maga Elektra vagyok”. Pályafutása során kiemelkedő alakításokat nyújtott Shakespeare klasszikusaiban is. A színésznő egész életében szerényen élt, rendszeresen jótékonykodott. Szívesen lépett fel munkásoknak szervezett előadóesteken. Az I. világháborúban mindenét szétosztotta a katonák között, és szavalt a sebesülteknek. 1926.október 5-én hunyt el Budapesten hosszú betegség után. Az egyik legnagyobb színművészeti elismerést, a Jászai Mari-díjat 1953-ban alapították a tragika emlékére, nevét őrzi a Jászai Mari tér. Kapcsolódó írásunk: Nemzeti színházaink virtuális kiállítás. Képünk a debreceni Déri Múzeum gyűjteményéből származik, a tragikát ábrázolja jelmezben (Cleopátra),

02.25. Szerda

2002 óta minden év február huszonötödikén emlékezünk a kommunizmus áldozataira. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok. Hat évet Szibériában, a Gulágon töltött, 1953-tól pedig egy moszkvai börtönben, mígnem 1955-ben a Szovjetunió kiadta Kovács Bélát a magyar kormánynak. Szabadságát csak 1956 tavaszán nyerte vissza, ám az év októberében már aktív szerepet vállalt Nagy Imre forradalmi kormányaiban. Az 1959-ben bekövetkezett halála azonban megakadályozta abban, hogy tartósan visszatérjen a közéletbe. Kovács Béla 1947. február 25-i elrablása a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményévé vált: állítólagos „bűnösségére” hivatkozva Rákosi és köre ellehetetlenítette a Független Kisgazdapárt jobboldali szárnyát, majd lemondásra kényszerítette Nagy Ferenc miniszterelnököt, előkészítve az 1947-es, úgynevezett „kékcédulás” választások lebonyolítását. A kommunizmus fekete könyve becslésekre és levéltári kutatásokra támaszkodva világszerte mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát.

02.26. Csütörtök

180 éve, 1846. február huszonhatodikán született William Frederick Cody, “Buffalo Bill”, amerikai katona, bölényvadász, mutatványos, író és showman – állítása szerint volt prémvadász, marhahajcsár, aranyásó, postakocsi-hajtó is. Úgy tett szert a Buffalo Bill névre, hogy 4800 bölényt ölt meg 18 hónap alatt, majd egy nyolcórás bölényölő “párviadalban” is diadalmaskodott. Az 1880-as években főként színészként jeleskedett, több, az indiánok ellen vívott csatában részt vett. 1883-ban, az amerikai nemzeti ünnepen mutatta be először vadnyugati show-ját, amellyel diadalmenetben utazta be az egész országot és a világot. 1906-ban Budapesten is fellépett. A műsorban bemutatták, miként mészárolták le a “rézbőrűek” az “ártatlan fehéreket”, szerepeltek még bölények, medvék, cowboyok és rikoltozó indiánok és a legendás sziú törzsfőnök, Ülő Bika. A valóságos intézménnyé lett látványosságot 1886-ban egyedül New Yorkban egymillióan látták. 1917. január 10-én halt meg Denverben. Temetésén 25 ezren vettek részt. Emlékét megszámlálhatatlan irodalmi és filmalkotás őrzi: az 1901-es, Buffalo Bill’s Wild West Parade című rövidfilm a híres műsort mutatja.be. Cseh Tamás zeneszerző, énekes, előadó, képzőművész alkotása az alábbi Vadászzsákmány, a kép  a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből származik.

02.27. Péntek

184 éve, 1872. február 27-én lépett életbe az 1872:VIII. törvénycikk, mely kimondta, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek meg kell szűnnie, a szabad ipargyakorlás alanyi joggá vált: „A magyar korona területén minden nagykoru vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat.” A céhrendszer felszámolása lehetővé tette a nagyipar és a gyáripar kialakulását: a céhes keretek között nem jöhettek volna létre olyan nagyüzemek, mint a Ganz-Danubius Gyár, a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű,a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a Tungsram Villamossági Rt.; máig közkedvelt termékeket gyárt a Stühmer Cukorkagyár, a Dreher Sörgyár vagy a Herz Szalámigyár. Magyarországon a modern gyáripar kibontakozása nem valósulhatott volna meg a céhrendszer fennmaradása mellett. A céhek megszűnésével azonban eltűnt a közösségi és szakmai keret is: a kézművesség világa. E hagyományok felelevenítése és újraértelmezése a jelenkor egyik alapvető feladata. A kép Ganz-Danubius típusú lokomobilt ábrázol, a Mezőkövesdi Közkincs-Tár Nonprofit Kft. gyűjteményét gazdagítja.

Borítókép: Két ferences szerzetes olvas a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár – Budapest CC BY).