Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. augusztus 16. 11:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 19-23.

08.19. Hétfő

A fizikus és csillagász François Arago 1839. január 7-én jelentette be Joseph Niépce és Louis Daguerre találmányát a Francia Akadémián, majd a szabadalmat megvételre ajánlotta a francia kormánynak. 1839. augusztus 19-én Arago a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ismertette a dagerrotípia készítésének vegyi eljárását. A kormány ekkor élt a vásárlás lehetőségével, Daguerre-nek és Niépce örököseinek életjáradékot ajánlott, majd a felfedezést a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel.

Így 1839 óta augusztus tizenkilencedike a fényképészet születésnapja; immár 195 éve.

08.20. Kedd

1083. augusztus huszadikán avatták szenté István királyt, több, mint kilenc évszázada ezen a napon ünnepeljük az államalapítást, az új alkotmányt (1949-1989) és az új kenyér ünnepét is.

Kevésbé ismert tény azonban, hogy az 1947-től megtartott “új kenyér ünnepe“ évszázadokon át nem augusztus 20-ára esett, és nem is egy „dolgozó parasztságot” előtérbe helyező pártpolitikai kezdeményezés. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi rendezvény sorozat (amely során nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) eredetileg Darányi Ignác nevéhez köthető. A 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében az akkori földművelésügyi miniszter országszerte aratóünnepeket szervezett.

A középkori Magyarországon egyébként az új kenyér napját július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, és megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás hagyományának kialakulása is. Az ünnepi menet élén kalászkoszorút vivő lányok voltak, a többiek lovaskocsin követték őket egyenesen a templomba, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg 1937-ben, ezt követte 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából Szabadkán megtartott ünnepség. A második világháború befejezése után pedig a kommunista pártnak sikerült leginkább a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani.

08.21. Szerda

1910-ben augusztus huszonegyedikén hunyt el 75 éves korában Cinkotán a magyar történelmi festészet egyik legfontosabb alkotója, az Egri nők, a Mohácsi vész és számos további fontos és jeles alkotás megteremtője, Székely Bertalan.

Festői stílusára jellemző a romantika és az akadémizmus egy sajátos elegye, ami egyaránt megjelenik tájképein és freskóin is. Festőként elért érdemei mellett oktatói tevékenységét is kiemelkedő, ugyanis a Mintarajziskola tanáraként a kor legműveltebb mestere, kiváló pedagógusa volt.

A 19. század végén több megbízást is kapott freskók készítésére, így a Mátyás-templomban, a Tihanyi apátságban, vagy épp a pécsi székesegyházban is megtalálhatjuk faliképeit; a székesegyház Szent Mór-kápolnájában hat faliképen elevenedik meg Pécs második püspökének élete – ebből láthatunk egyet.

08.22. Csütörtök

150 éve, 1874. augusztus huszonkettedikén nyitott meg Székesfehérvár első állandó színháza, a Vörösmarty Színház.  Az eklektikus stílusú épület Szkalnitzky Antal tervei alapján készült el. A megnyitó estéjén Katona József Bánk bánját adták elő, a prológust Jókai írta és Laborfalvy Róza mondta el, később többször vendégszerepelt itt Jászai Mari is. 1896-ban a város átvette a megyétől a színház üzemeltetését, majd 1913-ban, Székesfehérvár színészetének 100. évfordulóján kapta meg a Vörösmarty Színház nevet – a szent istván király múzeum üvegdiáján már látható az új név az épület homlokzatán.

A színház a második világháborúban megsérült és teljesen kiégett. Ez után bútorraktárként használták, de a színjátszás nem szűnt meg: 1946-ban a Székesfehérvári Torna Club székházának nagytermében és udvarán alakítottak ki színpadot. A Vörösmarty Színház rekonstrukcióját 1959-62 között végezték.

08.23. Péntek

1877 augusztus huszonharmadikán született Medgyaszay (eredetileg Benkó) István építész, aki munkásságával előfutára volt az organikus építészetnek is, tervein és megvalósult épületein elsősorban az erdélyi építészet elemeit használja, de megjelennek a Távol-Kelet építészeti hagyományai is. Jó példa erre Mátraháza ikonikussá vált szállodája, a Pagoda – ezt láthatjuk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum képeslapján, még Sport szálló névvel.

Medgyaszay az Állami Főreáliskola befejezése után Bécsben vállalt munkát, majd beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára és a Műszaki Főiskolára. Két év után átiratkozott a Műegyetemre, a Gellért-hegyre tervezett Nemzeti Panteonjának terve díjat is hozott neki. Tanulmányúton járt Németországban, Svájcban és Franciaországban, 1911-ben Egyiptomban és Szudánban, 1932-ben Indiában. Jellegzetes stílusát megcsodálhatjuk két színházépületen is, a veszprémi és soproni Petőfi Színházon.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.