Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. március 2. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 2-6.

03.02. Hétfő

209 éve, 1817. március másodikán született Arany János Nagyszalontán, szegény földműves családban. A nyolc gyermek közül csak ő és nővére maradt életben. Félénk, visszahúzódó fiú volt, tanulmányait Nagyszalontán és Debrecenben végezte. Rövid ideig színésznek állt, ám szülei betegsége miatt felhagyott vele. Jegyzői állása biztos megélhetést adott, 1840-ben feleségül vette Ercsey Juliannát, két gyermeke született. Irodalmi pályája fordításokkal indult, Az elveszett alkotmány című művével pályadíjat nyert, de az igazi sikert az 1846-os Toldi hozta, valamint barátságot Petőfi Sándorral. Az 1848-as forradalom után bujdosnia kellett, majd Nagykőrösön tanított. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója, az MTA főtitkára lett. Lánya, Arany Julianna 24 évesen, fél évvel kislánya születése után elhunyt tüdőbajban; Arany verse olvasható sírkövén. Arany János tíz évre ,,letette a lantot”, a kislányt az Arany-házaspár nevelte fel. A hagyomány szerint a pesti Petőfi-szobor avatásán Arany megfázott, és a tüdőgyulladásból nem épült fel, 1882. október 22-én elhunyt. Melyik talál című Őszikéjében írta: „Hogy melyik arcképem választom rajzai közzől? / Fényképíró úr! a botos és kalapost. / Mint maradó vendég űl s áll a többi nyugodtan, / Menni csak egy készül, útja van: ez leszek én!” A kép a debreceni Déri Múzeum gyűjteményéből származik. 

03.03. Kedd

179 éve, 1847. március harmadikán született Alexander Graham Bell skót születésű feltaláló, mérnök és pedagógus. Édesapja, a pedagógus Alexander Melville Bell a beszéd és a fonetika szakértője is volt, ami fiatalságától kezdve meghatározta fia érdeklődését. 1876-ban Bell szabadalmaztatta a telefont, amely lehetővé tette az emberi hang elektromos továbbítását, alapjaiban változtatva meg a kommunikációt. Budapest első telefonközpontja 1881. május 1-jén kezdte meg működését a fővárosban: kezdetben mindössze 25 előfizetőt szolgáltak ki. A központot a Puskás‑testvérek építették ki, az itteni hálózat volt az egyik első Európában és megalapozta a hazai telefonhálózat fejlődését. A nyilvános telefonfülkék meghatározták a budapesti utcaképet. Bell tudományos érdeklődése a hallássérültek oktatására is kiterjedt; saját módszereket dolgozott ki a siketek tanítására. Emellett több műszaki újításon dolgozott, például a fém detektoron, a hangrögzítésen és korai repülőgépek fejlesztésén. Élete végéig aktívan részt vett tudományos és technológiai kutatásokban, elsősorban az Egyesült Államokban. Bell munkássága maradandó hatással volt a tudomány és a technológia fejlődésére, különösen a kommunikáció területén.

03.04. Szerda

194 éve, 1832. március negyedikén halt meg Jean-François Champollion klasszika-filológus és orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője. 1790. december 23-án született  Figeac városában, Franciaországban. Már fiatalon megmutatkozott rendkívüli nyelvtehetsége: tizenhat éves korára már mintegy tucatnyi nyelvet ismert, és a Grenoble-i Akadémián előadást tartott a kopt nyelvről. Húszéves korára latinul, görögül, héberül, arabul, szírül, káldeusul, amharául, szanszkritul, avesztániul, pahlavi nyelven, perzsául és kínaiul is beszélt. Az egyiptomi hieroglifikus és démotikus írást 1822-ben fejtette meg a Rosette-i kő feliratának vizsgálata alapján. A kőre ugyanazt a szöveget három írásrendszerrel és két nyelven vésték fel, tartalma egy papi rendeletet Kr. e. 196-ból. A felirat értelmezésével Champollion előtt több kutató is foglalkozott, köztük Antoine-Isaac Silvestre de Sacy, Johan David Åkerblad és Thomas Young. Felfedezéseivel Champollion megnyitotta az utat az egyiptomi irodalom és kultúra tudományos megismerése előtt. A szobor fényképe a Fortepan Gyűjteményéből való.

03.05. Csütörtök

73 éve, 1953.március ötödikén halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin (szül. 1878. december 18.), személyi kultusza és az általa kiépített diktatúra a 20. század egyik legtragikusabb rendszerét eredményezte.  A grúziai Goriban született Dzsugasvili néven, Vlagyimir Iljics Lenin 1924-es halála után kíméletlen hatalmi harcban félreállította bolsevik riválisait. A kényszerített iparosítást a mezőgazdaság kollektivizálása és a kulákok kitelepítése követte, amely az 1932–33-as éhínséghez vezetett. A Holodomor becslések szerint 5–7 millió ember halálát okozta. A nagy tisztogatások során koncepciós perekben százezreket végeztetett ki vagy hurcoltatott el munkatáborokba. 1939. augusztus 23-án ugyan megszületett a Molotov–Ribbentrop paktum, ám 1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót (Barbarossa hadművelet). A 2. világháború során a szovjetek kulcsszerepet játszottak a győzelemben. A harcok során a Szovjetunió mintegy 26–27 millió embert veszített (8–11 millió katonát, 15–17 millió civilt). 1945 után Kelet-Európa a szovjet befolyás alá került, megkezdődött a hidegháborús időszak. A ledöntött Sztálin-szobor egy darabja című kép a Fortepan gyűjteményének darabja, adományozója Matthaeidesz Konrád. A fénykép a budapesti Sztálin-szobor ledöntését ábrázolja az 1956-os forradalomban.

03.06. Péntek

181 éve, 1845. március hatodikán jelent meg Petőfi Sándor János vitéz c. műve Vahot Imre kiadásában, Grimm Vince illusztrációival. Petőfi 1844-ben írt elbeszélő költeménye a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alkotása: nyelvisége és történetalakítása beemeli a népiességet a magas művészetbe. Kosztolányi Petőfi Sándor című cikkében így fogalmaz: „Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikaája pedig Iluska.” A mű időtálló népszerűségét számos kulturális feldolgozás bizonyítja. Zenei adaptációi közül klasszikussá vált Kacsóh Pongrác 1904-es János vitéz című daljátéka, (szövegkönyvét az eredeti és Heltai Jenő verseinek felhasználásával Bakonyi Károly írta). A mű máig a színházak állandó repertoárdarabja. A mű feldolgozásai közül kiemelkedik még az 1968-ban készült televíziós játékfilm és Jankovics Marcell 1973-as animációs filmje, amely egyedi vizuális világával új értelmezést adott a történetnek. A János vitéz 21. századi feldolgozásai a klasszikus történet mai színházi, zenei és vizuális interpretációinak sokszínű gyűjteménye – operától cirkuszig, bábelőadástól, klasszikus hangversenytől vizuális művészeti feldolgozásokig. Kukorica Jancsi útja a hétköznapi sorstól a tündérországi dicsőségig a fejlődést és a kitartást példázza, a mű mindmáig az önazonosság és a hűség szimbóluma. A bábelőadás plakátja a Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből származik.

Borítókép: Könyvolvasás (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Karsai Magdolna.