Múltidéző: Ezen a Napon

VZsuzsanna - 2026. március 9. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 9-13.

03.09. Hétfő

92 éve, 1934. március kilencedikén született Jurij Gagarin szovjet űrhajós, az első ember, aki eljutott a világűrbe. 1961. április 12-én a Vosztok–1 fedélzetén indult útnak Bajkonurból. A repülés ugyan csak 108 percig tartott, mégis korszakhatárt jelentett: bebizonyította, hogy az ember képes elhagyni bolygóját és vissza is térni onnan. A történelmi vállalkozás a szovjet űrprogram kiemelkedő sikere volt, és a hidegháború idején komoly presztízsértékkel bírt. Gagarin megjelenése, mosolygós, közvetlen személyisége talán a kiválasztáskor is szerepet játszott: nemzeti hőssé vált, a nemzetközi szerepléseknek is sikerrel tett eleget. 1968-ban repülőgép-balesetben vesztette életét, emléke azonban máig az űrkutatás egyik legfontosabb mérföldkövéhez kötődik. A “Technika Lenin Útján” kép a  Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár gyűjteményéből származik.

03.10. Kedd

80 éve, 1946. március tizedikén született Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Tehetsége már gimnazista korában megmutatkozott, 17 évesen kapott szerepet Máriássy Félix Karambol (1963) című filmjében. Egyetemi évei alatt már a Vígszínház színpadán játszott, amelynek 1968-tól egészen 2021-ben bekövetkezett haláláig hűséges tagja maradt. Színpadi pályája rendkívül gazdag és sokszínű volt: klasszikus és kortárs művekben egyaránt maradandót alkotott. Alakításait hitelesség és finom érzelmi árnyaltság jellemezte; a történelmi figuráktól a modern sorsokig számos emlékezetes karaktert formált meg. Mozifilmjei közül klasszikussá váltak az Egri csillagok, az Isten hozta, őrnagy úr!, az Utazás a koponyám körül és a Rokonok is. Jelentős alakításokat nyújtott A fekete város, a Néró, a véres költő, valamint a Budapesti mesék tévéfilmekben is. 2021. október 22-én, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. Halála után özvegye, Czapp György emlékdíjat alapított tiszteletére: a Venczel Vera-emlékdíjat a Vígszínházban páros években az évad legjobb díszlettervezője, páratlan években pedig a legjobb jelmeztervezője kapja.

03 .11. Szerda

175 éve, 1851. március tizenegyedikén mutatták be Giuseppe Verdi olasz zeneszerző Rigoletto című operáját a velencei Teatro La Fenice színpadán. A történet középpontjában Rigoletto, az udvari bolond áll. A mantovai herceg könnyelmű csábító, aki elcsábítja Rigoletto titokban nevelt lányát, Gildát. Rigoletto bosszút forral, és egy bérgyilkost fogad fel, ám terve tragédiába torkollik: Gilda apja helyett feláldozza magát a hercegért. Az opera híres áriája a „La donna è mobile”. A mű a sors, a bosszú és az apai szeretet drámai története. Giuseppe Verdit, az olasz romantikus opera mesterét a kortársak nemcsak zeneszerzőként, hanem hazafiként is tisztelték: művészete szorosan kapcsolódott az olasz nemzeti öntudat kibontakozásához. Operái: az Aida, az Otello,  a Don Carlos, a Falstaff és a Nabucco máig a világ operaszínpadainak alapművei. A Finale de Don Carlos kotta képe Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont gyűjteményének darabja.

03.12. Csütörtök 

89 éve, 1937. március tizenkettedikén hunyt el Hubay Jenő magyar hegedűművész, zeneszerző és zenepedagógus. 1858. szeptember 15-én született Pesten zenészcsaládban. Éesapja, Hubay Károly a Nemzeti Színház karmestere volt. Tanulmányait Berlinben folytatta, fiatalon Európa-szerte ünnepelt virtuózzá vált. 1886-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (akkor Zeneakadémia) hegedű tanszakának vezetője, később igazgatója lett, meghatározó szerepet játszva a magyar hegedűiskola kialakításában. Nemzetközi turnéi és pedagógiai munkássága révén jelentősen hozzájárult a magyar zenei élet nemzetközi elismertetéséhez; élete végéig aktívan tanított és komponált. Zeneszerzőként a romantikus és magyaros (verbunkos és cigányzenei) elemeket ötvözte, nemzeti karakterű műveket alkotva. Pedagógusként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hegedű tanszakán egységes, mester–tanítvány elvű képzési rendszert alakított ki, amely megalapozta a 20. századi magyar hegedűiskola nemzetközi rangját. Nevét – többek között – nevét Rákospalotán tér is őrzi. A képen a Hubay család síremléke a KATAMAFOTÓ gyűjteményéből.

03.13. Péntek

127 éve, 1899. március tizenharmadikán született Kodolányi János író, újságíró, a népi írók kiemelkedő képviselője. Gyermekkorát a Dunántúlon töltötte, amely későbbi műveinek fontos szellemi és földrajzi hátterévé vált. Pályáját újságíróként kezdte, majd a népi írók mozgalmához kapcsolódva a parasztság sorsát ábrázolta szociografikus igényű művekben. A dunántúli parasztság mindennapjainak és társadalmi helyzetének ábrázolása jelenik meg A falu című szociografikus írásában. Korai regényeiben és elbeszéléseiben a dunántúli falvak világa jelent meg hiteles lélekábrázolással és erős társadalomkritikával.  Az író 1930-as évektől a történelmi és mitikus témák felé fordult, amelyekben a magyarság eredetét, a keresztény hagyományt és az egyéni erkölcsi felelősséget vizsgálta. A Julianus barát című regényében a tatárjárás előtti keleti magyarság sorsát, az Égő csipkebokor lapjain bibliai ihletésű, erkölcsi drámát jelenített meg. Julianus barát című könyvéből 1991-ben Koltay Gábor filmsorozatot készített. 1969. augusztus 10-én hunyt el Budapesten. Nevére emlékezik az 1992-ben, székesfehérvári székhellyel alapított  Kodolányi János Egyetem.

Borítókép:Újságot olvasó ember (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Herpay Gábor.