Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. március 16. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 16-20.

03.16. Hétfő

133 éve, 1893. március tizenhatodikán hunyt el Puskás Tivadar  magyar feltaláló és vállalkozó (szül. Pest, 1844. szeptember 17.). Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd a távközlés területén tanulmányutakat tett Franciaországba és az USA-ba, ahol az 1870-es években kapcsolatba került a telefon fejlesztésével foglalkozó mérnökökkel, köztük Edisonnal. Puskás nevéhez fűződik a telefonközpont elvének továbbfejlesztése és európai elterjesztése: 1881-ben Budapesten létrehozta az első magyar telefonközpontot. Legjelentősebb találmánya a  Telefonhírmondó (1893), amely vezetékes hálózaton keresztül továbbított híreket és műsorokat előfizetőknek, megelőlegezve a rádiózás gondolatát. Munkássága jelentős hatással volt a modern távközlés kialakulására Magyarországon és nemzetközi szinten is. A “Telefonálás” férfiportré a Fortepan fotógyűjteményéből származik, adományozója Vízkelety László.

03. 17. Kedd

152 éve, Tápiószentmártonban született 1874. március tizenhetedikén Kincsem, a veretlen versenyló, a “magyar csodakanca”. Pontosan a 13. születésnapján pusztult el Kisbéren. Tulajdonosa Blaskovich Ernő, trénere Hesp Róbert volt, de elsődleges és legismertebb hivatásos zsokéja az angol Michael Madden volt. A kivételes tehetségű ló 54 versenyen indult, és mind az 54-et megnyerte – ez a rekord a mai napig egyedülálló a lóversenysportban. Kincsem nemcsak Magyarországon aratott sikereket, hanem sorra győzött Berlinben, Bécsben, Hamburgban és Párizsban is. Sztárallűrjei és különös társa legendává avatják: nem volt számára mindegy, milyen vizet iszik, és legkedvesebb társa egy macska volt – nélküle egyetlen versenyen sem volt hajlandó elindulni. Utódai révén vérvonala a nemzetközi telivértenyésztésben is fennmaradt. Krúdy így írt róla A százesztendős pesti lóverseny című írásában: „Mennyi minden képzelmet jelentett ez a szó Pest ragyogó ifjúságában: versenyló! A versenyló már nem is számított közönséges négylábú állatnak, hanem valami varázslatos tüneménynek, amelynek patáiban (csaknem azt írtam: kezében) a bőség szaruja van, amelyből dicsőség, hírnév és vagyon árad…” Emlékét ma szobrok, emlékhelyek és a budapesti Kincsem Park őrzik, de névadója lett a tápiószentmártoni lovasparknak, egy aszteroidának, és róla szól  a 2017-ben bemutatott, nagy sikerű magyar film, a Kincsem, amelyet Herendi Gábor rendezett Nagy Ervin főszereplésével. A Zsokék a pályán című fotó a Fortepan gyűjteményének darabja, a kép készítője Bauer Sándor.

03.18. Szerda

139 éve, 1887. március tizennyolcadikán született Berény Róbert, a 20. századi magyar avantgárd meghatározó festője, a Nyolcak alapító tagja. Tanulmányait Budapesten kezdte, majd 1905–1906 között Párizsban dolgozott, ahol megismerte a fauvizmus és a korai kubizmus törekvéseit. Festészetére az erőteljes színek, szerkezeti tudatosság és modern szemlélet jellemző. Az 1910-es években készült művei hozták meg számára az elismerést. Főbb alkotásai: Önarckép (1907), Fiú hegedűvel (1910),  Alvó nő (1912), Weiner Leó portréja (1913). A Tanácsköztársaság idején politikai szerepet vállalt, majd emigrációba kényszerült, Berlinben is élt. Később hazatért, a 40-es évek végén a tematikus festészet felé fordult, legjelentősebb alkotásai a Festőnövendék és a Majális című képek. Munkássága a magyar modernizmus fontos fejezete, a művész a nagybányai festőiskola hagyományának megújítója is egyben. 1953. szeptember 10-én hunyt el Budapesten. A Csendélet macskával című kép fotója kép a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gazdag gyűjteményének darabja.

03.19. Csütörtök

Ma 54 éve, 1972. március tizenkilencedikén született Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas magyar színművész. 1997-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán. Pályafutását a Budapesti Kamaraszínház társulatában kezdte, majd a Vígszínház tagja lett. Színházi szerepei között számos jelentős klasszikus mű szerepel, többek között a Liliom, a Lila ákác, a Cseresnyéskert, a Tévedések vígjátéka, a Godot-ra várva és Az ügynök halála. Emellett a közönség A dzsungel könyvében, később a  Valahol Európában című musicalben is láthatta,, a 2011-es Szegedi Szabadtéri Játékok előadássorozatában. Országos ismertséget a Valami Amerika 1-2. című filmek hoztak számára 2002-ben, amelyben Várnai Tamás filmrendező szerepét alakította. Egy évvel később a Kontroll című kultikus filmben is fontos szerepet kapott, hangját kölcsönözte Bélus figurájának a Nyócker! című animációs alkotásban. Szakmai alázatát megőrizte: „A sztárság csak tiszavirág-életű” – mondta a Zalai Hírlapnak adott, 2002. július 31. napi interjújában.

03.20. Péntek

Ma 198 éve, 1828. március huszadikán született a norvégiai Skien városában Henrik Ibsen drámaíró, a modern dráma megújítója, akit gyakran a „modern realizmus atyjának” neveznek. Pályája elején történelmi és verses drámákat írt, később azonban a társadalmi problémák és az egyéni szabadság kérdései kerültek művei középpontjába. Hosszú éveket töltött önkéntes száműzetésben Olaszországban és Németországban. Leghíresebb művei közé tartozik a Peer Gynt, a költői, szimbolikus drámai költemény, valamint a Hedda Gabler, amely egy erős, mégis tragikus nőalak sorsán keresztül mutatja be a polgári társadalom feszültségeit. A babaház (Nóra) Ibsen legismertebb drámája, amelyben egy házasság válságán keresztül a női önrendelkezés és a társadalmi szerepek kérdését vizsgálja. 1906. május 23-án, 78 évesen a hunyt el Norvégiában. Ibsen drámái a világ színházainak állandó repertoárján szerepelnek, műveinek számtalan filmadaptációja születik a 21. században is.

Borítókép: Olvasó hölgyek (Fortepan CC BY-SA) A fényképek adományozója a Közösségi Szociális Szövetkezet.