Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. március 23. 9:04

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 23-27.

03.23. Hétfő

129 éve, 1897. március huszonharmadikán született Hamvas Béla (elhunyt: 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros. Eperjesen született, evangélikus lelkész családban. Tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. A két világháború között Budapesten könyvtárosként dolgozott, miközben filozófiai és irodalmi műveket írt. Gondolkodására jelentős hatást gyakorolt a vallásfilozófia, a keleti hagyományok és az európai metafizika. A második világháború után a kommunista kultúrpolitika háttérbe szorította: publikálási lehetőségeit megvonták, segédmunkásként dolgozott. Jelentősebb művei közé tartozik a Forradalom a művészetben, a Szellem és egzisztencia, a Scientia Sacra és a Karnevál című regénye. Művei – esszék, filozófiai írások és regények – a modern ember szellemi válságát és a hagyomány jelentőségét vizsgálják. Hatással volt többek között Weöres Sándor költészetére és Várkonyi Nándor művelődéstörténeti gondolkodására, életművét halála után fedezte fel a szélesebb közönség.

03.24. Kedd

Március huszonnegyedike a miniszoknya világnapja. Történetének gyökerei egészen az ősi időkig vezethetők vissza, modern diadalútja azonban az 1960-as évek közepén kezdődött. 1964-ben a brit divattervező, Mary Quant London elit negyedében, a Bazaar nevű butikjában mutatta be rövid szoknyáit. A térd fölé rövidített szoknya kezdetben komoly ellenállást váltott ki: sokan provokatívnak tartották. A miniszoknya valódi világsikeréhez nagyban hozzájárult a korszak híres modellje, Twiggy, aki a mindennapokban is viselte a merész ruhadarabot, ezzel tovább erősítve annak népszerűségét, nem beszélve Jackie Kennedyről, aki szintén előszeretettel viselte a ruhadarabot. Március vége a tavaszi divatszezon kezdete Európában, amikor a ruhák könnyebbé és rövidebbé válnak. A miniszoknya ezért szimbolikusan a tavaszi megújulás és női felszabadulás jelképe. Nevét feltehetően egy szintén legendás (kis)autóról kapta, amelyet 1959-ben mutatott be a British Motor Corporation Morris Mini Minor néven.  A Piccadilly Circus, reklámok kép a Fortepan gyűjteményének darabja, adományozója Hegedűs Anikó.

03.25. Szerda

Gyümölcsoltó Boldogasszony a keresztény hagyomány egyik jelentős ünnepe, amelyet március 25-én tartanak. A nap annak állít emléket, amikor Gábriel arkangyal hírül adta Szűz Máriának, hogy ő fogja világra hozni Jézus Krisztust (Lukács 1:26-33). A magyar néphagyományban az ünnep a gyümölcsfák oltásának idejéhez kapcsolódik: úgy tartották, hogy ezen a napon a legalkalmasabb a fák szemzése és oltása, ezért nevezték el Gyümölcsoltó Boldogasszonynak. Az ünnep így egyszerre hordoz vallási és népi jelentést, hiszen a keresztény hit szerint Jézus fogantatására emlékezik, míg a népszokásokban a termékenység, az újjászületés és a tavaszi megújulás jelképe. A néphiedelmek szerint ez a nap kedvezett a szerelmi varázslatoknak és a gyermekáldás kérésének is. Úgy tartották, hogy ha egy várandós asszony ezen a napon imát mond a Boldogasszonyhoz, könnyű szülése lesz. A fénykép, Szűz Mária, szentkép a 18. századból, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűjteményét gazdagítja.

03.26. Csütörtök

100 éve, 1926. március huszonhatodikán született a mezőségi Válaszút faluban Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató és népdalgyűjtő. Már fiatal korában érdeklődött a népzene és a hagyományos paraszti kultúra iránt. Tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az 1950-es évektől kezdve Erdély különböző vidékein gyűjtött népdalokat, balladákat és népszokásokat. Legfontosabb gyűjtőterületei közé tartozott a Mezőség, Kalotaszeg és Gyimes. Pályafutása során több mint tizenötezer népdalt és népballadát jegyzett fel és sok hangfelvételt készített. A kommunista időszakban munkáját gyakran akadályozták, mégis kitartóan folytatta gyűjtéseit. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a népi hagyományok megőrzését és a fiatalok oktatását szolgálja. Munkásságáért 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2018. február 14-én hunyt el szülőfalujában, de munkája máig meghatározó a magyar néprajz és népzene kutatásában.

03.27. Péntek

Ma 350 éve, 1676. március huszonhetedikén született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, a magyarországi rendek vezérlő fejedelme, a kuruc szabadságharc vezére, magyar államférfi, hadvezér és író. 1685–88-ban Munkács ostromát a várban, édesanyja, Zrínyi Ilona oldalán élte át.  1694-ben nagykorúsították és Sáros megye örökös főispánja lett. 1701-ben összeesküvés vádjával letartóztatták, de megszökött és Lengyelországba menekült. Esze Tamás és a tiszaháti felkelők hívására 1703-ban kiadta a brezáni kiáltványt, majd hazatért, és 1703–1711 között a  Habsburgok elleni szabadságharc vezetője volt. 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a rendek vezérlő fejedelmévé tette. 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A szatmári béke (1711) után emigrációba kényszerült. Franciaországban, majd 1717-től Törökországban, Rodostóban élt haláláig. 1735. április 8-án hunyt el, Mikes Kelemen 112. levele (Rodostó, 8. aprilis 1735.) így szól: “Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk (…)  Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt irtóztató sírás, rívás vagyon közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket.” Rákóczi íróként is jelentős: legismertebb műve az Emlékiratok, amelyben a szabadságharc történetét örökítette meg. A kép, Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit a KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság gyűjteményéből származik.

Borítókép: Újságolvasás autónak dőlve (Fortepan CC BY-SA) A kép készítője Bauer Sándor.