Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. április 13. 8:58

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 13-17.

04.13 Hétfő

63 éve, 1963. április tizenharmadikán született Garri Kimovics Kaszparov, a talán legnépszerűbb logikai alapú társasjáték, a sakk történetének egyik legnagyobb játékosa. 1985-ben lett a világ legfiatalabb sakkvilágbajnoka, amikor legyőzte Anatolij Karpovot. Játéka agresszív, kreatív és rendkívül stratégiai volt. 1996-ban és 1997-ben híres mérkőzéseket vívott az IBM Deep Blue szuperszámítógéppel: Kaszparov 1996-ban győzött, 1997-ben azonban veszített a gép ellen, ami mérföldkő volt az ember és gép küzdelmében. Azóta is alapvető törekvés az “emberi” és “gépi” játékosok megkülönböztetése. (A GO logikai játék kapcsán ugyanez a párharc zajlott: 2016-ban legyőzte a gép a nagymestert, azonban jelenleg egy ember győzött az eddig világbajnok MI játékossal szemben.) Több könyvet írt a sakk, a mesterséges intelligencia és a politika kapcsolatáról (például a Nagy elődeim sakktörténeti sorozat,  Hogyan utánozza az élet a sakkot? esszégyűjtemény). Kaszparov az emberi jogok mellett az AI fejlődését is elemzi, így nemcsak játékosként, hanem gondolkodóként is jelentős a munkássága. Évek óta emigrációban él, az ukrajnai háború kezdete óta különösen aktív ellenzéki szereplő, emigráns mozgalmak vezetője. A moszkvai kerületi bíróság 2025 decemberében távollétében elrendelte Kaszparov letartóztatását  terrorizmus pártolása miatt. Kaszparov orosz állampolgársága máig fennmaradt, így a letartóztatás akkor lép életbe, ha Kaszparov orosz joghatóság alá kerül. A Sakkozó férfiak képe a Fortepan gyűjteményének darabja.

04.14. Kedd

114 éve, 1912. április tizennegyedikén ütközött jéghegynek a legendás és tragikus Titanic brit óceánjáró. Április 15-én süllyedt el, a katasztrófában több mint 1500 ember vesztette életét. Többnyire munkát kereső kivándorlók töltötték meg a hajót. A baleset oka a nagy sebesség, a jégveszély figyelmen kívül hagyása, valamint a mentőcsónakok elégtelen száma volt. Közismert, hogy a Titanic a kor egyik legnagyobb és legmodernebb utasszállító hajója volt, vízzáró rekeszekkel és fejlett technikai megoldásokkal, ilyenként az ember diadalának, természet felett aratott győzelmi szimbólumának tűnhetett. Tragdiája az emberi „hübriszre” való figyelmeztetésként is bevonult a történelembe és a művészetbe; sorsa jelentős, pozitív hatást gyakorolt a nemzetközi hajózási szabályozásra, a biztonsági előírások szigorítására, az SOS jelzés sztenderdizálására is. Azóta a legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófa a Wilhelm Gustloff (1945) hajón történt a 2. világháború harcai következményeként, mintegy 9000 áldozattal a fedélzetén süllyedt el a hajó. A Doña Paz, Fülöp-szigeteki komp pedig 1987-ben ütközött egy tartályhajóval, ami a történelem legtöbb, mintegy 4000 halálos áldozatát követelő békeidőbeli tengeri katasztrófát okozta. A Titaciccal kapcsolatos tragédia következett be 2023. június 18-án: a Titan merülőhajó eltűnt egy, a Titanic roncsához tartó, turista célú expedíció során. A Titanic II, az 1912-es Titanic mintájára megépíteni tervezett óceánjáró máig nem tudott elkészülni, 2016-os, 2018-as, 2022-es vízrebocsátása is rendre elmaradt, jelenleg 2027-re tervezett. Nomen est omen: a titánok harca a görög mitológiában Gaia és Uranosz gyermekei számára vereséggel zárult, igaz, Prométheusznak köszönhető az emberi történelem legnagyobb fejlődési ugrása.

04.15. Szerda

2012 óta minden évben április tizenötödikén kerül megrendezésre a művészet világnapja. Az ünnep célja a művészetek – festészet, zene, irodalom, színház és más kreatív kifejezési formák – jelentőségének hangsúlyozása az emberi kultúrában, valamint a kreativitás és a művészek támogatása. A dátum nem véletlen: ezen a napon, 1452. április 15-én született, Leonardo da Vinci, a reneszánsz egyik legismertebb művésze és tudósa, akinek polihisztori munkássága a művészet és a tudomány összekapcsolódását is jól példázza. Az ünnepet az International Association of Art (IAA World, Képzőművészek Világszövetsége) kezdeményezte, és a UNESCO is hivatalosan támogatja. Világszerte kiállításokkal, művészeti programokkal, workshopokkal és oktatási eseményekkel emlékeznek meg róla. A Művészet Világnapja felhívja a figyelmet a hagyomány és újítás, művészet, tudomány és társadalom kapcsolódására, egymásra utaltságára.

04.16. Csütörtök

161 éve, 1865. április tizenhatodikán, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák-magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett, a “húsvéti cikk”.  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni rémuralom lassan csökkenni látszott, és Ferenc József az 1860-ban kiadott októberi diplomával, majd az 1861-es februári pátenssel jelezte változtatási szándékát, liberálisabb szellemű összbirodalmi alkotmányt felajánlva, azonban a tárgyalások nem hoztak eredményt. A Pesti Napló 1865. április 16-i számának címlapján, aláírás nélkül megjelent írásban a szerző lényegében a bécsi Botschafter című lap egy cikkére válaszolt, amely a magyarokat, hogy lételemük a „szakadárság”. Mint hamarosan kiderült, a szerző Deák Ferenc volt, válasza így hangzott: „Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása (…) Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, (…) melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű.” Megkezdődtek az osztrák-magyar tárgyalások, amelyek az osztrák vereséggel végződött 1866-os porosz-osztrák háború után felgyorsultak. Mindezek elvezettek az 1867. évi XII. törvénycikk, a dualista állam megszületéséhez.

04.17. Péntek

107 éve, 1919. április tizenhetedikén hunyt el Bécsben Mednyánszky László magyar festő, a kritikai realizmus képviselője, művészetét misztikus, humanista szemlélet és panteizmus jellemzi. 1852. április 23-án született a Felvidéken, főnemesi családban. Tanulmányait a zürichi Politechnikumban kezdte, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémián és Párizsban folytatta. Festészetére Jean-François Millet és Jean-Baptiste Camille Corot hatott. Tájképein főként a Felvidék, a Kárpátok és az Alföld ködös, atmoszferikus világát ábrázolta. Kezdeményezője volt a szolnoki művésztelep létrehozásának (1877). Később figurális festészet felé fordult; művein gyakran a társadalom peremére szorult alakokat jelenítette meg (pl. Csavargók, Shylock). Az első világháborúban haditudósítóként dolgozott, képein a háború tragikumát expresszív módon ábrázolta. Vagyonát szétosztotta, élete végére elszegényedett. Bécsben halt meg; hamvait később Budapesten, a Fiumei úti sírkertben helyezték el. Sírján 1970-ben helyezték el Somogyi József szobrászművész alkotását, amely a festőművészt, egyben az általa megfestett csavargókat, vándorokat is szimbolizálja. Emlékét az 1990-ben alapított Mednyánszky Társaság őrzi, első alapító elnöke Kurucz D. István festőművész. Célja Mednyánszky humanizmusának, hagyományának ápolása, folytatásának támogatása.

Borítókép: Könyvvásárlás (Fortepan CC BY-SA). A kép készítője Bauer Sándor.