Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. április 20. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 20-24.

04.20. Hétfő 

Ma 114 éve, 1912. április huszadikán hunyt el Londonban Abraham „Bram” Stoker ír író, a modern horrorirodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Legismertebb műve, a Drakula, a vámpírirodalom alapműve, amely beemeli a gótikus hagyományokat  a viktoriánus korba. 1847. november 8-án született Dublinban nehéz sorsú családban. Korai pályáján hivatalnokként dolgozott, miközben színházi kritikákat írt. Színházi munkája Londonba hívta, Henry Irving színész pedig bevezette a korabeli elit társasági életbe. Londoni pályafutása alatt ismerkedett meg Sir Arthur Conan Doyle-lal és George Bernard Shaw-val. A Drakula megírásakor kelet-európai történeti forrásokra támaszkodott, köztük Vámbéry Ármin beszámolóira és III. Vlad havasalföldi fejedelem alakjénak legendáira. A regény levélformája (naplók, levelek, újságcikkek) újszerű narratívát teremtett, fokozza a hitelesség és a feszültség érzetét. Stoker további művei – például A kígyó útja – kevésbé voltak sikeresek, de jól mutatják érdeklődését a misztikum és az okkultizmus iránt. Halála után a Drakula alakja világszerte kultikus státuszt ért el, és máig meghatározza a vámpírábrázolás formáit. Az első filmfeldolgozás a Nosferatu (1922) volt, az 1931-es, Lugosi Béla főszereplésével világhírűvé vált Drakula a filmtörténet meghatározó műve.

04.21. Kedd

Ma 210 éve, 1816. április huszonegyedikén született Charlotte Brontë (asszonyneve: Charlotte Nicholls) az angol későromantikus regényirodalom jelentős alakja, lélektani-társadalomkritikai  regények szerzője, a Brontë nővérek egyike. Testvéreivel együtt édesanyjuk korai halála után különös, zárt, képzeletgazdag világot teremtettek, majd tanulmányaikat bentlakásos iskolákban végezték – ezek keserű tapasztalatai több írásukban megjelennek. Charlotte tanárként és nevelőnőként dolgozott, Brüsszelben jelentős tapasztalatokat szerzett. Nővérei, Emily és Anne szintén jelentős írók; együtt, férfi álneveken (Currer, Ellis, Acton Bell) publikáltak. Mindhárman 1847-ben jelentették meg a regényirodalomban meghatározó műveiket: Charlotte a Jane Eyre, Emily Az üvöltő szelek, Anne az Agnes Grey című regényeket.  Nővérei korai halála rányomta bélyegét Charlotte életére: Emily 1848-ban, Anne 1849-ben hunyt el. Charlotte Brontë 1854-ben férjhez ment Arthur Bell Nicholls segédlelkészhez, ám 1855. március 31-én várandóssága alatt elhunyt. Charlotte Brontë a női fejlődésregény megteremtésében úttörő: hősnői erkölcsi önvizsgálaton, önreflexión keresztül jutnak el a függetlenségig; Emily a gótikus és romantikus hagyományt radikalizálva a szenvedély, pusztító indulatok szélsőségeit mutatta meg, Anne műveiben a női kiszolgáltatottság, a házasság intézményének visszásságai és a társadalmi egyenlőtlenségek jelennek meg. Kapcsolódó írásunk: Brontë 35 milliméterszer 61 milliméteres, 20 oldalas kis kötete.

04.22. Szerda

153 éve, 1873 április huszonkettedikén született Luigi Lucheni olasz anarchista. Nehéz gyermekkora volt: anyja lelencházba adta, apját nem ismerte. Fiatalon katonának állt, ahol felettesei több alkalommal is dicsérték. A korabeli sajtó szerint Magyarországon is megfordult, és a rendőrség feltételezte, hogy egy magyar–olasz bűnbanda tagja volt. szeptember 10-én Genfben merényletet követett el Erzsébet királyné ellen. A királyné a Genfi-tó partján, a Hôtel Beau-Rivage közeléből indulva sétált a gőzhajó kikötője felé Sztáray Irma társaságában, amikor Lucheni a tömegből kilépve hirtelen közel lépett hozzá. Egy reszelővel, amelyet előre elrejtett, eltörte a királyné egyik bordáját és megsértette a szívét. A szoros fűző miatt Erzsébet csak percekkel később lett rosszul, és már nem lehetett megmenteni az életét. A támadás olyan gyors volt, hogy a kísérők először fel sem ismerték a történteket. A királyné még felszállt a hajóra, de röviddel később rosszul lett és összeesett; ekkor derült ki, hogy halálos támadás érte.  Luchenit a járókelők fogták el, aki a kihallgatások során nem mutatott megbánást: „Éljen az anarchia! Halál a társadalomra!” – mondta a bíróságon. A genfi bíróság életfogytiglani börtönre ítélte, mivel Svájcban nem volt halálbüntetés. 1908-ban már súlyos betegként említették a lapok; egy magyar orvos 1909-ben lelkileg megtört, apatikus emberként írta le. 1910. október 19-én a genfi börtöncellájában öngyilkosságot követett el. Erzsébet királyné szobra a Döbrentei téren áll, fényképe a KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság – Budapest gyűjteményben található.

04.23. Csütörtök

Az angol nyelv napja (English Language Day) az ENSZ által kijelölt nemzetközi emléknap, amelyet 2020 óta minden évben április huszonharmadikán tartanak. A dátum William Shakespeare születésének és halálának napjához kötődik.  A nap célja, hogy felhívja a figyelmet az angol nyelv kulturális, történeti és globális jelentőségére. Az angol a 21. században világnyelvvé lett,  kulturális, hivatalos, tudományos és munkanyelvként működik; közvetítőnyelv. Az ENSZ hat hivatalos nyelvéhez mindegyikhez kapcsolódik egy-egy nyelv napja, amelyeket történelmi vagy szimbolikus jelentőségük alapján határoztak meg. Az arab nyelv napját december 8-án tartják, annak emlékére, hogy 1973-ban ezen a napon ismerték el az arab nyelvet az ENSZ hatodik hivatalos nyelveként. A francia nyelv napja március 20-ára esik, amely a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének (OIF) alapítási dátuma. Az orosz nyelv napját június 6-án ünneplik, Puskin születésnapján. A spanyol nyelv napja október 12-ére került, amely Spanyolország nemzeti ünnepe, és az amerikai kontinens felfedezéséhez kötődik. A kínai nyelv napját április 20-án tartják, Cangjie tiszteletére, akit a hagyomány szerint a kínai írásjegyek megalkotójának tartanak a Sárga Császár számára. Ezeknek a napoknak a bevezetésével az ENSZ célja a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség előmozdítása, valamint annak hangsúlyozása, hogy a hivatalos nyelvek egyenrangú szerepet töltenek be a szervezet működésében.

04.24. Péntek

1222. április huszonnegyedikén, 804 éve  adta ki II. András Árpád-házi király az Aranybullát. A királynak is emléket állít Katona József műve. A Székesfehérváron kiadott, arany pecséttel ellátott királyi oklevél egészen 1848-ig meghatározta a magyar nemesség jogait és kiváltságait, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb jelentőségű dokumentuma, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb oklevele. Az Aranybulla kibocsátásában több társadalmi csoport is érintett volt: a nagybirtokosok azért emeltek kifogást, mert a király jelentős birtokokat és címeket adományozott a merániai lovagoknak. A királyi szerviensek pedig attól tartottak, hogy a királyi földek eladományozása miatt földesúri függésbe kerülnek, ezért saját szolgálati földjeik örökbirtokká tételét szerették volna elérni. A 31 cikkelyből álló oklevél részben a király korábbi pénzügyi és birtokpolitikáját szabályozta, másik fontos része pedig a bárók és a szerviensek jogait rögzítette. Ezek között kiemelt helyet kapott a nemesség adómentessége, amely egészen 1848-ig fennmaradt. Emellett az Aranybulla a hadkötelezettséget is szabályozta: a nemesek csak a király felhívására, saját költségükön, és kizárólag az országot érő külső támadás esetén voltak kötelesek hadba vonulni. Az oklevél betartását az úgynevezett ellenállási záradék biztosította, amely lehetővé tette, hogy a nemesek hűtlenség vádja nélkül ellenálljanak a királynak, ha az megszegné az Aranybulla rendelkezéseit. Az Aranybulla 31 cikkelye bekerült a magyar fejlődés alapját képező sarkalatos törvények közé, amelyekre az uralkodók koronázási esküt tettek.  II. Endre képe a Németh László Gimnázium és Általános Iskola  gyűjteményének része.

II. Endre Részlet a Történelmi arcképcsarnok c. könyvből. (Németh László Gimnázium és Általános Iskola – Hódmezővásárhely PDM)

Borítókép: Munkások (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Török Kálmán.