Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. április 27. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 27. – május 1.

04.27. Hétfő

Ma 111 éve, 1915. április huszonhetedikén született Móricz Lili színésznő, segédrendező és író, Móricz Zsigmond legfiatalabb lánya. A Budapesti Színiakadémián tanult, évfolyamtársai között volt többek között Gobbi Hilda és Básti Lajos. Pályája elején naiva szerepeket játszott, később jellemszerepekben is sikeres volt. Jelentős alakítást nyújtott a Nem élhetek muzsikaszó nélkül főszerepében. Színpadi pályáját abbahagyta, ezt követően édesapja hagyatékának gondozásával foglalkozott. Feldolgozta a leányfalui élet emlékeit, valamint kötetbe rendezte Móricz Zsigmond és Simonyi Mária levelezését. Drámákat írt és adaptációkat készített, például a Rab oroszlán és a Csibe-novellák alapján. Dolgozott több vidéki és fővárosi színházban, köztük Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és a Vígszínházban. 1952-ben mutatták be Manuk, a vadász című gyermekdarabját. Később ritkábban lépett fel, utoljára 1965-ben szerepelt színpadon. 1999. augusztus 29-én hunyt el Budapesten. Hagyatéka jelentős irodalmi és színháztörténeti értéket képvisel.

04.28. Kedd

132 éve, 1894. április huszonnyolcadikán született  Molnár C. Pál magyar festő és grafikus, a római iskola legjelentősebb magyar képviselője, a vallásos és misztikus festészet megújítója, képzőművészeti szakíró. Nemzetközi elismertségét többek között az 1937-es párizsi világkiállítás festészeti aranyérme, valamint XII. Pius pápa kitüntetése is jelzi. Érdekesség: plakáttervezőként a Modiano cigarettát reklámozó munkája díjnyertes lett. Battonyán született, svájci–magyar családban. Nevében a “C” édesanyja, Jeanne Contat nevére utal. A festő tehetsége korán megmutatkozott; Budapesten tanult, majd Svájc és Párizs következett, később Louvre mestereit tekintette példának. Hazatérve először illusztrátorként vált ismertté. Római ösztöndíjas évei után jelentős egyházi megrendeléseket kapott, oltárképei országszerte megtalálhatók, műveiben a szenteket merészen, emberközelben ábrázolta. A világháború után évtizedekig belső emigrációban, műtermi magányba vonulva alkotott. 1981. július 11-én hunyt el Budapesten. Gazdag életművének darabjai ma is látogathatók a művész egykori műtermében kialakított – és Magyarországon legrégebbi családi gondozású – kiállítóterében, a  Molnár C. Pál Műterem-Múzeumban; a XI. kerületben a korábbi Balogh-lejtőt 2022-ben Molnár C. Pál lejtőnek nevezték át. A művész Zarándoklat című képe a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének darabja.

04.29. Szerda

159 éve, 1867. április huszonkilencedikén született Fényes Adolf, a magyar kritikai realizmus kiemelkedő festője, a tájképfestészet megújítója, a szolnoki művésztelep meghatározó alakja. Kecskeméten született Fischmann Adolf néven, majd Budapesten, Weimarban és Párizsban tanult festészetet. Egyik mestere Székely Bertalan volt. Korai műveiben a társadalmi érzékenység dominál; Szegény ember élete ciklusa a hazai kritikai realizmus kiemelkedő darabja. A korszak művészeti életének aktív szereplője volt: a szolnoki művésziskola alapító tanára lett. A művésztelep a magyar plein air festészet egyik központjává vált, számos jelentős alkotó tanult dolgozott itt. A művésztelep megújította a magyar tájképfestészetet. Fényes Adolf festészete világosabb, plein air jellegű lett, ám az első világháború idején sötétebb, vallásos-szimbolikus témák felé fordult (Mózes vizet fakaszt a sziklából, Szent Ferenc prédikál a madaraknak). 1929-ben a barcelonai világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. A ’30-as évektől visszavonult. A második világháború alatt üldöztetés érte; 1945. március 14-én, Budapest ostroma után hunyt el. Virágok vázában című  képe a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében látható.

04.30. Csütörtök

Magyarországon 1994 óta, immár 32 éve április harmincadikán tartjuk a méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMMI) kezdeményezésére. Az időpont nem véletlen, hiszen április végén megelevenednek a kaptárak, ekkor indul meg a mézgyűjtés is. A méheknek világszinten is van ünnepnapjuk: 2018 óta minden évben május huszadikán emlékezünk meg róluk – ezen a napon született a méhészet egyik kiemelkedő alakja, a szlovén származású Anton Janša. A méhek szerepe nélkülözhetetlen életünkben: a legújabb kutatások alapján az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy egyharmada a beporzó rovarok tevékenységétől függ. Magyarországon gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta), a művészméhek családjába tartozó, magányosan élő rovarfaj Ezek a méhek petéik számára különleges fészkeket alakítanak ki különféle üregekben, például csövekben, természetes vagy általuk vájt járatokban, nád- és bambuszszálakban, kifúrt fadarabokban vagy akár cincérek által hagyott lyukakban. A nőstény sárból készít rekeszeket, amelyekbe nektárt és virágport gyűjt, majd elhelyez egy petét, lezárja a kamrát, és hozzákezd a következő kialakításához. A Szarvas faliméh természetfotó a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményében található.

05.01. Péntek

44 éve, 1982. május elsején hunyt el Vajda Júlia (született Richter Júlia) festő, grafikusművész. 1913-ban született Trencsénben, asszimilált zsidó polgári családban. Pozsonyban nőtt fel; apja korai halála után anyja tartotta össze a családot. Varrást tanult, majd 1935-ben Budapestre költözött, hogy művészetet tanuljon. Itt került kapcsolatba Bálint Endre és Vajda Lajos körével; utóbbi férje és legfontosabb mestere lett. Vajda Júlia korai munkáiban már megjelent az erős kifejezés és a tudatos szerkesztés kettőssége. A háború azonban megtörte ezt az indulást: Vajda Lajos 1941-ben meghalt, ő maga bujkálni kényszerült. A háború után készült rajzai személyes és történelmi traumákat rögzítenek. 1945-től az Európai Iskola tagjaként dolgozott, majd Jakovits József szobrászhoz ment feleségül. Az 50-es években keveset alkothatott, varrónőként és gombkészítőként is dolgozott, majd az 1960-as évektől újraindíthatta pályáját: egyszerű jelekből építkező, színes, strukturált képeket készített. Művészetében végig megmaradt a személyes impulzusok és a rend iránti igény egyensúlya. A 70-es évekre a szigorúbb, geometrikusabb formák felé fordult. A művész 1981-es  életmű-kiállítása idején már súlyos betegséggel küzdött, 1982. május 1-jén hunyt el Budapesten.

Borítókép: Idős asszony babakocsival (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Török Kálmán.