Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. május 4. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 4-8.

05.04.  Hétfő

35 éve, 1991 óta május negyedikén tisztelgünk a tűzoltók előtt. Elsődleges feladatuk az emberi élet és a vagyon mentése, de szerepet vállalnak katasztrófa-elhárításban is. Védőszentjük Szent Flórián, a keresztény hitéért vértanúságot szenvedett római katonatiszt. A hagyomány szerint már fiatalon megfékezett egy pusztító tüzet, később egy erdőtűz megállításával megmentette katonáit. Magyarországon 1870-ben, Széchenyi Ödön vezetésével indult meg a szervezett tűzoltóság Sopronban és Pesten, ekkor jött létre az országos szövetség is. Az eszközök folyamatosan fejlődtek: a vízipuskától és kézi fecskendőktől a gőzgépeken át a motoros berendezésekig. Napjainkban korszerű centrifugálszivattyúk segítik a munkát. A tűzoltók tevékenysége ma is veszélyes, amelyhez bátorság, fegyelem és elhivatottság szükséges. A magyar tűzoltók hősiesen helytálltak a legtragikusabb tűzeseteknél: a Budapesti Sportcsarnok leégésénél (1999),  a West-Balkán szórakozóhely tragikus napján (2011) vagy a bugaci erdőtűzben (2012) –  ez a tűz a “világűrből is látszott”. Kapcsolódó írásunk:  Ha fellobban a „vörös kakas” – A magyar tűzoltóság rövid története. A fénykép, Pécs Szabad Királyi Város Tűzoltóságának kisteherautói az Indóház téren a Fortepan gyűjteményének darabja. A fénykép adományozója Dr. Varga Csaba.

05.05. Kedd

90 éve, 1936. május ötödikén született Lázár Ervin, a 20. századi magyar próza- és gyermekirodalom meghatározó alakja. Számos elismerés mellett a Berzsián és Dideki című művéért 1982-ben nemzetközi Andersen-díjjal tüntették ki. Gyermekkorát Szekszárdon töltötte,1954-től  budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Újságíróként kezdte pályáját, első kötete 1964-ben jelent meg.  „Felnőttregénye” A fehér tigris, legismertebb novelláskötete Csillagmajor címmel jelent meg. Lázár Ervin számos kötetét – társszerzőként – Réber László illusztrálta. A  „vonalfukar” művész képi világa meghatározónak bizonyult a figurák alakításában és befogadásában. Ismeretes,  hogy Dömdödöm Réber rajzaiban öltött medvealakot, hitelesítve a szereplőnek a verbális közlés lehetőségein túlra mutató mondanivalóját. Lázár meséi különösek:  A négyszögletű kerek erdő nem a Százholdas Pagony szinte ideális világát mutatja, hiszen menedék a szereplők számára, ahova –  ha jól vigyáznak a lakói – a Szomorúság nem léphet be. Lázár Ervin hatása a magyar gyermekirodalomban kiemelkedő: meséivel a hagyományos didaktikus történetektől eltávolodva líraibb, filozofikusabb és sokszor groteszk világot nyitott. Művei számos filmfeldolgozást és színházi bemutatót értek meg, művei a magyar kulturális emlékezet részévé váltak. Lázár életének utolsó éveiben súlyos betegséggel küzdött, 2006. december 22-én hunyt el Budapesten. A Manógyár előadás plakátja az  Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárában látható.

Manógyár (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Budapest PDM)

05.06.  Szerda

131 évvel ezelőtt a mai napon, 1895. május hatodikán alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság – erre emlékezve ezen a napon ünnepeljük a magyar sport napját. A Bizottság munkájának eredményeképp Magyarország  már az első modern kori, 1896-os athéni játékokon részt vett. Sportolóink kiemelkedő eredményt értek el, különösen Hajós Alfréd, aki úszásban két olimpiai bajnoki címet szerzett, noha amatőr sportolóként, nehéz, nyílt vízi körülmények között versenyzett. A Magyar Sport Napja a magyar sport hagyományainak és eredményeinek ünnepe, amely egyre inkább törekszik arra, hogy ne csak az élsportot, hanem a gyereksportot és a nagy hagyományokkal bíró  gyermek-, szabadidős vagy tömegsportot is támogassa, hiszen ezek jelentik az egészséges életmód és a közösségi élmények alapját is egyben, hosszú távon a társadalom egészségi állapotának javítását szolgálva. A Magyar Sport Napja célul tűzi ki ennek az üzenetnek a közvetítését is, legyen a sport mindenki számára elérhető és természetes tevékenység.  A Biciklis csoportkép a Fortepan gyűjteményének anyagából való, adományozója Karsai Magdolna.

05.07. Csütörtök

250 éve, 1776. május hetedikén született Berzsenyi Dániel költő, kritikus, a „niklai remete”.  Egyházashetyén, nemesi családban született, tanulmányait Sopronban kezdte, azonban nem fejezte be. Rövid katonáskodás után visszatért a családi birtokra, ahol gazdálkodással foglalkozott. 1799-ben feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát, majd Niklára költözött, ahol élete nagy részét visszavonultan élte le. Költői pályája sokáig rejtve maradt, mígnem Kis János felismerte tehetségét, és verseit eljuttatta Kazinczy Ferenchez. Élénk levelezés bontakozott ki közöttük, Kazinczy számos tanáccsal ellátta a pályakezdő költőt – így változtatta meg Berzsenyi Az ősz  (A közeltő tél) versének címét. Kazinczy abban is jelentős szerepet játszott, hogy Berzsenyi 1813-ban, majd 1816-ban két kötetben megjelentette verseit. 1817-ben Kölcsey Ferenc bírálata mélyen megrendítette, és hosszabb időre visszavonult az irodalmi közélettől. Később esztétikai tanulmányokkal és kritikákkal tért vissza, 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Költészetét az antik hagyományok, különösen Horatius művészete hatotta át, műveiben erőteljesen megjelent a romantika értékvilága is. Élete végén sokat betegeskedett, 1836. február 24-én hunyt el. Síremlékén két sora olvasható: ”A derék nem fél az idő mohától, A koporsóból kitör és eget kér” (Felsőbüki Nagy Pálhoz, az országgyűlés alatt, 1807).

05.08. Péntek

Május nyolcadika a Nemzetközi Vöröskereszt napja, 1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író, Nobel-békedíjas  közéleti személyiség, üzletember, a szervezet alapítójának emlékére. Dunant 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközetben a sebesültek tragikus sorsának. A csata közben látta  a fekete ruhájukon vörös keresztet viselő kamilliánus szerzetesek munkáját. A jel, mint ma is, a segítők felismerhetőségét segítette. A szerzetesek mindkét tábor sebesültjeit egyaránt ápolták fogadalmuk szerint: minden irgalmasságra szoruló beteget ápoltak. A svájci üzletember több éves szervezés után létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet. A jelkép választásánál szerepet játszhattak a svájci zászló színei és a kereszt alakja is. A Vöröskereszt alapításának az 1863-as évet jelölik meg, a Genfi Egyezmény egy évvel később hagyta jóvá a kezdeményezést. A Vöröskereszt a 20. században, az 1. és 2. világháborúban is önfeláldozó szolgálatot teljesített. A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. Előzménye az 1879-ben megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, melynek kezdeményezésére bontakozott ki Magyarországon az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Az 1881. év a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulása, 1882-ben fogadta el csatlakozását a Nemzetközi Vöröskereszt. Kapcsolódó írásunk: Ápolástörténet Kossuth Zsuzsannától Andrássy Ilonáig. A Vöröskereszt tárgyú  fénykép a Fortepan gyűjteményében található, adományozója Vízkelety László.

Borítókép: Újságot olvasó hölgy (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Török Kálmán.