Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. augusztus 26. 10:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 26-30.

08.26. Hétfő

81 évvel ezelőtt,  1943. augusztus huszonhatodikán Győrben, a katolikus püspöki palotában titkos tanácskozást hívott össze Boldog Apor Vilmos.  Az ország vezető, haladó  gondolkodású katolikus személyeivel folytatott megbeszélés témája a szociális indíttatású keresztény politikai mozgalmak jövőjéről.  Céljuk egy olyan működőképes keresztény pártot és/vagy közéleti mozgalmat létrehozni, amely szakít az addigi, a hatalom csatlósává vált keresztény politizálással, és képes folytatni a küzdelmet az egyházon kívüli, radikális társadalmi mozgalmakkal, érvényesítve a keresztény és szocialista elveket egyesítő pápai körlevél szellemét. Ezen kerekasztal-beszélgetés eredményeként alakult meg a Katolikus Szociális Népmozgalom, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elődje. Apor Vilmos számára fontos volt a gyengék védelmezése a regnáló politikai hatalommal szemben, hitvallásában bátran kiállt a fajelmélet ellen és szembeállította azt a keresztény értékekkel. 1945 március 30-án kapott halálos sebet győri püspökként, miközben védte a Püspökvárba menekülőket.

08.27. Kedd

179 évvel ezelőtt, 1845. augusztus huszonhetedikén született Pesten a szecessziós építészet világhírű mestere, a magyar szecessziós építészet megteremtője, Lechner Ödön. A középiskola után a Berlini Építészeti Akadémián tanult Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával. Ifjú házasként tanulmányúton volt Itáliában, majd Pártossal tervezőirodát nyitottak, első bérházaik még az akadémizmus stíluselemeit vonultatták fel. 1874-78 között Franciaországban dolgozott francia műemlékek restaurálásán, Clément Parent műtermében. Ez idő alatt veszítette el feleségét, Primayer Irmát, két gyermekével magára maradt.

Hazatért és ismét Pártos Gyulával kezdett el dolgozni olyan nagyszabású alkotásokon, amilyen a historizáló stílusú szegedi városháza. 1889-ben másodízben látogat el Angliába, ahol a keleti kerámiákat tanulmányozta, ami nagy hatással volt rá, hiszen Pártossal 1891-ben beadott „Keletre magyar” jeligével elkészült tervük meg is valósult, és az épület mai napig fővárosunk egyik legszebb épülete: az Iparművészeti Múzeum. Lechner 1897-ben – már Pártos nélkül – megbízást kapott a Stefánia úton álló Magyar Állami Földtani Intézet megtervezésére; 1900-ban a Hold utcai Postatakarékpénztár épületét a Képzőművészek Egyesülete Nagy Aranyéremmel díjazta, Ferenc Józseftől pedig királyi tanácsos címet is kapott. Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt az őt követő építésznemzedék soraiban. Időskori arcképét nem sokkal halála előtt Rippl-Rónai József festette meg, 1913-ban.

08.28. Szerda

Kereken 175 évvel ezelőtt, 1849. augusztus huszonynyolcadikán közölte Haynau Görgei Artúrral, hogy az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott Ferenc József császártól, azonban a kiegyezés biztosította általános amnesziáig Klagenfurtban kellett élnie családjával, háziőrizetben. De nem a száműzetés volt talán a legkisebb problémája az „életre ítélt” tábornoknak. Öccsének, Istvánnak írt leveleiből kiderül megváltozott megítélése felett érzett fájdalma: „A legfájóbb tapasztalni azt, mint kárhoztatnak engemet épen azok, akikért számtalanszor kockáztattam életemet.”, ahogy az is, ő maga hogyan ítélte meg azt, hogy egyedül ő kapott kegyelmet, míg társait mind kivégezték: „„Hogy a tábornokok közül csak én fognék kegyelmet kapni, a többiek ellenben hóhér keze által meghalni Aradon: azt én nem sejthettem. És egyedül ez égeti lelkemet soha be nem gyógyuló seb gyanánt.”

Görgei megítéléséről, Kossuthtal való viszonyáról bővebben is olvashatnak korábbi virtuális kiállításunkban.

08.29. Csütörtök

1975. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Schaár Erzsébet, Munkácsy-díjas szobrászművész Budapesten. 1932-ben volt első önálló kiállítása, portréival sokak, köztük Ferenczy Béni figyelmét is felkeltette, ugyanezen évben a fiatal művészeknek járó Szinyei-díjat is elnyerte. 1935-ben ment feleségül a szintén szobrász Vilt Tiborhoz. A következő évtizedben főleg fa reliefeket, az 1960-as évektől térbe ékelődő figurákat alkotott. Megannyi fekvő alakot is mintázott, szerelmespárokat és halott katonákat egyaránt. Építészeti elemek is foglalkoztatták, amihez hungarocellt kezdett használni, így alkotott életnagyságú tereket, amiben az enteriőr és a figura kapcsolata komplett egységben jelent meg.

Halálát megelőző évben Székesfehérváron mutatta be az eredetileg szintén hungarocellből készült Utca című alkotását, aminek falai között korábbi munkái is megjelentek. Gipszből készült változata jelenleg is látogatható a pécsi Káptalan utcában. A hungarocell melett klasszikus anyagokkal (kő, márvány, bronz) is alkotott, számos köztéri szobra áll Budapesten, Miskolcon, Kecskeméten és Tihanyban és Debrecenben.

08.30. Péntek

1773. augusztus harmincadikán született Bécsben a klasszicista építészet nagymestere, Pollack Mihály. Apja, Joseph Pollack is építőmester volt, ő terelgette fiát erre a pályára, aki később a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, majd féltestvérénél is dolgozott a milánói dómon. Pestre csak 1798-ban érkezett, 1802-ben polgárjogot szerzett, majd végleg ide helyezte át vállalkozását.

Széles körű építészeti ismeretei és kiváló intelligenciája miatt fontos szerepet vívott ki magának a városban; a szépészeti bizottság elnökeként közvetlen befolyása volt a Városliget létrejöttére és városi rendezési tervek elkészítésére. Számos nevezetes épületet köszönhetünk neki, kúriákat, kastélyokat, palotákat, azonban némelyek már nem láthatók, például a régi pesti vigadó az 1848-49-es szabadságharc idején, Pest bombázásakor sérült meg, József főherceg alcsúti és budai palotája a második világháborúban pusztult el.

Megmaradtak viszont olyan ikonikus épületei, mint a Ludovika, a Deák téri evangélikus templom, valamint legismertebb alkotása, a Magyar Nemzeti Múzeum.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.