Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. május 11. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 11–15.

05.11. Hétfő

Ma 145 éve, 1881. május tizenegyedikén született Kármán Tódor magyar származású gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, a modern aerodinamika és űrkutatás meghatározó alakja. Budapesten született, tanulmányait a Műegyetemen, majd Göttingenben folytatta. Korai kutatásai a hidrodinamika, a szilárdságtan és a repüléselmélet területére irányultak, nevéhez fűződik többek között a Kármán-örvénysor felismerése, az első világháború alatt repüléstechnikai fejlesztésekben vett részt. Hitler hatalomátvétele után Kármán a California Institute of Technology meghívására az USA-ba utazott, 1933-ban véglegesen az Egyesült Államokban telepedett le. A Manhattan-terven nem négy, de öt magyar tudós dolgozott: Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Kármán Tódor. Kármán kulcsszerepet játszott az amerikai rakéta- és űrkutatás elindításában is: tudományos munkássága kiterjedt a szuperszonikus áramlásokra, turbulenciára és határréteg-elméletre. Magyarországi elismerése váratott magára: a Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktori címét és a Bánki Donát-érmet csak 1962-ben kapta meg. A Kármán kezdeményezésére létrejött Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának (International Academy of Astronautics) 1963-ban lett tagja Magyarország. Kármán 1963. május 6-án hunyt el Aachenben. Az Iskolai fizikaóra című kép a Fortepan gyűjteményének darabja, adományozója Szabó Farkas Edit.

05.12. Kedd

119 éve, 1907. május tizenkettedikén nyitotta meg kapuit, az úgynevezett Új Zeneakadémia. Az 1860-as években már felvetődött az önálló Zeneakadémia gondolata, az intézmény 1875-ben megnyitotta kapuit. Első elnökének Liszt Ferencet nevezték ki, igazgatója Erkel Ferenc lett. A Régi Zeneakadémia épülete az Andrássy úton kezdetben megfelelő otthont adott az intézménynek, azonban az intézmény gyors fejlődésnek indult, így hamar felmerült egy korszerűbb, nagyobb és reprezentatívabb székház igénye. Az új épület terveit Giergl Kálmán és Korb Flóris dolgozták ki. Az elkészült  Liszt Ferenc Zeneakadémia új palotája háromszintes, gazdagon díszített homlokzatával és allegorikus szobraival a zeneművészet fontosságát hangsúlyozza, enteriőrjével, annak Zsolnai-ornamentikájával iparművészeti szempontból is kiemelkedő alkotás. 21. századi felújítása után 2013 októberében nyitotta meg újra kapuit. A Zeneművészeti Egyetem a QS egyetemi rangsorában előadóművészeti területen 2025-ben a 24., zenei képzésben a 12. helyen áll. A Zeneakadémia épülete tárgyú fénykép a Fortepan gyűjteményének darabja. A fénykép adományozója a Deutsche Fotothek / Brück und Sohn.

05.13. Szerda

309 éve, 1717. május tizenharmadikán született Mária Terézia (Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg) német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, később királynő, 1745 és 1765 között német-római császárné, 1780-as haláláig 40 éven át a Habsburg Birodalom uralkodónője. Apja, VI. Károly német-római császár a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottjaként 1713-ban kiadta a Pragmatica Sanctiót, amellyel biztosítani kívánta, hogy a Habsburg-birtokok női ágon is örökölhetők legyenek. Mária Terézia VI. Károly halála után trónra lépett, de több európai hatalom nem fogadta el öröklési jogát. Ez vezetett az 1740–1748-as osztrák örökösödési háborúhoz, amely során II. Frigyes porosz király elfoglalta Sziléziát. Bár ezt a területet elvesztette, Mária Terézia megtartotta birodalma nagy részét és megszilárdította hatalmát. 1741-ben felajánlották a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek  „Vitam et sanguinem” („Életünket és vérünket”), hűséget fogadva és katonai támogatást ígérve Mária Teréziának. Az uralkodónő számos jelentős reformot vezetett be: központosította az államot, 1767-ben úrbéri rendelettel szabályozta a jobbágyság terheit, és 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, az első állami oktatási reformot. 1765-től fia, II. József társuralkodó lett. Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el Bécsben. A magyar és cseh királyi székben a “kalapos király” követte. Mária Terézia uralma a felvilágosult abszolutizmus, a  Habsburg Birodalom modernizációs törekvéseinek időszaka volt. Kapcsolódó írásunk az osztrák fővárost mutatja be, címe: Császárváros.

05. 14. Csütörtök

31 éve, 1995. május tizennegyedikén  hunyt el Kozmutza Flóra Emília (“Flóra”) gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár, József Attila utolsó szerelme, Illyés Gyula felesége. 1905. november 21-én született Budapesten, tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Sorbonne-on végezte.  Párizsban írta meg bölcsészdoktori értekezését, majd jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Kozmutza Flóra a magyar gyógypedagógiai pszichológia kidolgozója, tudományos rendszerbe foglalója. Szakmai munkássága három fő területre épült. A logopédiában a beszédhibák, különösen a beszédfejlődési zavarok feltárásával és rendszerezésével foglalkozott, kutatásaival hozzájárult a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlesztéséhez. A gyógypedagógiai pszichológiában az értelmi akadályozottság különböző formáit, valamint a gyermekek nyelvi és tanulási fejlődését vizsgálta. Oktatási és módszertani tevékenysége során tananyagokat készített, továbbá részt vett a logopédusképzés megszervezésében. Szakmai érdeklődése – a gyógypedagógiai pszichológia és szociológia területein túlmutatóan – kiterjedt a gyermekvédelemre és a rendszerszemléletű iskola- és családkutatásra is. Az Iskola alapkőletétele tárgyú fénykép a Fortepan gyűjteményének darabja. Kozmutza Flóra a mai ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény épületének alapkőletételi ünnepségén a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatójaként vett részt. A fénykép adományozója Középületépítő Vállalat – Kreszán Albert – Koczka András – Kemecsei József.

05.15. Péntek 

A mai napon, május tizenötödikén a figyelem a családra irányul, ma ünnepeljük a családok nemzetközi napját (International Day of Families). A napot az ENSZ 23 éve, 1993-ban jelölte ki azzal a céllal, hogy hangsúlyozza: a családok helyzete szorosan összefügg a társadalmi és gazdasági folyamatokkal. A világnap kiemelt témáit jelentik az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, a gyermekszegénység csökkentése, a munkaerőpiaci lehetőségek kiegyensúlyozottsága, a társadalmi, valamint a nemek közötti egyenlőség erősítése – mindezek alapvetően meghatározzák a családok stabilitását és életminőségét. E nap célja, hogy rámutasson: a családokat érintő kihívások kezelése nem csupán erkölcsi, vallási, szociális vagy gazdasági, hanem a jövőt érintő alapvető feladat. Május a családhoz kapcsolódó ünnepek kiemelt időszaka: az első vasárnap az anyákról, az utolsó a gyermekekről szól. A családi ünnepek sora júniusban az apák napjával folytatódik, amelyet Magyarországon június harmadik vasárnapján tartunk; a katolikus hagyományban e szerep Szent József napjához, március 19-éhez kapcsolódik.. A Családi csoportképpel, mely a Fortepan gyűjtemény része, kívánunk boldog anyák, gyermek- és apák napját a családoknak.  A fénykép adományozója Csókay Ágnes.

Borítókép: Újságolvasás (Fortepan CC BY-SA) A fényképek adományozója Miklós Péterné.