Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. május 18. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 18-22.

05.18. Hétfő

Idén 29. alkalommal, május  tizennyolcadikán kerül megrendezésre a a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által 1977-ben meghirdetett esemény, a múzeumok napja. Ehhez kapcsolódik a minden évben megtartott kétnapos rendezvény, a múzeumok majálisa. Az ICOM által meghirdetett idei mottó: “A múzeumok összekötik a megosztott világot”. A múzeumok majálisa is a téma köré szerveződik: felhívja a figyelmet arra, hogy a múzeumok mindenki számára nyitott közösségi terek, és kiemelten fontosnak tartja, hogy minden korosztály számára vonzó lehessen. Az idei múzeumok majálisa 2026. május 16-án és 17-én kerül megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Múzeumkertben. Az ország legnagyobb múzeumi fesztiválja ingyenes programokat, közel 100 kiállító múzeumot, színpadi előadásokat, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum épületében ingyenes kiállításokat kínál. A rendezvényen az ország különböző pontjairól érkező múzeumok, kiállítóhelyek mutatkoznak be, de családi programok, szakmai workshopok, tárlatvezetések, kézműves vásár és élőzene is várja az érdeklődőket.

05.19, Kedd

155  éve, 1871. május tizenkilencedikén született Ligeti Miklós, eredeti nevén Lőwy Móric  szobrász, a magyar impresszionizmus egyik legkiemelkedőbb alakja. Strobl Alajos tanítványaként indult, majd Bécsben és Párizsban folytatta tanulmányait. Művészetére Auguste Rodin hatott, alkotásait finom fényhatások, gazdag formavilág és érzékeny megfogalmazás jellemzi. Portrékat, emlékműveket és épületdíszítő szobrokat egyaránt készített, többek között a Parlament és a Gresham-palota számára is. Leghíresebb műve az 1903-ban felavatott Anonymus-szobor a Városligetben, amely misztikus hangulatával és arctalan alakjával a magyar szobrászat egyik ikonikus alkotásává vált. Későbbi munkái között szerepel a Déryné-szobor és a Lovas tüzérek emlékműve is. Haláláig aktívan dolgozott, munkássága maradandó nyomot hagyott a magyar köztéri szobrászatban. 1944. december 10-én hunyt el Budapesten. A kép, Anonymus szobra a budapesti KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság gyűjteményének darabja.

05.20. Szerda

Ma 37 éve, 1989. május huszadikán hunyt el  Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas magyar írónő, a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja. 1930. augusztus 27-én született Ménfőcsanakon. Győrben, a tanítóképzőben tanult, majd Budapesten élt és dolgozott íróként, riporterként és dramaturgként. 1989. május 20-án Budapesten hunyt el. Műveiben hangsúlyosan foglalkozott a társadalmi igazságtalanságokkal, a diktatúra működésével és az egyéni szabadság kérdéseivel; az államszocialista rendszer és a társadalmi előítéletek egyik első kritikusaként emlékezhetünk rá. Legismertebb műve a Vidravas (1960) című kisregény, mely alapján a Makk Károly rendezésében készült Egymásra nézve (1982) című film alapja. E művek Magyarországon elsőként ábrázolták nyíltan és előítéletmentesen a női homoszexualitást. Galgóczi novellákat, riportokat, regényeket és drámákat egyaránt írt, irodalmi öröksége ma is jelentős része a magyar kultúrának.

05.21. Csütörtök

555 éve a mai napon, 1471. május huszonegydikén született Albrecht Dürer a német reneszánsz legnagyobb alakja, a korszak egyetemes művészetének meghatározó mestere. 1528. április 6-án hunyt el Nürnbergben, ahol háza ma is megtekinthető. Festészetével, grafikáival és művészetelméleti írásaival hidat teremtett az északi gótika részletgazdag hagyománya és az itáliai reneszánsz humanista szemlélete között. Ötvös apja műhelyében sajátította el a precíz rajzkészséget, majd tanulmányútjai során Velencében és más itáliai városokban ismerkedett meg a perspektíva, az anatómia és az arányrendszerek tudományával. Rézmetszetei és fametszetei – köztük az Apokalipszis-sorozat, a Melencolia I., A Szentháromság imádása vagy a Lovag, halál és ördög  európai hírnevet hoztak számára. Dürer a művészetet tudományos pontossággal közelítette meg: polihisztorként kutatta az emberi test arányait, matematikai, geometriai és perspektívaelméleti munkái évszázadokra hatottak. Művészetelméleti írásai jelentős hatást gyakoroltak a reneszánsz tudományos gondolkodására. Önarcképeiben és tanulmányaiban az egyéniség és az emberi értelem reneszánsz eszményét jelenítette meg.

05.22. Péntek

Minden évben május huszonkettedikén tartják a biológiai sokféleség nemzetközi napját, más néven a biodiverzitás világnapját. A dátumot 1992. május 22-én fogadták el az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) nairobi konferenciáján. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld élővilágának gazdagságára, valamint a hatalmas veszélyekre, amelyek ezt a sokféleséget fenyegetik: például az élőhelyek pusztulására, a klímaváltozásra és a fajok kihalására. A biodiverzitás fogalma nem csupán az állat- és növényfajok változatosságát jelenti, hanem az ökoszisztémák és genetikai adottságok sokféleségét is, amelyek az élet fennmaradásának alapjai. A kezdeményezés szellemi előkészítésében jelentős szerepet játszott Edward Osborne Wilson amerikai biológus és természetvédő, aki 1997-ben megszervezte az első Biodiverzitás Napot a Walden-tó térségében. A kép Brehm Az állatok világa című munkájának 5. kötetében (Madarak 2.) található; a könyv és a kép az ózdi Városi Könyvtár tulajdonát képezi.

Borítókép: Újságot olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fényképek adományozója Vincent Till Baumgartner.