Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. június 1. 9:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 1-5.

06.01. Hétfő

198 éve, 1828 június elsején nyitotta meg Brunszvik Teréz grófnő Angyalkert néven megnyitja a Magyarország első kisdedóvó intézményét.  1775. július 27-én született Pozsonyban, teljes nevén Gróf korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia. A magyar nőnevelés úttörőjeként egész életét a gyermeknevelés ügyének szentelte. Svájcban ismerkedett meg Johann Heinrich Pestalozzi pedagógiai elveivel, később Friedrich Fröbel eszméi is nagy hatással voltak rá. 1828. június 1-jén Budán megnyitotta első óvodáját, az Angyalkertet, amellyel megalapozta a magyar óvodai nevelés rendszerét. 1829-ben a cselédlányok oktatására is iskolát hozott létre. Az óvodák elterjesztéséért egyesületet alapított, 116 intézmény létrejöttét segítette, közülük többet saját költségén tartott fenn. A munkában részt vett Teleki Blanka és Leövey Klára, mindhárman a magyar nőnevelés úttörői. Kapcsozódásuk legfőbb kapcsa Teleki Blanka volt, aki Teréz unokahúgaként és Leövey harcostársaként az első magyar nyelvű leánynevelő intézetet alapította 1846-ban.ontosnak tartotta a hazaszeretetet, az erkölcsi nevelést, valamint a zene és a természet szeretetét. Vallotta: „Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát.” 1861-ben hunyt el Dukán, öröksége ma is meghatározó a magyar óvodapedagógiában. Nevét őrzi a Brunszvik Teréz Óvoda.  Kapcsolódó cikkünkben, a Heti Múltidéző: Ezen a Napon  cikksorozat 15. heti írásában szerepel a nőnevelés másik úttörője, Leövey Klára. Az Óvodai életkép című fényképa Fortepan gyűjteményének darabja. 

06.02. Kedd

99 éve, 1927. június másodikán született Würtz Ádám Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikusművész, érdemes művész., a magyar grafika és könyvillusztráció kiemelkedő alakja. Mottója – „Rajzolok, tehát vagyok” – jól kifejezi egész életét meghatározó alkotói szenvedélyét. Tamásiban született, szülővárosának folklórhagyományai művészetére is nagy hatással voltak. Szerény körülmények között nőtt fel, nyomdászként dolgozott, majd 1946-ban felvételt nyert a Derkovits Kollégiumba. A Képzőművészeti Főiskolán festészetet és sokszorosító grafikát tanult. Az 1950-es évektől meghatározó alakja lett a magyar könyvillusztrációnak. Alkotásai olyan művekhez kapcsolódnak, mint a Tamás bátya kunyhója, a Huckleberry Finn kalandjai, Dante Isteni színjátéka, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése vagy Gogol Egy őrült naplója. Grafikáiban a magyar népi motívumokat szürreális elemekkel ötvözte. Illusztrációi nemcsak kísérték, hanem formálták is az olvasói élményt. Legismertebb munkái közé tartoznak még Shakespeare és Bartók műveihez készült rajzai. Munkái több jelentős gyűjteményben is megtalálhatók Európában. Würtz számos szakmai elismerésben részesült, többek között megkapta a pozsonyi Nemzetközi Könyvillusztrációs Biennálé díját és az IBBY-díjat. 1994. május 13-án, 67 éves korában hunyt el Budapesten. Szülővárosában, Tamásiban temették el. Kapcsolódó írásunk: Würtz Ádám és a magyar grafika aranykora című virtuális kiállítás. A Szent György című alkotás kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményében látható.

06.03. Szerda

46 éve, 1980. június harmadikán tért vissza a Földre Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a Szojuz–35 fedélzetén. 1949. augusztus 2-án született Gyulaházán, vadászpilótai pályafutása után a magyar–szovjet Interkozmosz program keretében választották ki űrhajósnak. 1980. május 26-án indult a világűrbe Valerij Kubaszov parancsnokkal. A küldetés során a Szaljut–6 űrállomáson tudományos kísérleteket végeztek, többek között anyagtudományi, biológiai és orvosi vizsgálatokat. Az űrrepülés közel nyolc napig tartott, és jelentős mérföldkővé vált a magyar tudomány és technika történetében. Farkas Bertalan később is aktívan részt vett a repülés és az űrkutatás népszerűsítésében. Érdekesség, hogy a Magyar Televízió ikonikus figurája, a tévémaci ott lapult Farkas Bertalan poggyászában A maci ezen az estén, mint az egyetlen világűrt megjárt mesefigura az űrből mesélt. Kapu Tibor, a második magyar kutató-űrhajós 2025-ben szintén magával vitte a figurát, a maci ezzel a legtapasztaltabb magyar űrhajóssá lépett elő (28 napot töltött az űrben).

06.04. Csütörtök

50 éve, 1976. június negyedikén hunyt el Latinovits Zoltán Kossuth-díjas magyar színművész. 1931. szeptember 9-én született Budapesten. Édesapja Latinovits Oszkár mérnök, édesanyja Gundel Irén volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azonban a színészi pályát választotta. 1956-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, később Miskolcon, a Vígszínházban, a Thália Színházban és Veszprémben is játszott. A magyar színházművészet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Jellegzetes hangja, erőteljes színpadi jelenléte és szenvedélyes játéka tette különlegessé. Filmes szerepei közül kiemelkedik a Szegénylegények (1965), az Isten hozta, őrnagy úr! (1965) és a Szindbád (1971). Versmondóként is jelentős volt, különösen Ady Endre és József Attila műveinek előadásával vált ismertté. június 4-én hunyt el Balatonszemesen, sírja a Farkasréti temetőben található.

06.05. Péntek

1272 éve, 754. június ötödikén halt vértanúhalált Szent Bonifác angolszász származású bencés szerzetes és misszionárius, a “németek apostola”. Körülbelül 675-ben született Angliában, és fiatalon kolostorba lépett. A kereszténység terjesztésére indult Germánia területére, ahol pogány törzseket térített meg. „Bonifác fájának” története  legismertebb legendái közé tartozik. A pogányok egy hatalmas tölgyfát szentként tiszteltek, és azt Thor istennek ajánlották. A hagyomány szerint Bonifác baltát ragadott, és kivágta a tölgyet, hogy megmutassa: a pogány isteneknek nincs hatalmuk, a keresztény Isten hatalma a legnagyobb. A legenda szerint az emberek megrémültek, mert isteni büntetést vártak, de semmi sem történt. Ez sokakat meggyőzött a kereszténység igazáról, ezért többen megkeresztelkedtek. Szent Bonifác számos kolostort és püspökséget alapított, tanításaiban hangsúlyozta az Isten iránti hűséget, az erkölcsös életet, az engedelmességet és a hit terjesztésének fontosságát. Szerinte a keresztény embernek szeretettel, türelemmel és példamutatással kell másokat vezetnie. 754-ben Frízföldön pogányok támadták meg, és vértanúhalált halt. Az egyház szentté avatta. Szent Bonifác képe a budapesti Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűjteményében található.

Borítókép: Újságolvasás autónak dőlve (Fortepan CC BY-SA)