Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. június 22. 9:10

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 22-26.

06.22. Hétfő

393 évvel ezelőtt, 1633. június huszonkettedikén vonta vissza Galileo Galilei az inkvizíció perében nézeteit. Galilei megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Föld kering a Nap körül. Galilei (1564 – 1642) a kora újkori tudomány egyik legnagyobb tudósa volt: fizikus, matematikus, csillagász. Galilei továbbfejlesztette a távcső lencséit, továbbá megfigyelte a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait és a Vénusz fázisait. Ezek a felfedezések egybevágtak Kopernikusz heliocentrikus elméletével, amely szerint a Föld és a bolygók a Nap körül keringenek. A katolikus egyház inkvizíciója veszélyesnek tartotta ezeket az elképzeléseket, mert ellentmondtak az egyházi geocentrikus tanításnak (miszerint a Nap kering a Föld körül). 1633-ban Galileit Rómába idézték, ahol eretnekség gyanújával perbe fogták. Az inkvizíció nyomására Galilei nyilvánosan visszavonta nézeteit. A hagyomány szerint ekkor mondta: „Eppur si muove.” A tudós élete hátralévő részét házi őrizetben töltötte, 1642. január 8-án hunyt el. Munkássága hozzájárult a modern természettudomány kialakulásához, a megfigyelésen alapuló tudományos módszer egyik megalapozójaként tartjuk számon. A magyar irodalomban Jókai Mór az És mégis mozog a föld (1873) című regényében felidézi Galilei szavait. Németh László Galilei című drámája (1953) a tudós életét, kiemelten az inkvizícióval folytatott harcát dolgozza fel. A mű így nem pusztán történelmi dráma, hanem parabola is az 1950-es évek Magyarországáról.

06.23. Kedd

56 éve, 1970. június huszonharmadikán hunyt el Fekete István író, természetvédő. 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Eredetileg mezőgazdasági pályán dolgozott, későbbi írásaiban ezeket a tapasztalatait is megjelenítette. Fekete István műveiben az élő környezet: a táj, a növények és az állatok nem háttérelemek, hanem a történetek szerves részei, főszereplői. Legismertebb regényei közé tartoznak a Kele (1955), a Tüskevár (1957), a Bogáncs (1957), a Lutra (1958), és a Vuk (1965). Műveinek jelentőségét mutatja, hogy több regényéből készült filmfeldolgozás. Az élőszereplős adaptációk közé tartozik a Tüskevár (1967, televíziós sorozat), valamint a később bemutatott Téli berek (1969, játékfilm). Legismertebb máig Dargay Attila 1981-es rajzfilmes adaptációja: Vuk. Fekete István művei ma is népszerűek, könyveit rendszeresen újra kiadják, és több általános iskola is az ő nevét viseli. Emlékét őrzi a „KELE-nap” országos találkozó és tanulmányi verseny is, amelyet a Fekete István nevét viselő általános iskolák számára rendeznek meg minden évben. Fekete István nemcsak a magyar ifjúsági irodalom kiemelkedő alkotója, hanem a természethez való viszony formálója és a környezet tiszteletének képviselője is. A Róka fényképe a Fortepan gyűjteményében található, adományozója Szalontai Tamás.

06.24. Szerda

Június huszonnegyedik napja Keresztelő Szent János (Szent Iván) születésének ünnepe – a bibliai hagyomány szerint Keresztelő Szent János hat hónappal Jézus előtt született. A Szent Iván-éj egy ősi, pogány eredetű ünnep, amely a nyári napfordulóhoz kapcsolódik. Az emberek ezen az éjszakán tüzeket gyújtottak, hogy a fény legyőzze a sötétséget. A keresztény egyház az 5. századtól kezdve az ünnepet Keresztelő Szent János napjához kapcsolta. A Szent Iván névváltozat a János név szláv megfelelőjéből, az Ivan névből ered, amely a délszláv kulturális hatások nyomán terjedt el a magyar néphagyományban. A Szent Iván-éji szokások középpontjában mindig is a tűz állt. A legismertebb népszokások a tűzgyújtás és a tűzugrás voltak, amelyek a tisztulást, az egészséget és a jó termést szolgálták. A szerelmesek gyakran együtt ugrották át a lángokat, hogy a tűz erősítse kapcsolatukat és szerencsét is hozzon. A néphit szerint ezen az éjszakán a természet és a természetfeletti világ közötti határ elmosódik: a kívánságok teljesülhetnek, a gyógyfüvek ereje felerősödik, és a varázslatos lények is megjelenhetnek. Az ünnep legismertebb irodalmi feldolgozása William Shakespeare Szentivánéji álom (1595) című komédiája. Kapcsolódó írásunk Babonák bűvkörében című virtuális kiállítás. 

06.25. Csütörtök

139 éve, 1887. június huszonötödikén született Budapesten Karinthy Frigyes magyar író, költő, újságíró, aki a „humorban nem ismert tréfát”. Tanulmányait a Markó utcai főreáliskolában végezte, majd rövid ideig orvosi tanulmányokat folytatott. Korán bekerült a budapesti irodalmi életbe, a Nyugat első nemzedékének jelentős szerzője, illetve Kosztolányi Dezső legendás játszó- és írótársa lett. 1936-ban Stockholmban került sor Karinthy agyműtétjére: a műtétet Herbert Axel Olivecrona, úttörő agysebész végezte. Karinthy 1938. augusztus 29-én Siófokon yt el. Legismertebb művei közé tartoznak az Így írtok ti (1912) paródiasorozat, a Tanár úr kérem (1916) novellafüzér és a korát megelőző Capillária (1921) disztópikus kisregény. Karinthy utolsó nagy műve, az Utazás a koponyám körül (1937), betegségének történetét dolgozza fel kíméletlen őszinteséggel. Játékossága számos művében megmutatkozik: Karinthy fordította A. A. Milne Micimackó című meseregényét. Számos gondolata szállóigévé vált. A Nem mondhatom el senkinek című kötetének Előszó című nyitóversében írja: „Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, / De úgy sejtem, örömhírt hoztam én. / Amit nem mondhatok el senkinek, / Amit majd elmondok mindenkinek.” Az aprónyomtatvány, Micimackó (Karinthy Frigyes fordítását felhasználva) a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményének része.

06.26. Péntek

29 éve minden évben június huszonhatodikán tartják világszerte az ENSZ 1987-es határozata értelmében a kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napját; Magyarországon 1997 óta hivatalos világnap. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a drogproblémák veszélyeire, a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció megkerülhetetlen fontosságára, valamint az illegális kábítószer-fogyasztás visszaszorításának szükségességére. Világszerte mintegy 316 (2023. évi adat) millió ember fogyaszt rendszeresen illegális tudatmódosító szereket. Az ENSZ azért választotta ezt a napot, mert 1839-ben Lin Zexu kínai császári biztos Humen városában megsemmisítette az ópiumkészleteket, amelyek brit kereskedők közvetítésével kerültek Kínába. Ez vezetett az első ópiumháborúhoz a Brit Birodalom és Kína között (1839–1842), amely Kína vereségével zárult. Ezen a napon a rendőrség, bűnmegelőzési szakemberek, orvosok, pszichológusok és addiktológusok vesznek részt sokrétű prevenciós programokban. Az iskolákban a diákok és a szülők számára szervezett fórumokon a megelőzés, a korai felismerés és a segítségnyújtás áll a középpontban. A világon jelenleg több hatékony drogstratégia is arra épül, hogy a problémás szerhasználatot elsősorban egészségügyi és társadalmi jelenségként kezelik, így a megelőzésre, a felvilágosításra, a hozzáférhető kezelésre és az ártalomcsökkentésre helyezik a hangsúlyt.

Borítókép: Németh László Városi Könyvtár (Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár – Hódmezővásárhely PDM)