Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. június 29. 9:10

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 29 – július 3.

06.29. Hétfő

126 évvel ezelőtt, 1900. június huszonkilencedikén született Antoine de Saint-Exupéry (Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry) francia író és pilóta. Fiatal korától érdeklődött a repülés iránt, pilótaengedélyét katonai szolgálata alatt szerezte meg, majd a légiposta úttörőjeként dolgozott Afrika és Dél-Amerika útvonalain. Repülési élményei nagy hatással voltak írói munkásságára. Művei közül kiemelkedő jelentőségűek a Postajárat délről (1929) és az Éjszakai repülés (1931) című regények, valamint az Emberek földje (1939) című regényes esszé. Az író legismertebb alkotása, A kis herceg (1943) című filozofikus kisregény egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez: mindenkihez. Exupéry pilótaként az anekdota szerint valóban szelídített sivatagi rókát, de a gazellákkal, fókakölykökkel, kaméleonokkal és pumákkal is közelebbi barátságot ápolt. A könyvet az író maga illusztrálta: a szereplők képe így rögzült az olvasók emlékezetében. Exupéry a második világháborúban felderítőpilótaként szolgált: 1944. július 31-én bevetésre indult, ám soha nem tért vissza. Eltűnésének oka máig nem teljesen tisztázott, bár repülőgépének roncsait később megtalálták a Földközi-tengerben. Eltűnése előtt feleségével, Consuelóval közösen készített egy emlékiratot A rózsa története címmel. A kéziratot csak felesége halála után, 1979-ben találták meg, és a mű csak 2000-ben jelent meg. Saint-Exupéry figurái generációk számára mindmáig  közeli barátok.

06.30. Kedd

Június harmincadikán a katolikus egyház az első római keresztény vértanúkra emlékezik: mindazokra a korai keresztényekre, akik életüket adták hitükért. A katolikus hagyomány szerint a segítő szentek az első keresztény évszázadok vértanúi közé tartoznak, akik haláluk előtt isteni ígéretet kaptak arra, hogy közbenjárásukkal segítik a hozzájuk fordulókat.  Az egyház az emléknapot az 1969-es liturgikus naptárreformmal együtt vezette be, dátuma Szent Péter és Szent Pál apostolok június 29-i főünnepéhez kapcsolódik. A nap azoknak a névtelen keresztényeknek állít emléket, akik Néró császár uralkodása idején, a Kr. u. 64. évben bekövetkezett római tűzvészt követő üldözések során szenvedtek vértanúhalált. A hat napon át tomboló tűzvész Róma jelentős részét elpusztította. Bár a katasztrófa okai máig vitatottak, a közvélemény sokáig Nérót gyanúsította gyújtogatással. A császár azonban a keresztényeket vádolta meg – így kezdődött az első nagy keresztényüldözés. A korabeli történetíró, Tacitus beszámolója szerint sokakat keresztre feszítettek, vadállatok elé vetettek vagy élve elégettek. Szent Pál a közelgő vértanúságára utalva így fogalmaz: “De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.” (ApCsel 20,24)

07.01. Szerda

34 éve, 1992-ben a Magyar Országgyűlés döntése nyomán július elsejét a magyar egészségügy napjává (Semmelweis-nap) nyilvánították. 2011-től a nap az egészségügyben dolgozók számára munkaszüneti nap. A Semmelweis-nap egyszerre emlékezés egy kiemelkedő tudósra, valamint tiszteletadás is a modern magyar egészségügy dolgozóinak. A nemzeti szakmai ünnep dátuma Semmelweis Ignác születésnapjához kötődik (1818. július 1-jén született Budán, 1865. augusztus 13-án hunyt el Döblingben). A magyar orvos, „az anyák megmentője” az orvostudomány történetének egyik legfontosabb alakja, aki a kézfertőtlenítés bevezetésével forradalmasította az orvosi, kórházi és oktatási gyakorlatot is. 1969 óta Semmelweis nevét viseli a Budapesti Orvostudományi Egyetem.  Az Anya gyermekével című fénykép a debreceni Déri Múzeum gyűjteményében látható, Varga Ilona (Kíváncsi Illi) családi fotóalbumából származik.

07.02. Csütörtök

A mai napon, 126 éve, 1900. július másodikán indult első próbaútjára a Ferdinand von Zeppelin által tervezett LZ-1 jelzésű léghajó. A modern léghajózás és a korai repülés története a 19. század végén kapott új lendületet Ferdinand von Zeppelin munkássága révén. Zeppelin katonai tapasztalatait elhagyva egy irányítható, merev szerkezetű légi jármű megalkotásán dolgozott. Felismerte, hogy a kor hőlégballonjai  nem tették lehetővé a kontrollált repülést. A repülés fejlődésének alapvető problémája ekkor még az irányíthatóság volt: sok kísérletezés után 1900-ban elkészült az LZ-1 jelzésű léghajó, amely a Boden-tó felett megtette első próbaútját, ezzel bizonyítva a merev szerkezetű, irányítható légi járművek működőképességét. A Zeppelin-féle léghajók később gyors fejlődésen mentek keresztül: a polgári közlekedés mellett katonai célokra is alkalmazták őket. Az I. világháború idején a német hadsereg felderítésre és bombázásra is használta a Zeppelineket, ám a háború végére a repülőgépek gyors fejlődése fokozatosan háttérbe szorította ezt a technológiát. A Zeppelin vállalat LZ-127 jelzésű, Graf Zeppelin nevű léghajója 1931. március 29-én hazánkba látogatott. A Graf Zeppelin léghajó Budapest felett című kép Fortepan gyűjteményének darabja, a fénykép adományozója Kieselbach Tamás.

07.03. Péntek

129 éve, 1897. július harmadikán helyezték üzembe a Práterben a Bécsi Óriáskereket (Wiener Riesenrad). A 19. század végén világszerte számos óriáskereket építettek, amelyek a modern városi szórakoztatás és a mérnöki fejlődés jelképeivé váltak. A bécsi óriáskerék Ferenc József császár trónra lépésének 50. évfordulójára épült, ünnepi és reprezentatív céllal. Építésének időpontjában, 64,75 méteres magasságával a korszak technikai teljesítményének egyik csúcspontját jelentette. A szerkezetet két angol mérnök, Walter Basset és Harry Hitchins tervezte. Az egyenletesen mozgó kabinok nemcsak szórakoztató látványosságot jelentettek, hanem a modern városi élet új élményét is megteremtették: a magasból feltáruló panoráma Bécs fejlődését tette átélhetővé. Az óriáskerék tengelye észak–déli irányú, így a turisták számára segítséget nyújthat a tájékozódásban is. A bécsi óriáskerék hamar a város egyik jelképévé vált. A Riesenrad a 19. század végi technikai optimizmust és városi kultúrát is őrzi. Kapcsolódó írásunk: Történelem szárnyakon. Az Óriáskerék című fénykép a Fortepan gyűjteményének darabja, adományozója Vízkelety László.

Óriáskerék (Fortepan CC BY-SA)

Borítókép: Óvodás csoport (Fortepan CC BY-SA)