ÉVFORDULÓ SOROZAT

Múltidéző: Ezen a Napon

Múltidéző: Ezen a Napon

- 2026. július 6. 9:10

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 6 – július 10.

07.06. Hétfő 

611 éve, 1415. július hatodikán hunyt el Husz János (Jan Hus), a huszita mozgalom szellemi előkészítője, a reformáció előfutára, prédikátor, a prágai egyetem professzora, majd rektora. 1370 körül született Dél-Csehországban. A középkori egyház egyik legjelentősebb bírálójaként tartják számon: Husz János szerint az egyház tekintélye csakis a Szentírásból eredhet, így az egyházi tanok nem írhatják felül a Szentírás kinyilatkoztatásait, foglalta össze De Ecclesia (Az Egyház, 1413) című értekezésében. A cseh nyelvű prédikáció egyik legnagyobb hatású alakja volt. Tanai  egyre élesebb konfliktusba kerültek Rómával. Az 1414-ben összehívott konstanzi zsinatra szabad utazást ígérő menlevéllel érkezett, de eretnekség vádjával bíróság elé állították. Mivel nem volt hajlandó visszavonni nézeteit, 1415. július 6-án máglyahalálra ítélték. Halála után követői elindították a huszita mozgalmat, amely a 15. századi Európa egyik legfontosabb vallási és politikai mozgalmává vált. Husz Jánost Luther Márton is szellemi előfutárának tekintette. Németh László Husz János című, 1948-as drámája a vallási reformer életén keresztül példázatszerűen mutatja be a lelkiismeret és az egyházi hatalom összeütközését. A Husz János emlékműve előtt című kép a Fortepan gyűjteményének darabja, adományozója Kieselbach Tamás.

Husz János emlékműve előtt (Fortepan CC BY-SA)

07.07. Kedd

139 éve, 1887. július hetedikén született Marc Chagall  oroszországi születésű francia művész, modernista festő, grafikus és iparművész. A mai Fehéroroszország területén, Vityebszk közelében született zsidó családban. Pályája során Oroszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is élt; 1985. március 28-án, 97 éves korában hunyt el Franciaországban. Művészetének meghatározó forrásai gyermekkorának emlékei, a kelet-európai zsidó közösségek világa és vallási hagyományai maradtak, szerves egységet alkotva a 20. századi modernizmus irányzataival. Azonban Chagall az avantgárd irányzatokkal való kapcsolata ellenére sem csatlakozott egyikhez sem: munkáiban megőrizte egyedi, mitikus-álomszerű képi világát. Legismertebb művei közé tartoznak az Én és a falu (1911), A zöld hegedűművész (1924), a Fehér feszület (1938) és a Menyasszony (1950). Festményei mellett Chagall jelentős grafikai sorozatokat készített, valamint színházi díszleteket is tervezett. Amerikai ablakok című üvegablak-sorozata (1977) a Chicagói Művészeti Intézet modern szárnyában látható.


07.08. Szerda

195 éve, 1831. július nyolcadikán született John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola feltalálója. Eredetileg gyógyszerészként dolgozott, 1886-ban gyógyhatású szirupot fejlesztett ki, amelyet eleinte gyógyszertárakban árusítottak. Pemberton rendszeresen anyagi nehézségekkel küzdött, és 1888-ban eladta a találmány jogait és receptjét. Asa Candler vállalkozó később üzleti alapokra helyezte a Coca-Cola ipari tömeggyártását. Az üdítőital globális népszerűségét a 20. századi marketingkampányok is erősítették, létrehozva a máig ismert márkát. A Coca-Cola 1930-as évekbeli reklámjai nagyban hozzájárultak a piros ruhás, jókedvű Santa Claus-kép népszerűsítéséhez és egységesítéséhez. A termék globális népszerűségét növeli az is, hogy mindmáig „titkos recept” szerint készül, erősítve a rejtélyesség és az egyediség benyomását. Magyarországon ez az üdítőital az 1960-as évekig „a Coca-Cola mámorában fetrengő Nyugat” jelképes terméke volt. Egy kis dal is hirdette: „Aki Coca-Colát inna, tőkésrendet kíván vissza.” 1968-ban azonban mégis megkezdte a Coca-Cola gyártását a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai gyára, így az üdítő fokozatosan elérhetővé vált a magyar fogyasztók számára. Igaz, ekkor már az üdítő az “amerikai fiatalok” életérzését közvetítette. A Coca-Cola minden mennyiségben című, 1973-as kép a Fortepan gyűjteményének része, készítője Bauer Sándor.

Coca-Cola minden mennyiségben (Fortepan CC BY-SA)

07.09. Csütörtök

303 éve, 1723. július kilencedikén született Makó Pál matematikus, fizikus, tanár, a bécsi Theresianum tanára, később a Nagyszombati Egyetem bölcsészeti karának igazgatója. A tudós Budán, 1793. augusztus 19-én hunyt el. Tizenhét éves korában belépett a jezsuita rendbe, 1755-ben pappá szentelték. Matematikát és teológiát tanult a nagyszombati és a grazi egyetemen, később Bécsben a magyar ifjak képzésére alapított Theresianum tanárává nevezték ki, ahol matematikát, fizikát és mechanikát oktatott. Jelentős szerepet vállalt a  Ratio Educationis (1777) koncepciójának kidolgozásában is. Sokirányú tevékenységet fejtett ki mint tanár, tankönyvszerző és a kor tudományos eredményeinek népszerűsítője. Vizsgakérdéseket állított össze logikából, metafizikából és matematikából, továbbá kiemelkedőnek tartották a differenciál- és integrálszámítással, valamint az algebrai egyenletekkel foglalkozó könyveit. Makó Pál munkásságával jelentősen hozzájárult a magyar tudományosság fejlődéséhez. A Matematika verseny című kép a Fortepan fényképgyűjteményéből származik, adományozója Karsai Magdolna.

Matematika verseny (Fortepan CC BY-SA)

07.10. Péntek

157 éve, ezen a napon, 1869. július tizedikén született egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán magyar gépészmérnök, a vasút villamosításának úttörője. Tanulmányait a Királyi József  Műegyetemen végezte, ahol 1892-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Pályafutását Franciaországban kezdte, majd 1894-ben a Ganz-gyárhoz került. Nevéhez fűződik a nagyfeszültségű, háromfázisú váltakozó áramú vasúti vontatás első sikeres alkalmazása. Legnagyobb korai eredménye az olaszországi Valtellina-vonal villamosítása volt (1902). Kandó Kálmán emellett több korszerű, elektromos meghajtású mozdonyt is tervezett. Hazatérése után kidolgozta az ipari frekvenciájú (50 Hz-es) váltakozó áramú vontatási rendszert és a fázisváltót is. Kísérletei a Budapest–Alag, majd a  Budapest–Hegyeshalom vasútvonalon igazolták elképzeléseinek helyességét, és megalapozták a magyar vasúthálózat korszerű villamosítását. Kandó Kálmán Budapesten hunyt el 1931. január 13-án. A Villanymozdony című fénykép a Fortepan gyűjteményéből származik. A felvétel az Ospizio Bernina (Berninabahn) vasútállomáson készült, adományozója Vízkelety László. Kapcsolódó írásunk: Legendás vasúti járművek.

Villanymozdony (Fortepan CC BY-SA)

 

Borítókép: Idill a kertben (Fortepan CC BY-SA)

Évforduló sorozat

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. július 20. 9:10

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. július 13. 9:10

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. június 29. 9:10

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. június 22. 9:10

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. június 15. 9:05

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. június 8. 9:05

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. június 1. 9:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. május 22. 9:10

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. május 18. 9:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2026. május 11. 9:05