Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. július 20. 9:10

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 20 – 24.

07.20. Hétfő

102 éve, 1924. július huszadikán alakult meg Párizsban a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE: Fédération Internationale des Échecs). A sakk őse az indiai csaturanga volt, innen Perzsián és az arab világon át jutott Európába. A sakkversenyek történetében két magyar sakkozó is különösen jelentős: Portisch Lajos és Polgár Judit, aki minden idők legsikeresebb női sakkozója. A játék ma már nemcsak táblán, hanem képernyőn is él. A gép–ember viadalban 1997 volt a fordulópont: Deep Blue legyőzte a többszörös világbajnok Kaszparovot. A mai, neurális hálózatokra épülő rendszerek többnyire emberi játszmaadatok nélkül is képesek tanulni. Az ember szerepe ezzel átalakult: immár a gépi elemzésekből kiválasztja, értelmezi és hasznosítja azt, ami a saját játékában, felkészülésében alkalmazható. A sakk azonban az ember játéka marad: gyakorlása fejleszti a koncentrációt, a memóriát, a mintafelismerést és az előre tervezés képességét, ezen felül társasági, páros és csapatjáték is egyben. Ebben a játékban csupán a színek sorsolásánál jelenik meg a véletlen, utána már a játékosok tudása, kitartása és lélekjelenléte dönt. A sakk nem pusztán “versenysport”, hanem demokratikus, globális, gondolkodást fejlesztő játék, amely – a versenyzők nemzetközi felkészülésétől eltekintve – kis befektetéssel tanulható, gyakorolható. A Sakkozó férfiak című kép a Fortepan gyűjteményének darabja, adományozója Csonka Sándor.

07.21. Kedd

2381 éve a mai napon, Kr. e. 356. július huszonegyedikén gyújtották fel az epheszoszi Artemisz-templomot, az Artemisziont, a görög világ egyik legfontosabb szentélyét. A templom nemcsak kultuszhely volt, hanem menedékhely, vagyonőrző intézmény és a városi identitás része is. A források szerint Hérosztratosz gyújtotta fel, hogy neve fennmaradjon. Az epheszoszi polgárok halálra ítélték, nevét pedig tilalom alá helyezték, de az emlékezetből nem sikerült kitörölni. A tragédiához vallási magyarázatok is kapcsolódtak. A hagyomány szerint Artemisz Kr. e. 356. július 21-én nem tartózkodott Epheszoszban, mert Makedóniában a későbbi III. Alexandrosz – Nagy Sándor születésénél segédkezett, hiszen Artemisz a görög mitológiában a vadászat, a vadon élő állatok, a szüzesség és a hold istennője, Apollón ikertestvére. Egyszerre oltalmazta a természetet, a fiatal lányokat és a szülő nőket, ezért kultusza az egész görög világban rendkívül elterjedt volt. A város később újjáépítette a templomot: Kr. e. 334. évben, a városba való bevonulásakor Nagy Sándor felajánlotta, hogy segít felépíteni a leégett Artemisziont, vállalja az összes addigi költséget is, amennyiben a templomra rávésik a nevét. Az epheszosziak azonban összefogtak: az új Artemisziont saját forrásból, köztük az előkelő nők ékszereinek és a romokból maradt még ép márványkövek értékesítésével építették fel. Ez a templom, az új Artemiszion lett az ókori világ hét csodájának egyike.

07.22. Szerda

47 éve, 1979. július huszonkettedikén hunyt el Kocsis Sándor, “Kocka” magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat csatára. 1929. szeptember 21-én született Budapesten. Már tizenhét évesen a Ferencváros első csapatában játszott, 1950-ben a Budapesti Honvédhoz igazolt. A magyar válogatottal 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert, 1953-ban pályára lépett a Wembley Stadionban aratott 6:3-as győzelemben, az 1954-es világbajnokságon pedig 11 góllal lett gólkirály. A válogatottban 68 mérkőzésen 75 gólt szerzett. Különösen fejeseiről volt híres; ruganyossága miatt „Kocsis-felhőfejesként” emlegették egyik jellegzetes megoldását. 1956 után nem tért haza, Svájcban, majd 1958 és 1966 között az FC Barcelona játékosa volt. Súlyos betegségben hunyt el 1979. július 22-én Spanyolországban. Hamvait 2012-ben hazahozták és a Szent István-bazilika kriptájában helyezték el. 2019-ben a Ferencváros stadionja előtt szobrot avattak tiszteletére. Az Aranycsapat sikere, legendája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a futball az egyik legnépszerűbb szabadidős sportággá váljon. A Tabló című kép a Fortepan gyűjteményéből származik, készítője Bauer Sándor.

07.23. Csütörtök

100 éve ezen a napon, 1926. július huszonharmadikán vásárolta meg a Fox Film Corporation a Movietone hangrögzítő rendszer szabadalmait, amelyekkel a hangot közvetlenül a filmszalagra lehetett rögzíteni. Ez fontos lépés volt a hangosfilm felé, mert a kép és a hang ugyanarra a hordozóra került, pontosabb szinkront adva. A vállalat alapítója magyar származású volt: William Fox, eredeti nevén Fried Vilmos, 1879-ben született Tolcsván, 1952-ben hunyt el New Yorkban. Magyar emigránsként lett az amerikai filmipar egyik meghatározó vállalkozója: 1915-ben megalapította a Fox Film Corporationt, később pedig a Fox West Coast Theatres mozihálózatot. Az elterjedtté váló technikai újítás fokozatosan lezárta a némafilm korszakát, és új piaci versenyt indított a stúdiók között. A közönség számára ettől kezdve a film már nemcsak látvány, hanem látható-hallható esemény is lett. A magyarok hangsúlyos jelenlétét Lugosi Béla és Kertész Mihály neve is fémjelzi. Lugosi Béla (eredeti nevén Blaskó Béla, 1882–1956) Hollywoodban, az 1931-es Dracula című filmmel vált világszerte ismertté – a szerepskatulyából élete végéig nem sikerült kitörnie. Kertész Mihály (születési nevén Kaminer Manó, később Michael Curtiz) pedig európai karrierjét feladva 1926-tól kezdve az USA-ban dolgozott, ahol több mint 100 filmet készített. Rendezései közül kiemelkedik a Casablanca című film.

07.24. Péntek

734 éve, 1292. július huszonnegyedikén hunyt el Árpád-házi Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia patrónája, a sóbányászok védőszentje. IV. Béla király leányaként 1224 körül született, Szent Margit és Boldog Jolán testvére volt. 1239-ben Boleszláv krakkói és szandomiri fejedelem felesége lett, így – a hagyomány szerint – a tatárjárás után magyar bányászok segítségével támogatni tudta a lengyel sóbányák megnyitását. Ehhez kapcsolódik Szent Jolán wieliczkai legendája: magyarországi látogatásakor jegygyűrűjét egy máramarosi sóaknába dobta, amelyet a lengyelországi Wieliczka bányáiban az első kitermelt sótömbben találtak meg. A csoda egy történetben foglalja össze Szent Kinga tevékenységét és elkötelezettségét: a szent országok patrónája, a gazdaság fejlesztésének támogatója. Boleszláv halála után testvérével, Boldog Jolánnal együtt belépett az ószandeci klarissza kolostorba, ahol később főnöknő lett. 1690-ben boldoggá, 1999-ben szentté avatták. Lengyelországban ma is kiemelt tisztelet övezi.

Borítókép: MÁV üdülő könyvtára (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Bónis József.