Muszlimok Magyarországért: iszlám katonák a magyar haderőben

Holecz Tibor - 2022. december 9. 6:48

Történelmünk főbb eseményei tükrében és a mai nemzetközi viszonyokat ismerve talán furcsán hat ez a cím, de azért lehet írni néhány érdekességről.

Már a honfoglalás után a kalandozások időszakában megjelenik a muszlimokkal való kapcsolat. 934-ben közös zsákmányszerző hadjáratra indultak Bizánc ellen a magyarok, besenyők és az oroszok. Al-Maszúdi iszlám történetíró arról ír, hogy a birodalomban portyázó csapatok között muszlim harcosok is voltak. Szintén ő tudósít arról, hogy „a magyarok között muszlim katonák és kereskedők is élnek.”

Sajátos közösség volt a 30 faluból álló iráni eredetű népesség, akik Horezm (Hvárezm) területéről származtak és többféle elnevezésük volt: böszörmények, izmaeliták, kálizok. Ez utóbbiból származtatják a Kálócfa és a Kalász (Budakalász) településneveket. A kálizok (izmaeliták) kereskedők és katonák voltak, tehát a befogadó országért tevékenykedtek. A kutatók többsége elismeri Anonymus közlését, aki Baks és Billa(h) káliz vezérekről ír. Utóbbi kortársa is lehetett a történetírónak. Az Orosháza mellett feltárt 170 síros temető régészeti leletei is a kálizok (böszörmények) magyarországi jelenlétét bizonyítják. Az antropológiai vizsgálatok iráni eredetű, a magyartól eltérő jellegű népesség jelenlétét mutatták ki. A híres utazó Abu Hamid-al Gharnati 1150 körül felkereste a közösséget és még anyanyelvükön beszélt velük. Az utazónak lehetősége volt találkozni II. Géza magyar királlyal is, és később elismerően szólt a magyarok királyáról: „ A király szereti a muszlimokat.” Az uralkodó megbízta, hogy toborozzon besenyőket és muszlimokat a király hadseregébe, mert ők kiváló íjászok.

Kálmán király hozott ugyan izmaelita ellenes törvényeket, de ezeket főként a gazdasági sérelmeket szenvedett főurak és az egyház ideológiai nyomására adta ki. Ugyanez volt az oka, amikor Aranybulla a zsidók és az izmaeliták gazdasági tevékenységét korlátozta és nem a „fajgyűlölet”. Hazánkban már a török kor előtt növekedett az iszlám vallásúak aránya, mert egyre több bosnyák vette fel a muszlim hitet. Aztán Mátyás király idején már egyre nagyobb volt a hazánkra leselkedő török veszély. Ezért az uralkodó szövetségre lépett a törökök ellenségével a Perzsiát is birtokló Fehér Kos törzsszövetséggel, amely szintén iszlám állam volt. Uralkodójának Uzun Hasszánnak a követei eljutottak hazánkba, Mátyás udvarába is. A magyar király is küldött követséget Perzsiába, akik III. Ivánt, az első orosz cárt is felkeresték. A követség közel 3 év után tért vissza hazánkba.

II. Rákóczi Ferenc hadseregében volt egy 200 fősre tehető tatár alakulat is, akiknek saját imámjuk volt. A Monarchia 1910-es népszámlálásakor viszont csak 553 főnyi iszlám hívőt írtak össze hazánkban, ugyanis a korábban jogilag is a Monarchiához csatolt Bosznia népességének többszázezres iszlám közösségét nem vették figyelembe az összesítésnél. Az I. világháborúban viszont a bosnyák katonák a Monarchia legjobb alakulataiban szolgáltak. Különleges katonai karriert futott be Durics Hilmi Husszein, akit 1914-ben soroztak be a Monarchia hadseregébe. Ő lett az összes muszlim katona hadi imámja, vagyis egyfajta „tábori püspök”. 1915-ben, a szabácsi csatában tüdőlövést kapott, amit túlélt, de ennek is szerepe lehetett abban, hogy 1940-ben tüdőbetegségben halt meg. Magas katonai kitüntetéseket kapott, köztük a Károly Csapatkeresztet és a Ferenc József Arany Érdemkeresztet. A világháború után az albán király Skander bég Renddel tüntette ki. 1920-ban Durics Hilmi Husszein 100 fős bosnyák és albán katonákból álló alakulatával csatlakozott a Sopron és környéke megtartásáért harcoló Rongyos Gárdához.

Az osztrák csendőrökkel vívott ágfalvi csatában egy Ahmet nevű katonája hősi halált halt. Az iszlám katonák bátorságát beárnyékolta, hogy a falvakban többször fosztogattak, ezért a Rongyos Gárda egyik parancsnokának, Maderspach Viktornak kellett közbelépnie. A hős imámot 1927-ben magyar állampolgársággal is jutalmazták. Ezek után újjászervezte a magyarországi iszlám közösséget, az iszlám vallás egyébként 1916-tól volt elismert vallás hazánkban. Husszein imám Gül Baba türbéje (síremléke) mellett iszlám vallási és kulturális központot akart kialakítani.

A 19. század 70-es éveitől már nagyon jó volt hazánk kapcsolata Törökországgal is. Részben a közös (orosz) veszély miatt. Az, hogy Mátyás corvináiból 53 van hazánkban, annak is köszönhető, hogy a török szultánok (II. Abdul-Hamid és II. Abdul-Medzsid) több mint 30 corvinát adtak vissza. (Először Ferenc Józsefnek majd a magyar államnak.) A magyar király az ajándékba kapott corvinákat is a magyar államnak adta, a Nemzeti Múzeumba kerültek. A magyar-török kapcsolatok jók voltak a modern Törökország megteremtőjének, Musztafa Kemálnak az idejében, de még a hazai kommunizmus időszakában is.

Borító: A Rongyos Gárdában harcoltak muszlimok is (Wikipédia)