Nagy szerepe volt egy szellemnek is abban, hogy Ferenc József uralkodó lehetett

Pálffy Lajos - 2019. április 2. 10:34

V. Ferdinánd nem uralkodhatott tovább, ezt a bécsi udvarban is belátták 1848 áprilisában. Egy olyan császár és király kellett, akit nem kötnek a szentesített áprilisi törvények és a magyar alkotmányra tett eskü. Már csak az a kérdés, hogy akkor miért nem Ferdinánd öccsét, az öröklési rendben következő Ferenc Károly főherceget tették meg uralkodónak?

Itt jön a történetbe a pipogya főherceg felesége, a bajor király 10. gyermeke, Wittelsbach Zsófia Friderika. Aki férje helyett fiában, Ferenc Józsefben látta azokat a képességeket, amik alkalmassá tehetik majd az uralkodásra. Ezért hát félreállította Ferenc Károlyt, mégpedig egy nagyon szimpla trükkel: egyik udvaroncát, mint I. Ferenc kísértetét Ferenc Károly hálószobájába küldte, ahol a beöltözött férfiú síri hangon tudatta az atyai kívánságot: unokájának, Ferenc Józsefnek kell eztán uralkodnia. A főherceg pedig nem is habozott tovább, rögvest átengedte fiának a trónt. Ferenc József tálentumai és képzettsége révén valóban alkalmasnak tűnt az uralkodásra. Bécsben született 1830. augusztus 18-án, három fiatalabb testvére érte még meg a felnőttkort. (Miksát Mexikó császáraként állítják majd kivégzőosztag elé, Lajos Viktort pedig homoszexuális mivolta miatt távolítják el az udvarból.) Ferenc Józsefnek hat éves korában kezdődött el a képzése. Amiért elsőnek Bombelles gróf felelt, a magyarországi uralkodásra pedig Nemeskéri Kis Pál készítette fel. (Nemeskéri paptanár és költő és publicista volt, Zalaszentgróton született és a Teheresianum tanáraként jutott el Bécsig. Magyar nyelvre, történelemre és földrajzra oktatta a kis főhercegeket, majd a Magyar Tudós Társaság tagjai között fejezte be pályafutását.)

Ferenc József jó tanítvány volt, különösen a nyelvek elsajátításában és a rajzolásban jeleskedett, de tanult filozófiát és teológiát is a jog mellett, a diplomácia mesterségére pedig maga Metternich kancellár oktatta a jövő reménységét. A családi hagyományt követve még szinte gyermekként kezdődött el a katonai kiképzése is, ami egyáltalán nem volt ellenére. (Ne felejtsük el, egészen haláláig egy tábori ágyon aludt a Burgban lévő dolgozószobája mellett.) A forradalmasodott Bécsből 1848. április 25-én Észak-Itáliába küldik az ifjút az ott hadakozó Radetzky alá, ahol sikeresen át is esik a tűzkeresztségen. Persze, nagyon vigyáznak rá, arra van némi esély csak, hogy egy kósza ágyúgolyó eltalálja. Aztán gyorsan visszarendelik Innsbruckba, ahol már ott van az egész család. Az udvar végül augusztus elején kerekedik fel, és költözik vissza Bécsbe, mindösszesen két hónapra. Mert a császárvárosban október 6-án ismét kitör a forradalom, így 7-én ismét elpakolnak és egy hét utazás után sikeresen meg is érkeznek a morvaországi Olmützbe, avagy magyarosan Olomócra. Itt, miután a brüsszeli születésű Windisch-Grätz herceg leverte a bécsi forradalmat és Schwechatnál pedig megállította a magyarokat, elérkezettnek látták az időt Zsófiáék az uralkodócserére, ami zökkenőmentesen meg is történt a hercegérseki palotában, december másodikán.

A magyar országgyűlés viszont továbbra is V. Ferdinándot tartotta az ország törvényes uralkodójának, annak ellenére, hogy Ferenc József több korábbi látogatása (és vadászatai) után viszonylagos népszerűségnek örvendett errefelé.

Borító: Családi idill középen nem véletlenül Zsófiával (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)