Nagyorrú férfiú karddal és pennával

Pálffy Lajos - 2019. március 6. 12:27

Négyszáz esztendeje ezen a napon született Cyrano de Bergerac, a királyi testőr és párbajhős, a harmincéves háború vitéz katonája. És nem mellesleg jeles költő, szatirikus levelek szerzője, két regény és néhány színdarab írója. És Edmond Rostand megihletője, akinek 1894-es művéből megismerhette a világ eme nagyorrú férfiú történetét.

Ami Párizsból indult, itt született Cyrano gazdag szárd polgári családban, és itt is végezte el iskoláit. Mégpedig sikeresen, mert írásműveiben meglehetősen széleskörű műveltségről tesz tanúbizonyságot. Hogy aztán mégis katonának állt, az vélhetően a nyughatatlan vére miatt történt, és XIII. Lajos uralkodása alatt volt is módja bizonyítani rátermettségét. Mert IV. Henrik és Medici Katalin gyermeke, nem kis részben Armand Richelieu bíbornok, majd főminiszter jóvoltából elég sikeresen háborúzott uralkodásának 33 éve alatt. Mindjárt az elején bevitte Franciaországot a harmincéves háborúba, ahol a protestáns svéd Gusztáv Adolf és Bethlen Gábor szövetségeseként harcolt Habsburg II. Ferdinánddal szemben. Cyrano a Lotaringiában zajló hadakozásokban jeleskedett, majd 1635-től a nagy Turenne marsall parancsnoksága alatt a spanyol Habsburgok ellen is küzdött Németalföldön, többek között Arras ostrománál. Ahol aztán olyan súlyosan meg is sebesül, hogy 1640-ben ott kell hagynia alakulatát, a híres Gascogne tartományból toborzott testőrgárdát, amelyet majd Dumas tesz világszerte ismertté a róluk szóló regényeivel.

1648-ban aztán a vesztfáliai békékkel véget ér ez a németföldre rengeteg vért és szenvedést hozó háború is. Amit aztán követnek majd a XIV. Lajos indította hadjáratok. De ezek már nem Cyrano csatái, aki otthagyja a sereget, és többek között az itáliai panteista filozófus, író és matematikus, Girolamo Cardano (1501-1576) műveit olvasgatja. A világ jelenségeinek tudományos magyarázatát kereső férfiú nevesítve is szerepel Cyrano de Bergerac Holdbéli utazás című, 1657-ben kiadott regényében. Amelyben másik könyvéhez, az 1662-ben nyomtatásba kerülő Nap államaihoz hasonlóan furcsa, a valóságot és a fikciót keverő világba kerülünk. Cyrano mondjuk úgy próbál eljutni a Holdra, hogy a korában ismert tojástáncoltató játékból (harmattal töltik meg a kifújt tojást, majd viasszal lezárják a nyílást, és a Nap hatására a tojás mozog, a levegőbe is emelkedik) ellesett módszerrel, magára harmattal telt üvegfiolákat aggatva emelkedik a magasba, majd ezeket fokozatosan eltörve, ereszkedik vissza a földre.

Hogy a katonai szolgálat utánra is jutott abból a több mint ezer párbajból, azt csak valószínűsíteni lehet, de az biztos, hogy az őszinte érzelmeket mutató és szerelmes versek mellett korának hibáit ostorozandó, írt szatirikus leveleket és színdarabokat, tragédiát és vígjátékot is. S mivel az apai vagyon már elúszott, ezeket Arpajon herceg, a mecénása segítségével adta ki. Tragédiája, az Agrippina halála színpadra is került, de aztán egyházi tiltakozásra levették onnan. Végül furcsa véget ért egészen fiatalon, 36 évesen. Egy gerenda esett a fejére.

Borító: A zalaegerszegi színház műsorfüzete (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet CC BY-NC-ND)