Nem Dévény, Divény!

Forum Hungaricum - 2021. szeptember 9. 10:10

Divény várát pedig nem illik összekeverni Dévénnyel. Már csak azért sem, mert ahol az éjszakázó borissza költő új dalaival betört volna, az Pozsonytól nyugatra van, Divényt pedig a Losonci medencében kell keresnünk.

A Dunába torkolló Morava fölött álló Dévény az ország nyugati gyepűjét védte a kezdetektől fogva, Divény viszont csak később kapott szerepet a történelemben. A területet, tehát a várhoz tartozó földeket és falvakat még IV. Béla adta hívének és támaszának Tomaj Dénes tárnokmesternek, majd nádornak. Aki a szorosokban próbálta megállítani aztán a tatárokat, majd súlyosan megsebesülve elment meghalni a muhi csatába. Divény várát a hasonló nevű falu fölé már utódai, a Tomaj nembeli Losonczyak építették, akik aztán nem hódoltak be a század végén felemelkedő kiskirálynak, a 14 vármegyét bíró Csák Máténak. Ezért a trencséni főúr lerontotta két várukat, Divényt és Gácsot. Aztán pedig 1321 tavaszán meghalt, Károly Róbert révén pedig híve, Losonczy Tamás újjáépíthette a két várat. Divényt aztán az 1451-es, vesztes losonci csata után a husziták szállták meg, és ültek is benne egészen Giskra vezérük 1462-es meghódolásáig, átállásáig. Ekkor Mátyásé lett Divény, aki végül 1467-ben hű emberének, Guthi Országh Mihálynak adta. Aztán az 1500-as évek közepén már a Balassák az urai Divénynek, akik a török miatt egy olaszbástyát is emelnek a felsővár elé az ágyúknak.

Amire szükség is lesz nemsokára, hiszen Szokoli Musztafa budai pasa a bányavárosok meghódítására indul 1575-ben. Kékkő várának elfoglalása után pedig Divény alá vontatja az ostromágyúkat, így néhány nap múlva indulhatnak is janicsárjai a rohamra. Divényt háromszáz vitéz védi, akik egy kivételével mind elesnek. Csak Deli Radosa viszi a hírt hősi halálukról. Belőle megöregedvén kocsmáros lesz, a háromszázak fele viszont kopjára és a romokra kerül. A várat a török azonnal újjáépítteti a környék magyarjaival, de nem sokáig örülhet legészakibb hódításának, mert 1593 telén más nógrádi várakkal együtt Pálffy Miklós gróf visszaveszi azt. Visszatérhetnek a Balassák is, akik 1605-ben Bocskainak, 1619-ben Bethlennek nyitják meg Divény kapuit. Aztán jön Balassa Imre, ez a késői rablólovag, aki miatt nincs biztonságban a környéken senki. Tettei miatt még kapitánya, Libercsey Mihály is elhagyja, és Forgách Ádám várában, Gácson lesz inkább kapitány.

Balassa Imre pedig egyszer haragjában feleségét, Lippay Borbálát is kidobta a vár ablakán, majd a vasvári béke ellenére kifosztott egy török karavánt. De a tárgyaláson már nem volt hajlandó megjelenni, ezért száműzetésre és birtokvesztésre ítélik. Erdélyi rokonaihoz is menekül, de nem várják ott sem tárt karokkal. Ezért inkább feladja magát 1665-ben Pozsonyban, 32 rendbeli hatalmaskodásért zárják aztán börtönbe, de megszökik. 1666. március 21-én már Gács várát ostromolja, de csak az alatta levő majorságot és sörfőzdét tudja kifosztani. Divényből ekkor maga a nádor, Wesselényi Ferenc ostromolja ki, saját emberei adják át neki megkötözve. Várába császári katonák érkeznek, birtokaiból is veszít, de annyi pénze azért marad, hogy a vár alá olaszbástyás reneszánsz várkastélyt építtessen. Ahová egy mulatságra meghívja a vári tiszteket, majd levágván őket, a ruhájukat felvéve a várat is megszerzi cimboráival. És Thököly mellé áll, de védelmet mégsem kap, hiszen 1674-ben császári katonaság foglalja el ismét Divényt. Amit aztán fel is robbantanak, Balassa Imre végül 1683-ban, Tállyán fejezi be dicstelen pályafutását.

A birtokot később a Zichy grófok veszik meg, a máig gyönyörű várkastélyban az ő jószágkormányzóik, gazdatisztjeik laknak majd.

Borító: Divény maradékai (travelguide.sk)