Nem volt béke egy percig sem uralkodása alatt

Pálffy Lajos - 2018. október 25. 11:32

A mi I. József királyunk pedig nem csak arról nevezetes, hogy végül is megbocsájtó volt a kurucainkkal szemben, hanem arról is, hogy ő volt az első magyar király, akit már nem kötött az Aranybulla ellenállási záradéka.

Lipót fiaként 1678-ban született Bécsben, és természetesen a legjobb nevelést kapta. Sőt, ifjú korában saját kis udvartartása volt (Junger Hof), és többször az apját is helyettesítette a legmagasabb kormányzati testületek ülésein. Aztán Lipót is gondoskodni akart a szép jövőről, ezért az 1687-es soproni országgyűlésen a magyar urakat, cserében Buda felszabadításáért, lemondatta az Aranybulla ellenállási záradékáról. Így mikor 1687 decemberében József fejére került a Szent Korona, őt már nem fenyegette a magyar nemesség esetleges közös fellépése. Viszont apjától megörökölte a kezdődő Rákóczi szabadságharc mellett a spanyol örökösödési háborút is.

A megüresedni látszó madridi trónért I. Lipót császár és király kisebbik fiát, Károlyt küldte harcba, míg az anyai ágon (Anna Maria Mauricia infánsnő) bejelentkező XIV. Lajos az unokáját, Anjou Fülöpöt. Akit végül az egész életében betegeskedő II. Károly spanyol király is megnevezett örökösének végrendeletében, amit persze Bécs nem hagyott annyiban. 1701-ben meg is indultak a seregek, 14 évig tartott a hadiállapot, de még az elején eldőlt minden. A Habsburgok angol szövetségben, Lotharingiai Károly bravúros hadvezetésével visszaszorították a franciákat, Párizs alatt is járva seregeikkel. A háborúban egy várostromnál a mi Józsefünk is ott vitézkedett, de trónra jutván (1715. 05. 05.) neki már Magyarországon is jelentős csapatokat kellett mozgatnia Rákóczi kurucai miatt. Sőt, innen 1713-ig se adó, se újonc nem érkezett, tehát József érdekelt volt a konfliktus mihamarabbi rendezésében. Ami végül is pont a francia diplomácia miatt sem sikerült, de végül is eme törekvés közre játszott a szatmári béke kurucokra nézve enyhe pontjaiban.

A vallási toleranciára és a rendi jogok tiszteletben tartására hajló József uralkodása során stabilizálta az államháztartást és reformokat vezetett be a közigazgatásban is. Türelmes volt, de mégsem annyira, hogy császárként törvényen kívülinek ne nyilvánítsa a bajor és a kölni választófejedelmeket, mert azok a franciákkal szövetkeztek. Ezeket a területeket aztán a spanyol örökösödési háborút lezáró békékig osztrák csapatok szállták meg, de aztán a megállapodások után kivonultak. (Ekkor lett az angoloké Gibraltár, a spanyol trón pedig úgy lett V. Anjou Fülöpé, a Napkirály unokájáé, hogy kimondták, a két ország sohasem egyesülhet.) De ezt már József nem érhette meg (mint ahogyan a szatmári békét sem), mert 1711. április 17-én meghalt himlőben. S mivel fia nem született (feleségétől, Vilma Amália braunschweigi hercegnőtől két lánya volt), így végül is öccse, a himlőhalál idején éppen Katalóniában vitézkedő Károly lett az utóda, így módosultak az örökösödési háború frontvonalai is.

Borító: Wikipédia