Noszlopy Gáspár, a forradalom embere

Pálffy Lajos - 2022. március 11. 7:32

Ezt mondta magáról a hazáért mindent oda adó, somogyi kisnemes. És az is, hogy ennek megfelelően fog majd meghalni, és ez is megvalósult, hiszen még 1852-ben is küzdött Bécs önkénye ellen, aztán elfogták és felakasztották. A forradalom 174. évfordulóján, a magyar hősök közül emlékezzünk most rá, és hajtsunk fejet nagysága előtt.

Pedig állítólag csenevész ifjú volt, de a gyenge testben nagy lélek lakozott. Kilencedik gyermekként született a somogyi Vráncsikon (ma Újvárfalva) református kisnemesi családban. És hol máshol is végezhette volna a középiskolát, mint a híres csurgói gimnáziumban, majd Kaposváron. Innen érkezett meg a pápai líceumba, ahol jogot tanult, majd a somogyi táblának lett a jegyzője. Ügyvédi vizsgát 1845-ben tett, de nem sokat praktizálhatott, mert 1846-ban már a marcali kerület szolgabírája volt. Két év múlva, nyár végén Somogyon is átmasíroztak Jellacic horvát hadai, ezek egyik ellátóoszlopát viszont hiába várta a határőrökből álló sereg, mert azt Noszlopy és testvérei verték szét szeptember 26-án, Marcali mellett. 118 foglyot ejtettek és 95 szekeret is zsákmányoltak, de aztán megérkezett a Dél-Dunántúlra az ír származású, a napóleoni háborúkban edződött Laval Nugent táborszernagy 6000 embere Karintiából, így a Noszlopy fivérek is Debrecenbe utaztak, hogy ott tovább szolgálják a magyar szabadságot. Innen tértek vissza aztán a tavaszi hadjárat idején a szülőföldjükre, Gáspár már mint Kossuth kormánybiztosa vette a kezébe az ügyeket 1849. május elsején, Kaposváron.

Somogyért és Tolnáért volt felelős Noszlopi, és nem tétlenkedett, így júniusban, őrnagyi rangban már az egész Dél-Dunántúl kormánybiztosának nevezte ki Kossuth. De ekkor már az országban voltak az oroszok, és Nugent is újra megérkezett Karintiából. A kormánybiztos pedig 1849. augusztus 12-én, a világosi fegyverletétel előtt egy nappal, Veszprémben kiadott kiáltványában hadba szólított minden olyan, 19 és 30 év közötti férfit, aki nem volt családfenntartó, vagy volt öccse vagy bátyja. A Noszlopy által így összegyűjtött 3000 népfelkelő (sokan csak kiegyenesített kaszával bírtak) nem állhatott ellen a jól felfegyverzett túlerőnek, ezért az ostromlott Komárom felé vonultak vissza. Be is jutottak az erődbe, de Noszlopy nem élt a védőknek ajánlott amnesztiával, Világos után, a reménytelenségben inkább a Bakonyban szervezett új csapatot. 1850 áprilisában, már Tiszabőn el is fogták, de megszökött az Újépületből és az Alföldön rejtőzködött el, gyűjtve közben maga köré a majdani felkelés katonáit. A legendák szerint ekkor, Kecskeméten készítette elő a levert országba látogató Ferenc József elrablását, amiről 1980-ban, Élve vagy halva címmel film is készült. Hogy tényleg így kényszerítette volna ki Noszlopy a magyar alkotmány visszaállítását, annak nincs nyoma, de a filmet azért érdemes megnézni.

Az viszont biztos, hogy 1852-ben már Tolnában találjuk, ahol a Béccsel kollaboráló földbirtokosoktól szerzett pénzen tartotta volna fenn csapatát, de már az első ilyen próbálkozás Tengelicen halállal végződött. Így aztán a túlerő végül felszámolta a gerillákat, Noszlopyt árulás folytán 1852. november 16-án, a Bástya utcai Vay-házban fogták el. Bécsbe szállították, aztán 1853. február 27-én felségárulás miatt kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet pedig a mai Ludovika udvarán hajtották végre rajta március 3-án. Úgy, hogy előbb végig kellett néznie Jubál Károly tanár és Sárközy Soma ügyvéd, huszár hadnagy kivégzését.

Borító: Szobra Kaposváron (evangelikus.hu)