Öreg lakat

Pálffy Lajos - 2018. január 24. 10:32

Amióta ember az ember, mindig is voltak olyanok, akik tartalékoltak, gyűjtögettek, és olyanok is, akik ez tudván azon mesterkedtek, hogy megszerezzék maguknak más fáradságos munkájának a gyümölcsét. Ezt voltak hivatva megakadályozni a különféle zárak, lakatok is, ez utóbbiból nézünk meg egy öreg példányt most.

A keszthelyi Balatoni Múzeum régi gyűjteményéből származó öreg lakat előzményét valahol az ókori Egyiptom, vagy éppen Mezopotámia környékén kell keresnünk. Itt jelent meg az ajtókon, pontosabban azok belső felén egy tolózár, amit kívülről egy lyukon át, egy „L” lakban hajlított fémdarabbal lehetett nyitni és zárni. Állítólag ez az egyszerű, elmés szerkezet volt minden zárak és lakatok őse. Aztán néhány ezer esztendőt ugorva az időben, a rómaiak már egészen bonyolult, fém zárakat szerkesztettek, ahol a kulcs emelte meg, mozdította el azokat a lemezeket, rugókat, amik megakadályozták a zár nyelvének az elmozdulását. Tulajdonképpen ez a mostani zárak, lakatok működésének alapja is, amelyekben a szerkezeti elemek valamikor a 19. század végén nyerték el ma is használatos formájukat.

Mit őrizhetett ez az öreg lakat? (Balatoni Múzeumi CC BY-NC-ND)

Aztán míg a sumerek és az egyiptomiak ajtót reteszeltek (Mezopotámiában olyannyira híján voltak a fának, hogy az ajtó volt a ház legértékesebb része, általában a tulajdonos költözésnél vitte is magával), addig a rómaiak nagy vasalt ládákban tartották az értékeiket. Egy ilyen kulcsával már találkozhattunk ebben a sorozatban, a most tanulmányozható lakatot középkori eredetűnek tartják a Balatoni Múzeum szakemberei. Ez meglehetősen tág időkeret, a magyar történelemben a honfoglalástól egészen a reformkorig tartó időszakot lefedi. Így aztán eljátszhatunk a gondolattal, hogy ez a közepes méretűnek mondható, egyszerű szerkezetűnek tűnő lakat mondjuk egy szövetkereskedő ládáján töltötte ideje nagyobbik részét, vagy éppen egy keszthelyi polgár kamrájának ajtaján teljesített szolgálatot. Hogy aztán a kulcsa veszett el, vagy a rugói mentek tönkre, azt ebben az állapotában nem lehet megállapítani. Az biztos, hogy erősen beleette magát a rozsda, amely minden vasból készült szerkezet örök ellensége.

Borító: Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND