Óvárból kilátó

Pálffy Lajos - 2021. február 17. 11:08

Aztán ha Kőszegen járunk, jobb, ha tudjuk, hogy a hegyek alatt megbúvó városkában, ahol szemlátomást megállt az idő, szóval Kőszegen nem csak az az egy, a történelemből jól ismert vár van. Igaz, a másikhoz meg kell tennünk egy 609 méteres magasságba vezető utat. De megéri.

Kőszeg vára arról a bizonyos 1529-es ostromról lett híres, amikor is Jurisics Miklós néhány száz emberrel megállította Szulejmán Bécs ellen induló hatalmas seregét, s a szultán annyi időt vesztett a váracska alatt, hogy az őszi hidegek miatt vissza kellett fordulnia. A szultánt megállító tornyok és falak meglehetős épségben ma is láthatók, de felettük, kicsit déli irányban ott van a németesen csak Alte-Hausnak nevezett lakótorony, amely egészen biztosan a várost 1250 körül megalapító Kőszegi családhoz köthető. A ma Óháznak hívott épület egy príma kilátó, ahonnan tiszta időben láthatjuk innen akár a Fertő-tavat is, vagy a Ságot és a Somlót, vagy az Balaton tanúhegyeit. Azt is tudjuk, hogy a helyet már 1894 és 1896 között feltárták a régészek, s a millennium évében egy henger alakú, csúcsos tetejű kilátót is építettek ide, ami viszont talán statikai okokból ledőlt 1917-ben.

Nos, aki felkapaszkodik most a 609 méteres magasságba, azt egy lakótorony várja, valami olyasmi, mint ami a nagyvázsonyi várból megmaradt. A legtöbb, IV. Béla uralkodása idején épült várnak ilyen lakótorony, vagy öregtorony volt az alapja, melynek bejárat nélküli földszintjén a raktárak voltak. Az első emeleten általában a személyzet, a konyha helyezkedett el, felette pedig az őrség szintje, majd legfelül az úr terme, szobái voltak. A kőszegi Óvárról 1248-ból van az első említés, mikor is IV. Béla visszafoglalta az álnok osztrák Frigyes hercegtől. A régészek ugyan találtak itt a 11. és a 12. századból is tárgyakat, de mégis a Kőszegiek nagy ideje lehetett az Óvár aranykora. Hogy aztán Károly Róbert rendet tegyen errefelé is, és hadvezére, Köcski Sándor elvegye az Óvárat, a városkát és a benne épült új várat is a famíliától.

Egy 1354-es határleírásban aztán még szerepel a 20 méterszer 12,3 méteres alapú lakótoronyra, és az azt körülvevő falakra rakott 8×7 méteres kaputoronyra osztható Óvár. Ekkor jegyzik fel, hogy Léka várától ide vezet a Lovag-gyalogút, és a vár kútjáról is megemlékeznek. Ami a legalsó szint egyik felében megépített 11 méter mély és majd két méter átmérőjű ciszterna volt tulajdonképpen. Aztán Rohonccal együtt Kőszeget, tehát az ekkor már talán romos Óvárat is, 1392-ben Zsigmond Garai Miklós nádornak adományozta. Az Óvár pedig, mivel ahhoz elég magasan volt, hogy elhordják köveit, inkább csak a természet ereje által pusztulhatott egészen az 1894-es esztendőig. Majd az 1917-es összeomlás után megint csak jött vagy nyolc évtizednyi szünet, hogy aztán a millecentenárium évében újra rakják a falakat és egy pompás kilátó épüljön ide.

Borító: Várból kilátó  (koszeginfo.com)