Pálinkafőző lett a várból

Pálffy Lajos - 2022. június 1. 8:54

Aztán majdnem meg is felejtkeztünk Döbrököz váráról, amit a jogtudós és diplomata Werbőczy István Imre nevű fia tett Tolna vármegye védelmének központjává. Döbröközből ugyan már csak a egy-egy falcsonk mutatja, hogy hajdanán bizony kővár állott itt. De ez legalább megvan, nem úgy, mint számtalan más vár esetében, ahol már csak néhány kőhányás és mélyedés mutatja a dicső múltat.

Döbrököz tehát Werbőczy Imre által került fel igazán a térképre, de persze előtte már hosszú történettel bírt, hiszen egyesek római castrumot, mások pedig honfoglaláskori földvárat sejtenek az előzményeként. A Kapos mocsaraival körülvett dombocskán a források szerint 1309-ben biztosan állt vár, mégpedig a nagy Kőszegi család birtokában. Kőszegi III. Henrik várnagya ekkortájt András fia Mihály volt Döbröközön, majd jött Károly Róbert és Zalafőnél szétszórta a Kőszegiek hadait, így 1316-ban övé lett Döbrököz is. Hogy aztán rögtön híveinek, a szalók nembeli Varsayaknak és a Himfyknek adja felesben. Utánuk a Lackfiak az urak a várban egészen 1397-ig, mikor is Zsigmond a család hűtlensége miatt elveszi azt és Héder nembeli Tamási Henriknek adja. Aki, no és leszármazottjai egészen sokáig bírják, hiszen csak a várnai csatában oly vakmerően előretörő és el is eső I. Ulászló lesz az, aki 1441-ben a Rozgonyi testvéreknek adja el a várat.

Tőlük Várna, az 1444-es nagy vereség után Újlaki Miklós veszi el erővel, majd 1446-ban már mesztegnyői Szerecseny Péter kezén találjuk. Az ő János nevű fia aztán Szapolyai János titkáraként tevékenykedik már, halála után pedig özvegyét, Szekcsői Herczeg Katalint Werbőczy István veszi nőül. Így lesz a Werbőczyeké Döbrököz, aztán innen már részben ismerjük is a történetet. A Szulejmán által a budai keresztény polgárok bírájának megtett, öregedő Werbőczy még Buda elfoglalása után a szultánnak ígéri Döbröközt. De fia nem foglalkozik ezzel az ígérettel, talán ez is közrejátszik abban, hogy a sokat akadékoskodó, követelőző öregembert állítólag maga Szulejmán mérgezteti meg. Fia viszont tolnai főispánként a vármegye védelmének vezetője lesz, 1242 márciusában ő próbálja megállítani a tavasszal fosztogató útra induló Kászon mohácsi béget. Szászvárra vonul hát 225 lovasával és 200 szekerekre rakott gyaloggal, ahol hiába vár a pécsiek segélyhadára. Így a kozári mezőn, március 25-én maga esik rá a pihenő törökre. A lovát ugyan elveszti, de a csatát megnyeri, 220 rabot szabadít ki és 16 fogoly mellett 90 török fejet visz haza Döbröközbe.

Mi pedig ezt Tinódi Lantos Sebestyéntől tudjuk ilyen pontosan, aki, mint egyfajta tudósító, versbe szedte a történetet. Két év múlva aztán jön Mehmed budai pasa, Werbőczy várai elvesznek, ő maga családjával, mint tudjuk, szerencsésen Erdélybe tud menekülni. De a téglából emelt, négyszögletű várában 1687-ig a török ül, majd az 1700-as évek második felétől az Esterházyak kerülnek itt (is) birtokba. A még álló épületekben pálinkafőzőt, majd magtárat működtetnek, aztán az 1820-as évektől megkezdődik a bontás. A maradékot a területtel együtt 1938-ban adja Pál herceg a falunak, ahol megbecsülik ma is az adományt. Rendben tartják a parkot, lenyírják a füvet, őrzik a hagyományt.

Borító: A mai helyzet (varlexikon.hu)