TENGERRE MAGYAR! SOROZAT
Partizánok!
Pálffy Lajos - 2022. október 19. 8:43
Mivel a jugoszláv folyami erők a német támadás során jórészt megsemmisültek, vagy megadták magukat, a Magyar Királyi Folyamőrségnek ellenséges hadihajóval nem akadt dolga. Annál inkább találkoztak viszont a „partizánokkal”, akik bizony komoly problémákat tudtak okozni a megszálló német erőknek is.
Jugoszlávia török hódoltságban élő népeinek a vérében volt ez a reguláris erők által szinte kontrollálhatatlan harcmodor. A partizánnak nem volt egyenruhája, első ránézésre lehetett egy szőlőjében dolgozó, kapálgató földműves. Aki valamelyik tőkéből aztán előhúzott egy puskát, és a következő pillanatban a járőr egyik tagja holtan, vagy sebesülten hevert a földön. A visszaemlékezések szerint folyamőreinknek is bőven akad dolga a partizánokkal. Még 1941 szeptemberének a végén, a Száván kellett felhajózniuk, hogy megtisztítsák a „felkelők” által kézben tartott partszakaszokat. Ugyan a partizánok csak kézifegyverekkel, legfeljebb géppuskákkal támadtak, de azt olyan intenzitással tették, hogy be kellett vetni ellenük még a hajók tüzérségi eszközeit is. A Sabácról (Szabács valamikor fontos magyar vár volt a déli végvári rendszerben) kiinduló ilyen hadműveletek azt is eredményezték, hogy a partizánok magát a várost, a támaszpontot igyekeztek aztán elfoglalni.
Szabácson magyar és német megszálló egységek is voltak, mikor szeptember végén, október elején a szomszédos falvakban elkezdtek gyülekezni a támadáshoz a partizánok. A csoportosulás ellen a Sopron és a Kecskemét őrnaszádok lettek bevetve, és ágyúlövéseikkel szétkergették a városka ellen készülődőket. A partizánok támadták volna a Baric közelében lévő lőszergyárat is. Ennek német védelme a Sopron őrnaszád segítségét kérte, majd összpontosított tűzzel szétzavarták a lőszergyár ellen egy tanyán gyülekező szerbeket. A kupinovói gázlót, ahol egy elsüllyesztett uszály és kotróhajó miatt 15-20 méterre szűkült a hajózható csatorna, a partizánok folyamatosan támadták. Ezért aztán a folyamőrség partra tett itt egy különítményt, az pedig védelmi állásba ment, de a folytonos támadások miatt többször is őrnaszádok, vagy éppen páncélozott motorcsónakok segítségére szorult.
Még október második hetében a partizánok feltűntek Belgrád környékén is. A várostól keletre csoportosuló tömegeik ellen támadást rendeltek el. A Győr és a Debrecen őrnaszádok mellett a PM1-es páncélozott motorcsónak lett itt bevetve, és Szendrő (ma Smederevo) magasságában ágyútüzükkel biztosították a német gyalogság támadását. Itt fényes győzelem született, de a partizánok máshol eredményesen harcoltak tovább.
Borító: Jugoszláv partizánok (zaol.hu)