Paulaner: húst, tejet, tojást nem, és sört?

Fáy Zoltán - 2020. december 2. 8:24

Nálunk sok sörrajongó a világhírű Paulanert tévesen a magyar alapítású pálos szerzetesrend tagjaival hozza összefüggésbe, némi nemzeti büszkeséggel azt gondolván, hogy Boldog Özséb követőitől származik a kiváló ital titkos receptúrája. Pedig a Paulaner sör kissé marketinggyanús eredettörténete egy másik remeterendtől eredezteti a habzó nedűt.

Ez pedig a ferences rend egyik különös, mára nagyon visszaszorult ága, a minimitáké, akiket a rendalapító nevéről paulinusoknak vagy paulánusoknak is hívnak. Egy XIX. századi ferences egyháztörténész, Karcsú Arzén szerint Magyarországon is megtelepedtek, méghozzá Széchényi György esztergomi érsek jóvoltából, aki 1695-ben hívta be őket. A rend alapítója, Paulai Szent Ferenc Calabriában született 1426-ban, valószínűleg jómódú családban. Mindössze tizenhárom éves volt, amikor hosszú ideig gyermektelen szülei fogadalmát teljesítve jelentkezett egy közeli ferences kolostorba. Csakhogy a reneszánsz kor romlottsága miatt még a kolostori élettől is megcsömörlött, és egy sziklás tengerparti barlangban húzta meg magát, szigorú, vezeklő életmódot követve. De hiába vonult el a világtól, hamarosan híre ment a szentéletű remetének. Nem volt pap, sőt, talán írni-olvasni sem tudott, így nem is gyóntathatott, de tanácsért fordultak hozzá és sokan az életmódját is követni szerették volna. Engedélyt kért hát a cosenzai érsektől, hogy megalapíthassa szerzetesi közösségét.

Bár rendkívül szigorú életmódot folytatott, egyre több követője lett, amiben szerepet játszott az is, hogy csodák egész garmadáját tulajdonították neki, a halottak feltámasztásától kezdve a sziklából való vízfakasztásig, beteggyógyítástól a kenyérszaporításig. A Paterno Calabro-kolostor építésénél annyi beteget gyógyított meg, hogy a környék munkájukat féltő orvosai összeszövetkeztek ellene. Különös módon a kétes hírű reneszánsz pápák is támogatták, IV. Szixtusz, II. Gyula vagy VI. Sándor, a híres-hírhedt „Vénusz vonzásában élő” Rodrigo Borgia. A remete csodáiról hallva a beteg francia király, XI. Lajos IV. Szixtusz pápa közbenjárását kérte, hogy küldje el hozzá a szentet, hátha meg tudná gyógyítani. A haláltól félő, züllött életű intrikus király leborult a Plessis-lez-Tours-i kastélyába érkező szent előtt, ám a remete nem volt hajlandó meggyógyítani. A király nagy haragra lobbant, de végül elfogata Paolai Ferenc ajánlatát, hogy legalább felkészíti a jó keresztény halálra.

Paolai Ferenc a király halála után is a kastélyban maradt, és földi életének vége is ott érte 1507-ben. Halálakor már négy ország nyolc rendtartományában éltek minimiták. Tizenkét évvel később avatták szentté. A minimiták rendje fénykorában harminckét rendtartományt számolt, négyszázötvenhét kolostorukban mintegy tizenkétezer remete élt. A Paulaner sörmárka eredettörténete szerint 1627-ben telepítette le I. Miksa bajor választófejedelem a Münchenhez közeli Neudeckben az Itáliából hívott minimita szerzeteseket, és állítólag 1634-ből már írásos nyoma is van a szerzetesek sörfőzésének.

Talán így is van. Az azonban biztos, hogy a minimiták rendkívül szigorú böjti előírásokat követtek. Az egyház hagyományos nagyböjti fegyelmi rendjének megfelelően egész évben mellőzték nemcsak a húsételeket, hanem a tojást és a tejtermékeket is. Ettől persze sört akár még főzhettek is, bár a talián szerzetesekhez a borkultúra jobban illene…

Borító: A bajor választó köszöntése