Pipo vára

Pálffy Lajos - 2022. május 19. 7:25

Ozora vára, vagy inkább várkastélya valamilyen furcsa véletlen folytán épen maradt. Talán köszönhető ez utolsó birtokosainak, az Esterházyaknak, akik a török idők után újjáépítették és tiszttartói lakot alakítottak ki benne. De aztán volt vármegyei börtön, no és gabonaraktár is.

Ozorát már meglehetősen korán említi 1009. augusztus 23-i keltezésű királyi oklevél, amely a frissen alapított pécsi püspökség birtokainak határait írja körül. 1315-ben a falut már az Ozorai család birtokában találjuk, amely kihal aztán férfi ágon, Ozorai Borbálát pedig az 1369-ben a Firenze mellett világra jövő Filippo Scolari veszi majd feleségül. Scolari 13 évesen kerül Magyarországra, 1404-ben Zsigmond jóvoltából már temesi bán, és a török elleni küzdelmek egyik jeles vezére. S mint ilyen, 1416-ban engedélyt is kap királyától, hogy Ozorán kő- vagy favárat építsen. 12 faluja van itt, van tehát elég munkáskéz ahhoz, hogy átrendezzék a terepet, leszedjék egy domb tetejét, hogy a várnak helye legyen. Amely aztán 1423-ra el is készül, hiszen ekkor Zsigmond is meglátogatta, az Ozorai Pipo nevet felvevő hű embere hajlékát. Amiben Pipo nem sok időt tölthetett, hiszen temesi bánként inkább a kardot forgatta 1426-ban bekövetkező haláláig. Gyermekei is korán elhaltak, özvegye pedig 1438-as végrendeletében Hédervári Lőrinc nádorra hagyja a négyszögletű, a Sió vízével körülvett erősséget.

Ami előbb inkább kastély volt, mint vár, a külső falak csak később épültek fel. A Héderváriak, pontosabban a nádor és Ferenc nevű fia 1510 körül reneszánsz átépítéseket eszközölnek, ekkor készülnek el a reneszánsz ablakkeretek és a belső udvarra néző folyosók hasonló stílusú korlátjai is. Aztán Ferenc ott van a parasztfelkelés leverésénél, majd II. Lajos király mint temesi bánt, nándorfehérvári kapitányt okolja Nádorfehérvár 1521-es elvesztése miatt. (Előtte a bán 18000 forintos zálogot tetet Ozorára és a simontornyai várára, de a pénz már nem segít rajta és az ország helyzetén.) Így aztán a haragos Lajos elveszi Hédervári Ferenctől Ozorát, és Thurzó Elek kincstartó kapja meg ezt is. Lajos a magyar nemesség színe virágával ott marad Mohács mezején, jön királynak Szapolyai János, és felülbírálja elődje döntését, Ozorát 1526 novemberében a bán feleségének adja vissza. 1537-ben aztán enyingi Török Bálint emberei foglalják el és fosztják ki Ozorát, de a Gárdonyi Géza által majdnem hőssé tett kiskirály tőrbecsalása után a török is nagyon szeretné magának Ozorát.

Ezért már 1544-ben Ahmed szandzsákbég ostromolja, de sikertelenül. Aztán 1545 tavaszán, szultáni parancsra maga a budai pasa indul meg a vár ellen a környékbeli szandzsákok katonáit is összegyűjtve. És Simontornyával együtt el is foglalják simán a várat. Ami 1686-ig török kézen marad, de Buda eleste után is csak kemény ostrommal veszik vissza Pipo egykori várkastélyát. A lövetés pedig ledönti az egyik oldalát a négyszögnek, ezt már az új tulajdonos, Esterházy Pál építteti újjá 1727 és 1733 között. Az egykori várkastélyban birtokközpontot rendez be, a többit már tudjuk a bevezetőből. Pipo vára (mert mostanában ez lett a neve) pedig a hosszú hányódás (tudjuk, volt gabonaraktár is) után, a kétezres évek elején került nevéhez méltó állapotba, azóta pedig népszerű turisztikai célpont, gyakoriak benne a házasságkötések.

Borító: A várkastély és jelenlegi környezete (Wikipédia)