Püspöki székfoglalás gyalog, esernyővel

Pálffy Lajos - 2018. október 10. 11:19

A 160 éve született Prohászka Ottokár a római szentelés után 1906. január 21-én a hintóját elhagyva, egy ernyőre támaszkodva, gyalog sétált be a cudar időben püspöki székhelyére. Az új székesfehérvári püspök aztán főrendiházi tagként is hallatta a hangját, és a magyar katolikus megújhodás apostola lett.

Pedig hatéves koráig nem is tudott magyarul. Apja a nyalka morvaországi császárvadász hadnagy egy nyitrai polgárlány szerelméért hagyja ott az egyenruhát, tisztviselő lesz, otthon németül beszélnek. És így helyezgetik folyton a családot, Ottokár 1858. október 10-én, Nyitrán látta meg a napvilágot, de éltek Pozsonyban, majd Rózsahegyen, később pedig Losonc és ismét Nyitra következett.

Itt, a piaristák figyelnek fel tehetségére, de 1871 és 1873 között a kalocsai jezsuiták is foglalkoznak vele. Kalocsán érik meg papi hivatása, 1875-ben tesz érettségi vizsgát az esztergomi kisszemináriumban. Ami után a hercegprímás, Simor János látván alkalmasságát, Rómába, a Collegium Germanicum-Hungaricumba küldi. Ahonnan hét év után immár felszentelt papként és teológiai és filozófiai doktorként tér haza 1882-ben.

És kezdi meg a papi szolgálatot Esztergom belvárosában, ugyanakkor pedig a tanítást a szemináriumban. Ahol előtt latint és görögöt oktat, majd lassan ő lesz az első számú dogmatikatanár, de 1904-től e tárgyat professzorként Budapesten is oktatja. Az Esztergomban töltött 22 esztendő alatt élére áll az induló keresztényszociális mozgalomnak is. Nézeteit a Katolikus Sajtóegyesületet is megalakítva a Magyar Sion és az Alkotmány című lapokban osztja meg. Lefordítja XIII. Leó pápa híres, Rerum Novarum kezdetű enciklikáját, és bírálatot ír Marx Tőkéjéről is. Mert hiszi, és tisztán látja, hogy az egyháznak is oldania kell a felhalmozott szociális feszültségeket, hiszen a nyájra komoly veszélyek leselkednek. Éppen ezért főrendiházi tagként Zichy Nándor és Esterházy Móric grófokkal megalapítja a Katolikus Néppártot, amely 3 – 8%-os választási eredményeivel véteti észre magát.

A Dum spiro, spero (Amíg élek, remélek) jelszavú püspök így csak remélni tudja, hogy a korszak magyar vezetése meghallja az ilyen hangokat. Hitszónokként és újságíróként is tiltakozik a Nyugat folyóirat és Ady Endre által képviseltek ellen, a korában egyre nagyobb teret nyerő zsidóságot pedig a „kereszténységet leszorító, honfoglaló” népnek tartja.

Talán ezért is váltja ki sokak haragját, így aztán 1947. április 26-án Faludy György költő vezetésével baloldali ifjak ledöntik Károlyi-kertben 1934 óta álló szobrát. Amit az éppen akkor megint ott lakó Mihály gróf sem nézett amúgy jó szemmel.

Prohászka Ottokár 1927. április 1-én, prédikáció közben lesz rosszul az Egyetemi-templomban, és hal meg másnap, 68 évesen. 1933-ban készül el a fehérvári vasútállomáshoz közeli emléktemploma, amely elkerülte a baloldal haragját, talán éppen a tekintélyt parancsoló méretei miatt.

Borító: Portréja a fővárosi emlékműről (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)