Rablásból élő urak vára

Pálffy Lajos - 2017. december 13. 11:09

Döbrönte, avagy Szarvaskő várát a Himfy, vagy Himfi család húzta fel a Magas Bakony szélén, a Pápára vezető út mellett. Nem volt soha sem egy komoly erődítmény, de mindig jól szolgálta aktuális urait, akik nemegyszer rablásból tartották fenn magukat.

Pedig olyan jól indult minden, a vár bővítését, kiépítését Nagy Lajos engedélyezte 1367-ben Himfy Benedek akkori pozsonyi ispánnak, aki egyben a király egyik legjobb hadvezére is volt. Lajos még a frissen meghódított bolgár területek ügyeit is rábízta hű vitézére, ezért az valószínűleg keveset tartózkodhatott a sok pénzért átalakított várában. Utódai alatt pedig valahogy megszűnt a királyi kegy, olyannyira, hogy a vár birtokosai nemsokára rablólovaggá züllöttek, igaz, az is megesett, hogy őket magukat is kirabolták. Zajlott hát az élet Szarvaskő várában és környékén, amíg aztán 1464-ben egy a innen induló portya eljutott a Szent Márton hegyén élő bencés barátokhoz is. Bizony, Döbrönte urai Mátyás uralkodása alatt elkövették azt a hibát, hogy kifosztották Pannonhalmát, ami mindig is gazdag kolostornak számított.

Nem is maradt el a királyi fegyelmezés, a családtól Mátyás elvette a várat és Kanizsai Lászlónak adta. Kanizsai ott harcolt már Nándorfehérvárnál a török ellen, volt erdélyi vajda és királyi lovászmester is. Aztán valahogy újra csak birtokba vették Szarvaskőt a Himfyek, akik ott folytatták, ahol abbahagyták. Egészen addig ment a törvényszegés, míg a család férfiágon ki nem halt 1502-ben. Utánuk benősüléssel az Essegváriak lettek itt az urak, akik Veszprém 1552-es eleste után meg is erősítették egy méretes rondellával a várat. Egy 1555-ös leltár szerint még teljes épségében állt az erődítmény, hogy aztán a 15 éves háború idején, Győr és Pápa eleste után mi történt vele, arra nincs biztos forrás. Az is lehet, hogy így elvágva az anyaországtól kiürítették, de megeshetett az is, hogy a török foglalta el. Mindenesetre a környékre a 18. század elején német telepesek érkeztek, és praktikus emberek lévén, a vár romjaiból húzták fel házaikat. Így aztán egyre koptak a falak, amiket ki más, mint a bencés tudós pap, Rómer Flóris „fedezett fel” újra erre járván.

Jó tudni, hogy Szarvaskő is benne volt már a Nemzeti Várprogramban, aztán az illetékesek meggondolták magukat. De talán megállítják mégis valamikor a romlását, addig is megnézhetik archívumunkban az 1987-es régészeti felmérés jó minőségű, színes képeit.

Borító: Virágok nőnek a romokon (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)