Rákóczi és a szépírás: Bárkányi páter, a magántanár II.

Fáy Zoltán - 2022. május 10. 6:52

A Vezérlő Fejedelmet ezernyi szál fűzte a ferencesekhez. Október 4-ére írt fohászában például keresztneve kapcsán fogalmazott meg egy lényegében lételméleti kapcsot: „Ez a nap, Uram, Szent Ferenc emlékének szentelt ünnep, akinek nevét viselem, s akit szent Fiad az ő alázatossága, szegénysége és szeretete példájául méltóztatott elém állítani…” De Szent Ferencre vonatkozó ismereteit aligha csak a keresztséggel, vagy ennek örvén a családi-dajkai tanítástól nyerte, hanem inkább egy kalandos életű, XVII-XVIII. században élt szerzetestől, Bárkányi Jánostól, aki édesanyja, Zrínyi Ilona gyóntatója és bizalmasa is volt.

A történetet ott hagytuk abba, hogy a még csak huszonéves Bárkányi János Szendrőn már házfőnök volt. 1674-ben pedig ismét továbbhelyezték, méghozzá Kassára, ahol magyar hitszónok lett. Majd Léva, Veszprém, Gyöngyös, megint Kassa és Homonna következett; s szinte minden évben kész kalandregény volt az élete. Az 1681-es homonnai elöljárósága különösen is érdekes, hiszen ekkor hívta meg Zrínyi Ilona az ifjú Rákóczi Ferenc „házitanítójának”. A galgóci rendi gyűlés először Balog Jeromost küldte az anyához, a regéci várába. Az özvegyasszony nagyon erkölcsös életet élt, tőle származik a várnép jó erkölcseire utaló kijelentés: „Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő személyeket.”

Csakhogy Zrínyi Ilona, anyósa, Báthory Zsófia halála után Munkácsra költözött, s ekkor rendelték a munkácsi várba udvari káplánnak – és az öt-hat esztendős II. Rákóczi Ferenc nevelőjének, házitanárának – Bárkányi Jánost. Ekkor tanult meg írni-olvasni a fejedelmi gyermek. Olvasókönyvébe még Rákóczy Ferkének írt ajánlást Bárkányi János, a 110. zsoltárból vett idézettel: Initium sapientiae timor Domini – A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Maga a nyomtatott ábécés könyvecske Kassán jelent meg 1674-ben, egyes lapjain a fiatal Rákóczi tollpróbái, bejegyzései és saját aláírása látható. A már öt éve özvegyen élő Zrínyi Ilona udvari káplánját és gyóntatóját 1681. november 15-én küldte Szelepcsényi György érsekhez, hogy engedélyt kérjen a protestáns Thökölyvel kötendő frigyére. A házasságra 1682-ben került sor. A ferences szerzetest a rend elöljárói 1684-ben ismét Kassára küldték. Ebben az időben Zrínyi Ilona is a városban tartózkodott.

Bárkányi, bár 1685-ben Homonára volt helyezve, az ostrom idején, 1685-1688 között is a munkácsi várban volt. Ezért kérte Thököly Zrínyi Ilonától, hogy Bárkányit küldje Rómába katolizálásának ügyében – ha a pápa közbenjár érte I. Lipótnál. A levél azonban nem érhetett célba, mert a munkácsi evangélikus kancellár, Absolon Dániel megakadályozta a küldetést. 1688. január 14-én így sikerült a hosszú ostrom után átadni a munkácsi várat Antonio Caraffának. Absolon – alighanem hálából – az osztrák tábornok titkára lett, a katolizálás pedig elmaradt.
S hogy milyen tanár volt Bárkányi János, szépen megtanította-e írni Rákóczi „Ferkét”? Ezt döntse el magában ki-ki Rákóczi aláírása alapján. A borítóképen látható „autogram” a gyöngyösi ferenceseknek 1703. szeptember 3-án kiállított védelmi levelén látható.

Borító: Rákóczi aláírása (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)