Rákóczi és a szépírás IV.

Fáy Zoltán - 2022. szeptember 13. 6:03

Bárkányi János visszatérve Szécsénybe folytatta a templom és kolostor újjáépítését. Pénzbeli segítséget is kaptak a Salvatoriánus Rendtartománytól, mégpedig a füleki rendháznak szánt adományokat. A támogatás megszerzésére Rákóczi nevelője Pásztóról először Gyöngyösre ment, és csak utána folytatta útját Szécsénybe.

Igaz, a füleki pénz csak kölcsön volt, amit apránként vissza kellett fizetnie, de ezzel a támogatással már nagyobb biztonsággal folytathatták a helyreállítást. A rendtartományon kívül Koháry János és a Haller család támogatását is megszerezte Bárkányi páter, II. Rákóczi Ferenc nevelője. A levélváltásból arra lehet következtetni, hogy Bárkányi elég türelmetlenül ostromolhatta a háborúban jobb kezére megbénult gróf Koháryt, aki nem győzte Bárkányit biztosítani jóakaratáról: „küldöttem 50 német forintokat kegyelmeteknek, kérvén azon bizalmasan kegyelmedet, mivelhogy én Isten jóvoltából Szécsénynek megszállításához tehetségem szerint akarok kezdenem, mutassa hozzám annyi jóakarattyát kegyelmed, ne rekesszen el kegyelmetek maga szomszédságából, s az mint az előtt mondattam vala kegyelmednek, ne kivánnyon kegyelmetek engem Szécsényből kinézni…” – írta kissé panaszosan a későbbi országbíró.

Végül Bárkányi minden támogatás ellenére sem járult hozzá, hogy a Koháry kastély a ferences kolostor mellé épülhessen. Rákóczi nevelője az elzárkózást Koháry levelének a hátoldalán azzal magyarázta, hogy ezáltal túlságosan közel kerülne a kolostorhoz egy világi intézmény. S hogy mennyire nem volt ez túlzás, jól látszik Rákóczi Vallomásaiból, amikor az 1705-ös szécsényi országgyűlés idején a templomban megjelent korabeli aranyifjak viselkedését és öltözködését jellemezte a vezérlő fejedelem. Amikor 1690-ben megkezdődött az építkezés következő stádiuma, Bárkányinak már négy társa is volt – köztük egy szerzetes, Maróti Vazul, aki a Koháry család házi káplánja volt. A romos kolostor alsó szintjét sikerült rendbe szedni. Az eddigi adományokon kívül a Munkácsról elhozott egyházi ruhákat is megkapta az épülő templom, a könyvtár és a sekrestye pedig Báthory Zsófia pénzadományának egy részéből bővülhetett: liturgikus, teológiai és bölcseleti könyveket szereztek be.

1691-ben Szécsény újjáépítőjét Szegedre helyezték, ahol hitszónokként működött, majd a következő évben a lévai ház elöljárója és a templom hitszónoka lett. A ferencesek ugyan már 1675-ben jelen voltak a nyitrai településen, de a templom építése csak 1729-ben fejeződött be, a rendházé pedig még később, 1740-ben. Túl sokáig itt sem maradhatott, mert elöljárói 1693-ban Kecskemétre küldték hitszónoknak, ahol valószínűleg ekkor még zajlott a tűzvész utáni helyreállítás, mert a ház convent rangot csak 1694-ben kapott. (folyt. köv.)

Borító: Sarutlan ferences lábbelije (szerzetes.hypotheses.org)