Remetéket gyűjtött rendbe, csokorba

Pálffy Lajos - 2020. január 20. 1:40

Immár 750 esztendeje, hogy meghalt Boldog Özséb, az egyetlen magyar, de sokáig csak Lengyelországban működő szerzetesrend alapítója. Életrajzírója kétszáz esztendővel később egy szép termetű, de szemlélődésre, elvonulásra hajló fiatalember képét festi le. Aki aztán a tatárjárás iszonyata után végképp kivonul a világból.

Özséb apja minden bizonnyal királyi hivatalnok volt Esztergomban, így aztán 1200 körül született fia be is jutott a Szent István által 1028-ban alapított káptalan mellett működő iskolába. Már itt bizonyossággá vált papi hivatása, de Gyöngyösi Gergely (1472-1531), a rend perjele, és történetének, így alapításának krónikása említést tesz Özséb kánonjogi ismereteiről is. Amiknek aztán jó hasznát veszi majd rendjének alapításánál, de azt a tatárjárásig minden bizonnyal a káptalan mellett működő hiteles helyen is kamatoztathatta. Gyöngyösi kétszáz év távlatából a rend régi, budaszentlőrinci (romok a Szépjuhásznénál!) központjában fellelhető írásokra és a hagyományra is alapozva 1496-ban leírja, hogy már ezekben az időkben kereste a magányt, kanonoki jövedelmeit a szegényeknek adta, és egyre többet járt elmélkedni, imádkozni a várost körülvevő hegyek közé.
Ahol hasonló beállítottságú, a világ zaját elhagyó emberekre lelt, akikhez érseki engedéllyel csak a tatárjárás után öt esztendővel csatlakozhatott.

Batu kán csambuljai Esztergomot is megostromolták, a királyi vár nem, de a város el is esett, lakosságát kímélet nélkül kardélre hányták, vagy rabszolgának hajtották el. Özséb még részt vesz az újrakezdésben, aztán 1246-ban néhány társával együtt a Kesztölc feletti Hármas-barlangba költöznek. Ahol néhány év múlva Özsébnek imádkozás közben különös látomása lesz: apró fényeket lát az erdőkben, hegyekben egymás felé közeledni, majd erős fénysugárban egyesülni. Ezen indíttatásból előbb a Pilis remetéit gyűjti össze, majd egyesülnek a Pécs feletti Szent Jakab-hegy remetéivel. A rend patrónusának a „legnagyobb” remetét, Remete Szent Pált (228-341) választják, aki az egyiptomi Théba mellett élt szent életet egy barlangban. Ruháit pálmalevélből készítette, és egy holló hordta neki a kenyeret, ezért is van ott e madár a pálosok címerében.

1262-ben Özséb Rómába indul, hogy a pápával jóváhagyassa a rendalapítást és Szent Ágoston szerzetesi szabályzatának átvételét. Megszerzi Aquinói Szent Tamás támogatását is, de a suszter gyerekéből saját tehetségén pápává emelkedő IV. Orbán csak a rendalapításra adja áldását, Ágoston szabályzatát csak 1308 után használhatják a pálosok. Így jött létre Első Remete Szent Pál Remete Testvéreinek rendje, amely 1250-re a kesztölci völgyben építette fel első kolostorát és templomát, amit 1263-ban a pilisszentléleki követett. A rend első virágzásának a török érkezése vetett véget, a Buda és Pécs környéki, a pilisi házak is ekkor néptelenedtek el. A török utáni megerősödést és újabb virágkor végét II. József rendelete jelentette, amikor is 381 rendházat zártak be a Habsburgok birodalmában. A továbbélés terepe Lengyelország lett, ahol jelenleg is 20 kolostoruk van, és a pálosok gondozzák a híres, czestochowai Mária-kegyhelyet. Magyarországon az 1950-es betiltás után 1989-től vannak újra jelen, pécsi központtal, húszegynéhány szerzetessel.

Borító: Özséb szobra Esztergomban (Wikipédia)