Rimaszombatnak tényleg volt vára?

Pálffy Lajos - 2021. november 2. 3:11

Rimaszombat várát pedig megint csak hiába keresnénk, nincs abból már semmi, még egy faltöredék sem. Igaz, az nem is lehetne, mert palánkvárról volt szó, tehát gerendákkal megerősített rőzsefonatok közé tömték a földet az építői.

Az is igaz, hogy pont ezeknek a földbe ásott tölgygerendáknak azért mégis csak maradt valami nyoma, mint azt az utóbbi esztendőkben mondjuk Zalaegerszegen szépen fel is tárták. De Rimaszombat városkájában hiába is keresnék a cölöpök helyét, mert a „palánk”, ahogyan korában ezt az erősséget nevezték, a Rima folyócska egyik szigetén épült fel, mégpedig kétszer is története folyamán. Ha pedig ránézünk a térképre, azt is látjuk, hogy a Rimán, talán éppen a szabályozások miatt, mostanság egyáltalán nincsen sziget, tehát nehéz lenne megkezdeni azt a kutatást. Pedig, ha meglenne a helyszín, a tölgygerendák mellett biztosan találnának mondjuk husziták által használt szöges buzogányokat, vagy éppen számszeríjakat is. Merthogy a husziták voltak azok, akik az első palánkvárat emelték a szigeten. Történt ez pedig 1440 után, mikor is Habsburg Albert hirtelen halála után felesége, Erzsébet királyné úgy akarta utószülött fiának, Lászlónak biztosítani a koronát, hogy behívta az országba Jan Giskra éppen gazda nélküli huszita hadseregét. A husziták pedig siserahadként pusztították a Felvidéket, annak is a középső és a keleti részét. Betelepedtek a várakba, sőt maguk is emeltek ilyeneket. Így tolakodtak oda Rimaszombat alá is várukkal, amit aztán Mátyásnak kellett majd visszavenni, és előrelátó módon lerombolni.

Aztán a török idők is eljöttek, amikor Bebek Ferenc és fia, György volt az úr ezen a vidéken. Ők pedig a két király, János és Ferdinánd között pendliztek a hűség tekintetében, amikor is 1555-ben Mehmed füleki bég palánkvárat építtetett ugyancsak azon a bizonyos szigeten. Amiben egy zsoldjegyzék szerint 32 janicsár szolgált, azok pedig, mint tudjuk, lóra ültetve is kiválóan harcoltak, így fosztogatni is eljárhattak minden gond nélkül. De ekkoriban a környéket fosztogatta Bebek Ferenc örököse, György is, aki 1529-ben született és már elítélték Pozsonyban, mikor Ferdinándtól megkapta a gömöri főispáni címet 1557 szeptemberében. Aztán 1562-ben nagy ravaszul vissza akarta foglalni Füleket a töröktől, de már várták lesben. Fogságba is esett főembereivel együtt, de csak őt vitték Sztambulba, tudván, milyen tehetős ember. A Torokvágó nevű erődítménybe zárták, amit még II. Mehmed, Konstantinápoly meghódítója emelt. Innen váltotta ki hű felesége, Palócsy Zsófia 50 törökért és 10 ezer dukátért 1565-ben. Hogy aztán két év múlva Szádváron már a hű feleséget ostromolja Schwendi Lázár Ferdinánd parancsára, miközben hites ura Erdélyben éppen azon munkálkodott, hogy valahogyan a betegeskedő János Zsigmond székébe ülhessen. De nem járt sikerrel, sőt meg is halt ebben az esztendőben. És felvidéki várai is sorra elestek, kezdve Krasznahorkával, folytatva Pelsőccel, majd a gombaszögi megerősített pálos kolostorral.

Schwendi emberei a Szabadkának nevezett rimaszombati palánkot is elfoglalták, de egy esztendő múlva visszatért egykori török kapitánya, Hasszán, aki akkor már temesvári bég volt. Füleki törökök jöttek vele és övék lett a palánk, de kifosztották azzal a lendülettel Putnok gyenge várát is. Aztán 1593. november 9-én Homonnai Drugeth Bálint és Teuffenbach Kristóf érkezett a palán alá a királyi sereggel, megverték Haszan budai pasa felmentő seregét, és a palánk mellett még Füleket is sikerült elfoglalniuk. S mivel vélelmezhető volt egy török válaszcsapás, hát fel is égették a Rima szigetén épült várat. Ami aztán már sosem épült újjá, sőt, ahogy olvashatták, idővel még a sziget is eltűnt.

Borító: Talán így nézhetett ki (varak.hu)