Rímhányó 100

Pálffy Lajos - 2021. március 8. 12:19

Kerek 100 esztendeje született Nagytétényben Romhányi József, aki nélkül nem lenne Mézga család, Mekk mester, vagy éppen Doktor Bubó sem. De még a két kőkorszaki szaki, Frédi és Béni sem tudna igazán megnevettetni bennünket, mert a rímes párbeszédek nélkül mit sem érne a történet.

Romhányi, aki a rímek gyártásában őstehetség volt, szülei révén (tisztes polgári család, apja, Reichenbach György volt a Szár és a környező települések körjegyzője és étteremtulajdonos Berlinben) zenésznek indult, a brácsa lett volna hangszere. Aztán közbeszólt a háború,a két éves hadifogság, majd az új hatalom a rádióba is új embereket keresett, és az ifjú Romhányi, aki a piaristák pesti gimnáziumában már tréfás verseket írt, a szöveghez is értett, és a zenében is otthonosan mozgott. Így aztán kamatoztathatta is páratlan tehetségét, 1951-ben már a Magyar Rádió dramaturgjaként. Ebben a sötét időszakban, 1953 és 1963 között készülnek el a magyar kortárs zeneszerzők számára írott operaszövege is. A műfaj később is munkát ad neki, hiszen aztán Rossini, Carl Orff és Gluck műveinek librettóit fordítja. Sőt, kevesen tudják, de az 1983-ban Magyarországon is bemutatott Webber-musical, a Macskák zseniális magyar szövegét is neki köszönhetjük.

Aztán ezzel még nem lett volna meg az országos hírnév, azt a gyerekeknek készített, és bizony a felnőttek számára is szórakoztató és hasznos rajzfilmsorozatok hozták meg neki. Mert, ahogy a bevezetőben is szerepel, Romhányi nélkül nem lenne Mézga család, nem lenne Doktor Bubó, és persze Mekk mester sem. Ezek pedig a hetvenes évek kiemelkedő színvonalú, mondhatni egyszeri és megismételhetetlen sorozatai, és folyamatos televíziós jelenlétükből, különféle hordozókon való forgalmazásukból látszik, hogy örök darabok. Bizony, generációk nőttek fel rajtuk, és nőnek is majd fel. Aztán, amikor már ott lesz a „nagybetűs élet” a maga csalódásaival, hát akkor is vissza lehet nyúlni hozzájuk, és az ember mások esendőségét látván, általában jobb kedvre derül. És az sem mellékes, hogy a Romhányi-féle, a hétköznapi esendőségeinkből táplálkozó humort egy vagy negyven epizódos amerikai rajzfilmen keresztül is élvezhetjük, hiszen a két kőkorszaki szaki rímes beszédét is ő jegyzi.

No meg a Ludas Matyi, a Szaffi és a Hófehér egész estés magyar rajzfilmek szövegeit is. Meg jónéhány meséskönyvet is megírt akkor már, miközben a munkakönyvében 1962-től a Magyar Rádió zenei főosztálya volt feltüntetve 1983-ig, nagyon korai haláláig. „Rímhányó” verseinek gyűjteményes kiadását sem érhette meg. Az alábbi kis versike is a Szamárfül című összegzésből származik:

Egy szú végrendelete

Egy szú beszorult a hokedli lapjába,
ráült a szakácsnő százszor is napjába.
És jött a baj csőstül. Még a tetejébe
Az asztalos szöget ütött a fejébe.
Néha percekig már percegni sem tudott
Végül hát megírta e testamentumot:
– A nagy hármasszekrényt, mely koromszín, ében,
özvegyemre hagyom, járjon feketében.
Ha a gyászhét letelt, s férjhez megy ismét,
ne maradjon jussa tőlem, csak a kisszék.
Fiam, ki kalandos, regényes, mint atyja,
a nagy mahagóni könyvszekrényt bújhatja.
Kerülje a drámát, bölcseleti művet,
mert a nehéz könyvek szétnyűvik a nyüvet.
Lányom, ki szégyent szégyennel tetézett,
s lezabipetézett,
kint éljen eztán,
a szemétládában, kegyelemdeszkán.
Végül az anyósom. – Megérdemli nagyon:
rá a vadonatúj, szép csőbútort hagyom.

Borító: Romhányi József (cultura.hu)