Rumnál mindig a hidat kellett védeni

Pálffy Lajos - 2023. január 26. 6:42

Rum várának nyomait is hiába keresnénk, de az bizonyos, hogy a Rábán már a római idők óta meglévő híd közelében lehetett. Mert a Savariát Sophianae-val, tehát Szombathelyet Péccsel összekötő út itt haladt át a Rába felett. Amely folyó pedig olyan szeszélyes vízjárású, hogy a biztonságos közlekedés érdekében a rómaiak is úgy látták jónak, hogy hidat vernek rá.

Aztán ennek a hídnak, vagy egy jóval későbbinek a cölöpmaradványai látszanak-e alacsony vízállásnál, azt nem tudhatjuk biztosan. Már csak azért sem, mert a mostani, vasbeton szerkezetű átkelő megépítéséig sokszor előfordulhatott, hogy a fahidat felkapta és magával vitte egy-egy nagyobb áradás. Az viszont biztos, hogy a régészek feltárták a római idők hídőrségének őrházát, pontosabban annak alapjait. Az első, írásos említés amúgy 1246-ból való, 1260-ban, jó IV. Béla királyunk idejében már „terra castri Rwm” néven írják le, tehát valamiféle erődítés, torony újra vigyázhatja itt a Rábán való átkelést és annak vámját. Mert az ilyen átkelők használatáért vámot is kellett fizetni, ami szép pénzt hozott a terület birtokosának. Rumot a források szerint Kun László királyunk 1277-ben adományozta a németújvári Duruzlaus, tehát Doroszló mesternek. Az adományozásnál aztán szintén említenek egy tornyot, a birtokban pedig Károly Róbert is megerősíti 1323-ben Doroszló mester fiait.

1350-ben aztán Nagy Lajos Német Jánosnak, a Rumy família megalapítójának adja a falut és a környékét, 1418-ban pedig Rumy Doroszlót már Zsigmond királyunk mellett találjuk, mint pohárnokot. Aztán a török, jelesül I. Szulejmán 1532 júliusának végén járt erre, és Sárvár, Ikervár és Hídvég erődítményei mellett elfoglalja és lerombolja Rum várát is. Ezt azonnal fel is építik, mert a vasvári káptalan 1560-as határjárásában fortalitiumként veszik listára. 1581-ben és 1594-ben már castellumként van említve az itteni erősség, ahová az utóbbi esztendőben Batthyány Ferenc dunántúli főkapitány 25 lovast és 50 hajdút vezényelt. A kapitányt a kor szokásai szerint a várat birtokló család adhatta. Aztán 1628-ból fennmaradt egy birtokmegosztó írás, ami Rumy Mihály özvegye, no és vélhetően annak sógora, Rumy György között osztja el.

A részletes leírás szerit egy emeletes, három bástyával és vizesárokkal is megerősített kastély képe bontakozik ki előttünk. A biztosan a Rábából feltöltött vizesárkon híd vezet át a kis- és a nagykapuhoz, a vélhetően négyszögletes udvaron pedig kutat is említenek. A tömlöc mellett a leltár aztán említi az egy szem tarackot és a szakállas puskákat is, de ezeket a következő, e vidéket is fenyegető nagy török támadásnál már talán nem is kellett használni. Mert mint tudjuk, a Szentgotthárdnál vereséggel végződő 1664-es támadás során a török nem jut át a Rába jobb partjára, Rumnál pedig csak a hadbavonuló, a híd védelmére gyülekező és talán Szentgotthárdnál is harcoló nemesség gyülekezéséről írnak a krónikák.

A török idők után aztán már csak 1707-ben hallunk a településről, mikor is a kuruckodást választó Bezerédj Imre itt kel át a Rábán két ezredével, hogy aztán Kőszegen és környékén építse ki a bázisát. A jeles vasi családnak amúgy kastélya is állt Rumban, amiben jelenleg nevelőintézet, pontosabban Rum-Kastély Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium működik.

Borító: A jelenlegi híd a Rábán, Rumnál (mapio.net)